Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Több mint négy százalékkal is nõhet a magyar gazdaság

888.hu

2017.05.31. 19:28

A közgazdászok sosem gyõzik eleget mondani, hogy a magyar gazdaság kicsi, nyitott, exportorientált. Talán éppen ezért a Századvég Gazdaságkutató konferenciasorozatának legújabb állomásán az export és az exportösztönzés volt a központi téma, de azt is megtudhattuk, hogy a vártnál nagyobb mértékben is bõvülhet a magyar gazdaság. A konferencián a megszokott rangos elõadók mellett meglepetés volt, hogy a Fõvárosi Vízmûvek is képviseltette magát. Vajon mit exportálhat egy állami közmûcég, amely fõleg ivóvizet biztosít a fõvárosnak, vagy épp a szennyvíz megtisztítása az egyik fõ profilja?
Fenntartható növekedés

Az Exportösztönzés című konferencia Márton Péternek, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatójának szokásos, rövid beszédével kezdődött.

Márton szerint a gazdaságkutató

olyan, mint egy tranzit: fogad és útjára indít gondolatokat”.

Ezt a célt szolgálja ez a konferenciasorozat is.

Márton a magyar gazdasággal kapcsolatban kiemelte, hogy komoly a növekedés az első negyedévben. Az egész éves GDP-bővülés idén 3,5 százalékos is lehet, ám bizonyos feltételek teljesülése esetén meghaladhatja a 4 százalékot is. Hozzátette: a gazdaság úgy növekszik, hogy közben az államadósság folyamatosan csökken, tehát a GDP növekedése fenntartható módon történik.

Exportösztönzés

A konferencia első előadója Szép-Tüske Rita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Külkereskedelmi Főosztályának vezetője. Előadásából reális kép bontakozott ki arról, hogy merre tart a magyar külkereskedelem és mik a távlati célok.

Magyarországon az ipar jelentős mértékben járul hozzá a GDP-hez. A magyar gazdaság jelenleg a 4. helyen van ebből a szempontból az EU-tagállamok között. A távlati cél az 1-2. hely megszerzése, azaz a kormányzat azt szeretné, hogy az ipar még hangsúlyosabban vegye ki a részét a bruttó nemzeti össztermék megtermeléséből.

Jelenleg az export/GDP aránya szempontjából a 2. helyen vagyunk az EU-ban. Ebben elsők szeretnénk lenni.

A működőtőke befektetések jobb bevonzása pedig hosszú távon azt eredményezheti, hogy ebben Közép-Kelet Európában, azaz a régióban elsők lehetünk.

Ezeknek a céloknak az elérését segíti a 2011-től meghirdetett külgazdasági koncepció is. Jelenleg az exportunk 80%-a az Európai Unión belülre irányul, ám a döntéshozók szeretnék diverzifikálni a külkereskedelmet.

Ennek jegyében kerültek a külgazdasági ügyek a külügyminisztérium hatáskörébe. A legújabb változtatás szerint egyébként már a turizmusdiplomácia területe is idetartozik.

A külkereskedelem élénkítését segíti az Irinyi-terv, a Digitális Jólét Program, valamint a gazdasági vegyesbizottságok tevékenysége, ahol az adatok szerint magas a megállapodási arány.

2016-ban az export értéke meghaladta a 93 millió eurót, ebből 10 milliárd euró nagyságú a külkereskedelmi többlet. Szép-Tüske szerint az exporttal kapcsolatos adatokon már látszanak a keleti nyitás és a déli nyitás első, kézzelfogható eredményei.

A kereskedőházak és az innováció

A Magyar Nemzeti Kereskedőházak Zrt. (MNK) fontos pozíciót tölt be a külkereskedelemben. Erről Oláh Zsanett, az MNK vezérigazgatója beszélt egy konferencián.

A kereskedőházak segíteni tudják a magyar cégeket, hogy azok termékeiket el tudják adni a külpiacokon. Ezt például speciális, az adott cégekre szabott szolgáltatáscsomaggal tudják megtenni. Azonban nemcsak a magyarországi cégeknek nyújtanak szolgáltatásokat, hanem határon túli magyar cégeknek is.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetője elmondta, hogy a cégek számára elérhető egy Partner Portál, ahol a megcélzott piacról tudhatnak meg információkat.

A világ több mint 60 országában működik kereskedőház, ebből a legtöbb a közép-kelet-európai régióban.

A kereskedőházak új területeken is bizonyítani akarnak: így az oktatás, a kultúra, a kreatívipar és a sportdiplomácia területén is új kezdeményezéseik vannak. Emellett új városfejlesztési elképzeléseket is felkarolnak.

Startup-programjuk 2015-ben indult. 2016-ban az általuk támogatott startup vállalkozásoknak 32 nemzetközi kiállításon biztosítottak lehetőséget és összesen 72 startup kijuttatását tervezik megvalósítani a nemzetközi befektetői térbe.

2017-ben az innováció, a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztése, az Áldomás márka piaci bevezetése lesz a kereskedőház fókuszában.

Eximbank

A külkereskedelem szempontjából kiemelt fontosságú a Magyar Export-Import Bank Zrt., azaz röviden Eximbank. A pénzintézet tevékenységéről Jákli Gergely, a vezérigazgatói kabinet igazgatója adott átfogó képet.

Exporthitel ügynökök vagyunk”

– mondta Jákli, hozzátéve, hogy banki és biztosítási szolgáltatásokkal igyekeznek segíteni az exportösztönzést.

A bank jelenleg 133 országot vizsgál egy bonyolult szempontrendszer alapján, hogy el tudják dönteni, hova, milyen kockázatok mellett érdemes vagy lehet befektetni.

A hitelkihelyezésnél fontos szempont, hogy egy adott projektben mennyi a Magyarországon hozzáadott érték. Ez ágazatonként változik: az áruk esetében minimum 51%, az építőipari termékek esetében minimum 25%, és a szolgáltatások esetében is minimum 51%-ot várnak el.

Jákli konkrét példákat felsorolva mutatta be, hogy a bank milyen konstrukciókat kínál a magyar vállalkozásoknak.

Van például egy magyar cég, amely egészségügyi berendezéseket exportál Kínába. A cég abba a problémába ütközött, hogy a kínaiak 365 napos fizetési határidőt adtak volna meg, ám ez így nagyon kockázatos üzletnek tűnt a magyar cég számára. Az Eximbank ezért egy olyan konstrukciót kínált a magyar cégnek, amely 2,5 millió euróig nyújt vevőbiztosítást a magyar cégnek arra az esetre, ha a kínai fél a határidő lejárta után sem fizet.

A bank nyújt például kötött segélyhitelt, amellyel egy magyarországi vállalkozást 450 millió eurós üzlet megkötéséhez segített hozzá. Ebben az esetben egy speciális konstrukció valósult meg: Magyarországon összeszerelt gázturbinákat és generátorokat adott el egy magyar cég Indonéziába. Ebben az esetben a hitelt 50 százalékban a magyar és 50 százalékban a kanadai Eximbank finanszírozta.

Az Exim igazgatója a kis- és középvállalkozásokat a jövő exportőreinek nevezte, jelezve ezzel, hogy a bank fokozottabban kíván részt venni az ilyen vállalkozások exportcéljainak megvalósításában.

De mit keres itt a Fővárosi Vízművek?

Olyat már hallottunk korábban, például Svédország esetében, hogy szemetet importáltak, mivel a hőerőműveik ezzel működnek. Akkor vajon a Fővárosi Vízművek szennyvizet vagy épp ivóvizet exportál?

Természetesen nem erről van szó. A témában Bence Tamás, a Fővárosi Vízművek Zrt. nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója igazított el minket.

Ám a vízművek exportban játszott szerepe előtt beszélt egy kicsit a cég történetéről is. A vízművek egy 149 éves cég, amely büszke arra, hogy ezalatt az idő alatt mindösszesen 2 napra maradt teljesen vezetékes víz nélkül Budapest lakossága és ez 1945-ben fordult elő, amikor szétbombázták a fővárost – mondta az igazgató.

Budapesten összesen 5380 kilométernyi vízvezeték van, amelynek 1 millió köbméteres a napi kapacitása.

A cég 41 milliárd forintos árbevétellel rendelkezik és ebből 9 milliárd forint az exportból jön be.

A víziközmű szolgáltatók ritkán lépnek nemzetközi piacra”

– mondta Bence, hozzátéve, hogy ebben a segítségükre volt a keleti- és a déli-nyitás gazdaságpolitikája. Emellett a kormány és az Eximbank is segíti a tevékenységüket, méghozzá kötött segélyhitelekkel.

Az igazgató számos lezárt projektről tájékoztatta a konferencia résztvevőit. A Srí Lanka-i Colombóban például egy szennyvíztisztító megépítésében segédkeztek. Azerbajdzsánban a víziközmű hálózat számítástechnikai hátterének kialakításában segédkeztek; Albániában a tiranai vízművek auditálását végezték el. Ezek mellett már befejezett projektjeik vannak Oroszországban, Kínában, Indonéziában, Azerbajdzsánban és Szerbiában, ahol a szabadkai vízművek kapacitásfejlesztését végezték el.

A Fővárosi Vízművek további projekteket fog lebonyolítani világszerte, többek közt Mexikóban, Vietnámban, Indiában, Mongóliában és Brazíliában, ahol Sao Paolóban az egyik folyóba tisztítatlanul ömlik a szennyvíz, és ennek a problémának a megoldásában vesz majd részt a cég.

A válasz tehát, hogy a Fővárosi Vízművek technológiát és szolgáltatásokat exportál a nagyvilágba.

Bence elmondta, hogy egy tavalyi világkiállításon a világ 13 legjobb közműcége közé választották a Fővárosi Vízműveket, ami óriási eredmény. Így olyan cégekkel lettek egyenrangúak, mint például az egyesült államokbeli Washington DC Water.

Exportáljuk a tudományt

Az előadók sorát színesítette Pál Kata, a Bay Zoltán Alkalmazott Tudásmenedzsment Központ nemzetközi üzletfejlesztési menedzsere.

A „Bay Zoltán” 1993-ban jött létre, és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal alá tartozik – mondta Pál Kata.

A központ tevékenysége kevéssé ismert a szélesebb közvélemény számára. A Facebook-oldalukon mindössze 222 like található a cikk megszületéséig, pedig komoly tudományos munka folyik a központban.

A Tudásmenedzsment Központ Magyarország legfontosabb alkalmazott tudományközpontja. Mintegy 120 tudományos munkatárs dolgozik 8 szakterületen – emelte ki Pál Kata.

A központ talán azért sem került be túl sokszor a hírek fősodrába, mivel működésének fontosságáról mindig is politikai konszenzus volt, így az intézményt elkerülték a komolyabb politikai viharok – mondta a menedzser.

Pedig komoly eredményeket értek el: mintegy 20 bejegyzett szabadalmuk van. Szegeden, Miskolcon és Budapesten vannak intézményeik. Számos piaci alapú fejlesztésen és kutatáson dolgoznak, talán a legfontosabb és legérdekesebb területek ezek között a biotechnológia, a környezetvédelem, valamint az üzemelési biztonság – emelte ki.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-nek országszerte 16 laboratóriuma van, amelyekben mintegy 2 milliárd forintos eszközállomány található – ismertette az adatokat Pál Kata.

A cég külföldön is szolgáltat: Kínában, Ukrajnában és Romániában talajkármentesítést végeznek. Együttműködnek az erdélyi Sapientia Egyetemmel is.

A leghíresebb projektjük talán a Flike, azaz a Flying Bike, vagyis magyarul drónbicikli. Az eszköz kifejlesztése egy belső projektként indult 2014-ben, majd sikerült befektetőket találni a projekthez és a tervezők egy külön céget alapítottak. Jelenleg azon dolgoznak, hogy elinduljon a sorozatgyártás.

Itt egy videó is az eszközről – igaz, nem túl friss, ám annál látványosabb:

Legújabb projektjük egy miskolci virtuális valóság laboratórium (VR Lab) létrehozása. Ezt elsősorban olyan célból építenék meg, hogy az atomerőművek személyzete gyakorolni tudjon olyan feladatokat, amelyeknek a végrehajtása a valóságban veszélyes vagy nagyon költséges lenne. A laboratóriumot később más szakmák is tudnák hasznosítani, például a tűzszerészek – mondta Pál Kata.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól

Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól – közölte hivatalos Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter szombaton.

Az EU és a G7 országok megállapodtak az orosz olaj árplafonjáról

Az Európai Unió és a G7-csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását – közölte az Európai Bizottság szombaton.

Elhunyt Hegedüs Zsuzsa

Elhunyt Hegedüs Zsuzsa

Elhunyt Hegedűs Zsuzsa volt miniszterelnöki főtanácsadó szombaton – értesült a családhoz közel álló forrásból az MTI.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére