Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Alapjogokért Központ: Az EU-nak támogatnia kellene a tagállamok határvédelmét

Prokaj Dávid

2021.11.10. 15:00

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a tagállamoknak a migránsok beengedése helyett az európai családpolitikát kellene támogatniuk.

 

Kovács István stratégiai igazgató elmondta, hogy napjaink egyik legfontosabb kérdése a migráció, amellyel kapcsolatban Magyarország mindig következetes politikát képviselt, vagyis nem kérünk az illegális és tömeges bevándorlásból.

Hozzátette, hogy

azt sose mondtuk, hogy másnak se kell kérnie, azt mondtuk, hogy ez tagállami hatáskör, ezért nem lehet ráerőltetni a tagállamokra semmiféle kötelező érvényű befogadást”.

Emiatt számos politikai támadás érte Magyarországot, amely egyedül állt azzal a véleményével, hogy az illegális és tömeges migráció nem erőforrás- vagy humanitárius kérdés, hanem biztonsági kérdés. Majd amikor szépen lassan a tagállamok szembesültek azzal, hogy mivel is jár, amikor több százezer ember beáramlik az országukba, a kritikák is elcsendesedtek. 2017-ben pedig sikerült megállapodni Törökországgal, amivel átmenetileg csökkent a nyomás a határon, de az soha nem szűnt meg.

Hazug érvelésnek tartja, hogy a migráció jó, abból a társadalom csakis profitálni tud, mert a nyugat-európai munkanélküliséget majd a bevándorlók fogják megoldani. A hazai baloldal is Márki-Zay Péterrel együtt azt hangoztatja, hogy nincs migrációs nyomás. Ismertette, hogy manapság a lengyel–fehérorosz határon olyan jelenetek látszódnak le, amilyeneket 2015-ben mi is megfigyelhettünk a Keleti pályaudvaron.

Annak a tagállamnak pedig, amely hasonló problémával kénytelen szembesülni, példaként szolgálhatnak a hazánkban érvényben lévő jogszabályok és a fizikai határzár.

Kovács István hozzátette, hogy ezeket szép sorjában egyre többen valósítják meg, pedig korábban ezekért ki is akartak zárni minket az EU-ból. Az Európai Bizottság álláspontja azonban jottányit sem változott, továbbra is beengednének mindenkit, őket pedig szétosztanák a tagállamok között.

Ezzel szemben ami működik a valóságban, az a tagállamok határvédelme, amely meg tudja állítani a migrációs nyomást, ami iszonyatos erőforrásba és pénzbe kerül.

Úgy látja, hogy

az a kiadás, amit az országok a határvédelemre fordítottak, megtérülő befektetés a jövőbe.

Ezzel pedig meg tudjuk védeni magunkat azoktól a kiadásoktól, amelyek akkor keletkeznek, ha a migráció előrehaladott fázisba ér, ugyanis már a bevándorlók integrációja is súlyos milliárdokba kerül.

A világ legtermészetesebb dolga az, hogy az EU-nak támogatnia kellene a határvédelmet.”

Hozzátette ugyanakkor, hogy sosem fognak bocsánatot kérni tőlünk amiatt, hogy fasisztának, nácinak és elnyomónak neveztek minket. Emlékeztetett: már Manfred Weber is azt mondta, hogy az EU-nak ki kellene vennie a részét a védelemből.

Zárásként megjegyezte, reális esélynek tartja, hogy a jogi és politikai nyomásgyakorlás mellett azért az EU megtérít majd valamennyit ezekből a kiadásokból.

Kovács Attila projektvezető ismertette, hogy 2015 óta mintegy 1000 kilométer határkerítés épült az EU külső határain, ugyanis több tagállam is úgy döntött, hogy követi a magyar példát.

Magyarország eddig mintegy 500 milliárd forintot költött határvédelemre.

A kerítésre ugyanakkor egyetlen fillért nem adott az Európai Bizottság, amit politikai cinizmusnak tart.

Ismertette, hogy az Alapjogokért Központ megvizsgálta néhány ország határvédelemre és a migránsok integrációjára fordított költéseit.

Határvédelem:

  • Lengyelország: 350 millió euró,
  • Litvánia: 36 millió euró.

Integráció (évente):

  • Dánia: 4-5 milliárd euró,
  • Svédország: 6 milliárd euró,
  • Németország: 36 milliárd euró.

A projektvezető kiszámolta, hogy mit jelentenek ezek az összegek egy német, dán, svéd háztartás számára, amivel évente szegényebbek lesznek a migránsok beengedése miatt.

  • Dánia: 2000 euró,
  • Svédország: 1300 euró,
  • Németország: 1000 euró.

Ha csak a gyermeket nevelő háztartásokat nézzük, akkor ezek a számok megnövekednek: a németek 1500 euróval, a dánok pedig 3300 euróval kapnak kevesebbet.

Miért nem családpolitikára fordítják ezek a tagállamok ezeket a forrásokat?”

– tette fel a kérdést.

Hazugságnak nevezte az EB állítását, miszerint azért kell beengedni a migránsokat, mert rosszak a demográfiai folyamatok. Konklúzióként megjegyezte, hogy rengeteg pénzbe kerül az európai családoknak a migránsok beengedése és a velük szembeni védelem.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére