Az országosan reprezentatív felmérés a magyarországi lakcímmel rendelkezők véleményét mérte fel az Európai Bizottság Transzparencia és Demokrácia névre keresztelt javaslatcsomagáról.

A tervezetből nyilvánvalóvá válik, hogy az uniós testület bele kíván szólni a tagállamok belső ügyeibe a demokratikus választások lebonyolításához és intézményi kereteihez kapcsolódóan,

Ráadásul a javaslat rögzíti azt is az európai pártok vonatkozásában ,hogy az uniós forrásokból történő kampánytevékenységüket finanszírozzák, mellyel a Bizottság beavatkozna a tagállami politikai versenybe.

A február 7-9. között rögzített adatokból kiderült, hogy a választójogukkal élni szándékozó megkérdezettek abszolút többséget meghaladó arányban (59 százalék) utasították el azt, hogy az Európai Unió beleszóljon a tagállami választásokhoz és népszavazásokhoz kapcsolódó politikai reklámok szabályozásába. A megkérdezettek csupán 33 százaléka mondta azt, hogy egyetért egy ilyen uniós hatáskörbővítés lehetőségével.

Az Európai Bizottság a politikai hirdetéseket, azok tartalmát is ellenőrizné, a számára nem tetszőket pedig álhírnek minősítve törölhetné is akár. Azt, hogy az Európai Bizottság dönthesse el, hogy mi valódi hír, és „fake news”, a válaszadók 51 százaléka utasította el. Tízből öt megkérdezett ugyanis felismerhette ennek a tervezett intézkedésnek a politikai következményeit: amennyiben elfogadnák, úgy a Brüsszelnek nem tetsző politikai reklámok, a fősodratú brüsszeli ideológiai elképzeléseket megkérdőjelező vélemények gyorsan a „fake news” kategóriában találhatnák magukat. A kutatásban résztvevő aktív válaszadók 34 százaléka azonban támogatna egy ilyen intézkedést.

A fentiek jól példázzák, hogy az Európai Bizottság egy, a tagállamok hatáskörét csorbítani szándékozó javaslattal rukkolt elő, mely a tagállami szuverenitást a föderalista brüsszeli intézményekkel szemben védő tagállamok ellen irányul, ezt azonban a magyarok abszolút többséget meghaladó arányban utasítják el.