Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Az Egyesült Államok és Kína nyer, mindenki más veszít a brüsszeli szankciókkal

888

2022.09.30. 11:20

A magyarok döntő többsége szerint az Egyesült Államok és Kína az egyértelmű nyertesei, az összes többi szereplő – élén az Európai Unióval és hazánkkal – pedig vesztese a brüsszeli szankciós politikának és a szankciók gazdasági hatásainak – derül ki a Századvég szeptemberi kutatásából.

 

Az elmúlt fél év harctéri eseményei, illetve Brüsszel szankciófókuszú politikája és az erre adott orosz válaszlépések tükrében kijelenthető, hogy az orosz–ukrán háborúban érintett felek egyre távolabb kerülnek a megegyezéstől, a konfliktus békés rendezésétől. A közvélemény-kutatás rámutat, hogy

a válaszadók ugyan nagyobb arányban számítanak Oroszország (28 százalék), mintsem Ukrajna (10 százalék) győzelmére a kialakult fegyveres konfliktusban, a megkérdezettek 56 százaléka viszont úgy véli, hogy egyik fél sem jöhet ki győztesen a háborúból.

 

Többek között ezzel magyarázható, hogy a magyarok jelentős többsége – ahogy a Századvég korábbi elemzései megállapították – a konfliktus további eszkalálódásához vezető büntetőintézkedések bevezetése és fenntartása helyett a béketárgyalások mielőbbi megkezdésében, illetve kompromisszum elérésében látja a megoldást.

 

Európa veszít, az Egyesült Államok és Kína nyer a szankciókkal

Az orosz–ukrán háború gazdasági következményei, illetve Brüsszel szankciós stratégiája nyomán Európa energiaválsággal és háborús inflációval küzd, ugyanakkor egyes – nem európai – országok bizonyos tekintetben haszonélvezőivé váltak a háborúnak. A brüsszeli szankciók révén Kína és India olcsóbban vásárolhat az orosz energiahordozókból, míg az az Egyesült Államok új energia-exportpiacot nyer, valamint vonzó célpont lehet azon európai vállalkozások számára, amelyek a termelésüket és beruházásaikat, a biztosabb energiaellátás érdekében, el kívánják költöztetni Európából.

Ezen folyamatok hatásai a lakossági véleményekben is tükröződnek, hiszen a magyarok döntő többsége úgy véli, hogy az Egyesült Államok (71 százalék) és Kína (68 százalék) inkább nyertese, mintsem vesztese a szóban forgó fegyveres konfliktus gazdasági következményeinek és a szankcióknak. Ezzel szemben a válaszadók több mint négyötöde az Európai Uniót (81 százalék) és Magyarországot (87 százalék) inkább az orosz–ukrán konfliktus és a szankciós politika kárvallottjának tartja.

Érdekesség, hogy a megkérdezettek ennél érezhetően kisebb arányban tekintik Oroszországot a szankciók vesztesének (52 százalék), holott a brüsszeli büntetőintézkedések ezen ország ellen irányultak.

A felmérés alapján megállapítható, hogy a magyarok 84 százaléka Ukrajnát is inkább az említett gazdasági következmények és a szankciók vesztesének tartja.

Ez azzal magyarázható, hogy Brüsszel szankciós lépéseinek az elsődleges célja az orosz katonai törekvések megfékezése, a béke kikényszerítése volt, a bevezetett és tervezett intézkedések azonban ezekkel ellentétes hatást váltottak ki, vagyis a fegyveres konfliktus elhúzódásához vezettek. A brüsszeli büntetőintézkedések kudarcát, a kompromisszum lehetőségétől való távolodást látva a magyar közvélemény Ukrajnát is a szóban forgó fejlemények vesztesének látja.

 

(Századvég elemzés)

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Ukrajna 18 milliárd eurós támogatásáról ma nem volt szavazás

Ukrajna 18 milliárd eurós támogatásáról ma nem volt szavazás

Nem volt ma szavazás Ukrajna 18 milliárd eurós támogatásáról, így a magyar helyreállítási tervről sem lehetett szavazás.

A németek több mint kétharmada spórol a fűtéssel

A németek több mint kétharmada spórol a fűtéssel

A németországi háztartások több mint kétharmada kevesebbet fűt az idén, mint tavaly – mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.

A MOL újraindította a Dunai Finomítót, de egyik napról a másikra nem oldódnak meg az ellátási problémák

A MOL a karbantartás után ugyan újraindította a százhalombattai Dunai Finomítót, de a teljes kapacitás elérése több hetes folyamat, egyik napról a másikra nem oldódnak meg az ellátási problémák, és ahhoz az importnak is helyre kellene állnia a jelenlegi pánikvásárlások és készletfelhalmozások mellett – jelentette be a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója a Kossuth rádió Déli krónikájában kedden.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére