Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A politikai igazságérzetről

G. Fodor Gábor

2020.01.30. 19:50

A politikai igazságérzet: a legmélyebb szenvedély, amely vezérli a közösséget.

1 A teória

A politika alapkérdése: az igazság és/vagy többség dilemmája. A jobboldalt legalább két évtizede foglalkoztatja az igazság és/vagy többség problémája.

A dilemma úgy szól, hogy hiába az ember igazsága, ha nincs hozzá többsége, és hiába van többsége, ha nem szolgálja vele az igazságot. A dilemmát pedig roppant nehéz feloldani, mert a politikában könnyen előfordul, hogy az igazság alapján nem mindig lehet többséget gyűjteni, a megszervezett többség pedig nem mindig akarja az igazságot.

A képviseleti demokrácia még ezt egy külön kihívással is tetézi, nevezetesen, ha az embernek nincs többsége, akkor a politikában nem tud cselekedni az igazság érdekében.

Roppant bonyolult dilemmáról van tehát szó, amely a kombinálás művészetét igényli, azaz, hogyan lehet összhangba hozni a politikai hatalom gyakorlásához szükséges többséget és az igazság megvalósításához szükséges meggyőződést?

Erre különbözőképpen lehet válaszolni:

A klasszikus politikai filozófia válasza. Lehet azt mondani, hogy sehogy. Ez a klasszikus filozófia válasza. Mondván, az igazság és az igazságosság legveszedelmesebb ellensége a többség.

A klasszikus filozófia tehát azt sugallja, hogy az igazság és a többség közé nem lehet hidat verni. Az igazság kimondása ugyanis felforgatja a közösség életét, az igazság kimondója (= a filozófus) pedig halálos veszélynek teszi ki magát. Ebből ered a Filozófus és a Város (a tudás és vélemény világának) megszüntethetetlen konfliktusa és az a parancs, hogy az okos filozófusnak a társadalmi béke – és saját élete megóvása – érdekében el kell rejteni az igazságot.

És lehet azt is mondani, hogy valahogy mégiscsak kísérletet kell erre tenni. Ebből a kiindulópontból érthetők meg az igazság és többség dilemmájának feloldására irányuló politikai válaszkísérletek. A politika világában ugyanis az a helyzet, hogy a többségi akaraton keresztül vezet út az igazságig. A kérdés csak az, hogyan?

A kivételes állapot: az igazság és többség egybeesése. A dilemma természetéből fakad, hogy a politikának nem normál állapota, hanem kivételes helyzete, hogy az igazság és a többség egybeesik. Ez általában rövid ideig tart, tettenérésének pillanata az, amikor győz a forradalom. Ekkor az eufória mögött felsejlik a kombinálás sikere: a forradalom győzelme az igazság és a többség egybeesésének kegyelmi pillanata.

Az igazi kérdés azonban az, hogy mi jön a forradalom győzelme után?

A többség elengedése: a jakobinusok. Lehet azt mondani, hogy tűzön-vízen keresztül végigviszem az igazságot, mindegy, mit szól hozzá a többség, ez a jakobinus diktatúra. Ha a többség nem képes méltányolni az én igazságomat, annál rosszabb a többségnek. Robespierre a girondi Konvent megbuktatása után (1793) olyan alkotmányt ígért a francia népnek, amely minden korábbi problémájukat megoldotta volna. Az alkotmány természetesen soha nem lépett életbe, mert az összes problémát természete szerint nem lehet megszüntetni, jött tehát a terror. A jakobinusok a terrorral oldották volna fel az igazság és többség dilemmáját, akárcsak a bolsevikok a saját erkölcsi dilemmájukat. Lukács György megfogalmazásában: „... a bolsevizmus azon a metafizikai előfeltevésen alapul, hogy a rosszból jó származhatik, hogy lehetséges, mint Razumin mondja a Bűn és bűnhődésben: az igazsághoz keresztülhazudni magunkat.” Szabad-e tehát keresztülhazudni, sőt keresztülgyilkolni magunkat az igazsághoz? Erre a jakobinus és bolsevik válasz: nemcsak hogy szabad, de kell is, mert másképp nem lehet elérni célt és kivívni az igazság győzelmét.

Az igazság elengedése: Gyurcsány. A dilemmát úgy is megkísérelhetem feloldani, hogy elengedem az igazságot és marad a többség megtartásának az igénye. Ez Gyurcsány Ferenc. Az őszödi hazugságbeszéd. Mindenáron többségben akarok maradni, az igazság nem számít.

A dilemma fenntartása. Végül a dilemmát úgyis „feloldhatom”, hogy a dilemmát végső soron fenntartom, azaz végigharcolom magam az igazságért a többséggel. Ez Orbán Viktor. Ez a jobboldal politikai projektje. A dilemma feloldása valójában a dilemma elismerése. Az a felismerés, hogy az igazság és többség dilemmája nem kiiktatható része a politikai cselekvésnek, ez a feszültség a politikai világnak nem fogyatékossága, hanem a sajátossága.

Az igazságérzet mint motor. Ebből az is következik, hogy a politika alaptörvénye a mozgás. Mozgásban kell tartani a dolgokat. Machiavelli azt mondja, hogy ami nem emelkedik, az rögtön süllyedni kezd. Vagy hogy némileg istenkáromló módon fogalmazzunk, rögtön Machiavelli után a reformátusok azt mondják: az eklézsiát mindig meg kell reformálni. A dolgokat pedig a politikai közösség legalapvetőbb szenvedélye, az igazságérzet hozza működésbe.

Az igazságérzet szenvedélye, a nemes harag, az ókori görögök szavával élve: a thümosz a legalapvetőbb szenvedély. Ezzel a szóval veszi kezdetét az Iliász, az emberiség egyik legnagyobb eposza. A thümosz tehát az epikus cselekvés hajtóereje. Az ókori görögök számára a thümosz nem a kontrollálhatatlan haragot jelentette, hanem egy olyan indulatot, aminek van valamilyen morális alapja, ami előreviszi az embert. Morális felháborodás a világ egy adott szerkezetével szemben. A thümosz az, amikor az ember azt mondja, hogy ez tűrhetetlen, ez nem maradhat így tovább. (A thümosz Arisztotelész révén válik politikaivá, egy kortárs modern politikai filozófus, Harvey C. Mansfield pedig a férfiassággal kapcsolja össze.)

Az igazságérzet szenvedélye, a világ igazságtalan szerkezetével szembeni morális felháborodás, a közösségért viselt felelősség és az ebből fakadó cselekvés tartja fenn a mozgást, hogy mindig legyen célunk.

Az igazságérzet konfliktusai. Az igazságérzet értelmét az adja meg, hogy van igazságtalanság és konfliktusba kerülünk a világ igazságtalan szerkezetével. A világ lehet úgyis igazságtalan, hogy Isten, a természet eleve így rendelte el a dolgokat, van fent és lent, nemes és alantas, kiváló és hitvány. A természetből eredő egyenlőtlenségeket, mint az igazságtalanság forrását, a kommunisták akarták felszámolni. A kommunizmus a természet rendje elleni támadás. Mivel ez eleve lehetetlen, ezért van az, hogy a kommunisták igazságérzete egy sor igazságtalanságot hoz létre. Így jutunk el a gonoszsághoz.

A gonoszság elleni lázadás a politikai igazságérzet nyilvánvaló példája. Mivel gonosz az, aki tudja merre van a jó irány, de szándékosan ezzel szemben lövi ki a nyilát, olyan sebeket ejtve az igazságérzeten, amelyeket indokolt megtorolni. Lásd például a nácik által elkövetett bűnöket.

A jóvátétel, a kiigazítás, a megtorlás elfogadott eszköze a jog. A jog érvényesülésétől várjuk az igazságérzet sérelmének helyreállítását. De mi van akkor, ha hiába várjuk. Mi van akkor, ha a jog kapitulál, ha elválik egymástól a jog érvényesítése és az erkölcsileg igazolható politikai igazságérzet?

A nácik gonoszsága kellett ahhoz, hogy a jog pozitivista fordulata után eljöjjön a természetjog reneszánsza, a természet rendjéből levezetett morál helyett kellett követeljen magának a jog érvényesítése során, hogy az igazságérzet ne sérüljön. De a jog és az igazságérzet még ekkor is ütheti egymást. A nácikat elítélő perekben, vagy a kommunisták bűneinek megállapításakor olyan cselekményekért vonják felelősségre a vádlottakat, amelyek az előző jogrendben, azaz elkövetésükkor nem minősültek bűncselekménynek, ami jogi nonszensz. Ám az meg politikai nonszensz, ha ezt meg nem teszik meg. Ekkor az igazságérzet háborog.

A kérdés az, hogy van-e olyan hatalom, amihez fellebbezni lehet a joggal szemben vagy a jogon felül/kívül nincs más hatalom.

 

2. A praxis

Az igazságérzet a kulcs. „Túl azon, hogy mi a jogi helyzet, meg mi a gazdasági helyzet, az nagyon fontos, hogy minél kevesebb olyan ügy legyen, ami sérti az emberek igazságérzetét.Ezt mondta a magyar miniszterelnök évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján. S valóban, miért is ne lehetne azt feltételezni, hogy a többség igazságérzetének érvényre juttatása az, ami megadja a kulcsot az elmúlt tíz év megértéséhez. A többség igazsága és az igazságérzeten esett sérelmek kiigazítása az, ami koherens, ez az, ami összetartja Orbán politikáját.

Az igazságérzet tehát a motor, ez hozza működésbe a dolgokat. A kormányzati lépések és intézkedések pedig formát adnak a többség igazságérzetének.

Az igazságérzet háborog, hogy a kommunista diktatúra által elfogadott Alkotmány keretei között kell élnünk, ezért új Alaptörvényre van szükség. Az igazságérzet lett megsebezve a kettős állampolgárságról szóló dicstelen népszavazással, orvosolni kell a sérelmet. Igazságtalan, hogy a nagy multinacionális cégek és a bankok kiviszik a profitot, a válság árát pedig az emberekkel fizettetnék meg. Tűrhetetlen, hogy a rezsi évről évre csak emelkedik, miért ne lehetne csökkenteni a magyar családok érdekében. Felháborító, hogy Brüsszel rendre kettős mércét alkalmaz és igazságtalanul jár el Magyarországgal szemben, ki kell állnunk az érdekeinkért. Az nem lehet, hogy fenyegetéssel, zsarolással, nyomásgyakorlással rászorítsanak minket a migránsok befogadására, az igazságérzet az diktálja, hogy nekünk kell döntenünk arról, hogy kivel akarunk együtt élni és kivel nem. És így tovább.

Ha mindannak, amit Orbán csinál, az a lényege, hogy végigharcolom magam az igazságért a többséggel, akkor ez akkor is érvényes, ha a többség igazságérzete éppen a jog érvényesítésével kerül konfliktusba.

Az igazságérzetet sérti, ha erőszakos cselekményeket elkövetők milliós kártérítést kapnak kényelmetlenségre hivatkozva. Ha valaki szándékosan más ember életére tör, azt nem lehet hamarabb kiengedni a börtönből, mint amennyi büntetést kiszabtak rá, mert ki rövidítené ezt le és milyen alapon? A magyarok igazságérzetét sérti, hogy etnikailag meghatározott népcsoport tagjai milliókat kapjanak munka nélkül. „Az nem orvosolja a bajt, ha pénzt adunk semmiért.” És így tovább.

A magyarok igazságérzetének érvényre juttatása, illetve az elszenvedett sérelmek kiigazítása tehát a kormányzati cselekvések értelme. Ez nemcsak a mozgás irányát szabja meg (honnan és hová tart a kormányzati cselekvés), de egyben a legmagasabb fórum is, ahova fellebbezni lehet – mindazzal szemben, ami az igazságtalanságokat előállítja. A cél ugyanis az, hogy minél kevesebb olyan ügy legyen, ami sérti az emberek igazságérzetét.

Mi más is lehetne a jó kormányzás definíciója?

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Salvini: Magyarország számunkra példakép

Salvini: Magyarország számunkra példakép

Salvini és Meloni közös kormányellenes tüntetést rendezett Rómában.

Milliós összeget csalt ki telefonon keresztül egy fogvatartott

Milliós összeget csalt ki telefonon keresztül egy fogvatartott

45 sértett adatait szerezte meg a börtönben ülve a csaló.

Több mint 6 millióra emelkedett a fertőzöttek száma a világon

A halálos áldozatok száma 375 656, a gyógyultaké pedig 2 697 328-ra nőtt.

Könnyítettek a családtámogatás feltételein

Könnyebben juthatnak hozzá a külföldről hazatérők.

„Poénból” merényletre készülő terroristának tüntette fel magát egy fiatal

„Poénból” merényletre készülő terroristának tüntette fel magát egy fiatal

A kiskorút felelősségre vonta a Fővárosi Nyomozó Ügyészség és a Terrorelhárítási Központ.

Egyre jobb véleménnyel vannak a szomszédos országok hazánkról

Egyre jobb véleménnyel vannak a szomszédos országok hazánkról

Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról.

3921-re emelkedett a fertőzöttek száma Magyarországon

Meghalt 5 idős, krónikus beteg, és 29-cel, 3921-re emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére