„A Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget az antikommunista forradalomnak”
Horváth Tamás
2019.10.29. 08:35
Erről Schmidt Mária történész beszélt az M5 csatorna Ez itt a kérdés című, hétfő este sugárzott műsorában.
A Széchenyi-díjas történészt a csatorna az 1989-es rendszerváltoztatás évfordulója és annak apropóján kérdezte, hogy a Terror Háza Múzeum főigazgatója október közepén cikket jelentetett meg A populizmus védelmében címmel a The New York Times című amerikai újság internetes kiadásában a lap felkérésére. Schmidt Mária jelezte, írását mindazoknak szánta, akikben nyitottság van, és nem csak jelzős szerkezetekben gondolkodnak Magyarországról.
Schmidt Mária szerint illúziónak bizonyult, hogy a magyarok az európai elit részének gondolták magukat a rendszerváltoztatás után, hiszen ezt a nyugati államok nem így vélték.
Már nem tekintettek minket testvéreiknek, és azt gondolták, majd megmondják nekünk, mi a dolgunk, szanálják a piacainkat és a gazdaságainkat a saját érdekükben, mi pedig követjük az útmutatásaikat
– tette hozzá.
A történész szerint Nyugaton máig nem tulajdonítanak jelentőséget az antikommunista forradalmaknak, annak, hogy a kelet-közép-európai országokban nemzeti mozgalmak vívták ki az önállóságot.
Mint mondta, a nyugati országok nem is feltételezték, hogy a nemzeti kérdés szétrobbanthatja a szovjet birodalmat, amelyben csak „jegelve volt” a probléma, nem pedig megoldva, mint ahogy azt hangoztatták.
Schmidt Mária szerint a 30 évvel ezelőtti harc emancipációs harc volt az egyenjogúságért és a nemzeti szuverenitásért, ahogy ma is ezért harcolnak Magyarországon vagy éppen Lengyelországban, de a szuverenitás jelentőségét képviseli Donald Trump amerikai elnök politikája is. Szerinte a nyugati államok nem értik azt, hogy ha a magyarok egy birodalmi rendszerrel szemben harcolnak, akkor azt miért teszik.
Schmidt Mária | Fotó: MTI
A történész kitért a sajtószabadság ügyére is, és a német sajtót említve példaként úgy vélekedett, hogy Németországban egysodrúvá vált a sajtó. Schmidt Mária saját elmondása szerint nem nagyon látja a német sajtóban a sokszínűséget, nem úgy a magyarban, amelyben mindenféle véleményt lehet olvasni és mindent meg lehet találni.
Mi komolyan gondoljuk a demokráciát, a szólás- és a sajtószabadságot, hiszen 45 évig nem volt benne részünk, szenvedtünk ennek a hiányától. Nem vagyunk rászorulva arra, hogy ők mondják meg nekünk, hogy az a szabadság, az a függetlenség, amely nálunk van, megfelelő-e vagy sem, mert a megítélésünk szerint náluk sokkal rosszabb állapotok vannak ebben a tekintetben, és bizonyos mértékig csalódtunk is bennük
– fűzte hozzá.
Emlékeztetett, a totális diktatúra 45 évig tartó szorítása után a magyaroknak adaptálódniuk kellett a piacgazdasághoz, majd az Európai Unió szabályaihoz, utána 2008-ban a gazdasági válsághoz, majd rátalálniuk a „saját hangjukra”.
Szerinte ez az adaptációs képesség olyan tapasztalatokkal és önbizalommal ruházta fel a kelet-közép-európai országokat, amelyekben a nyugati államok is találhatnának támpontokat. A Nyugat azonban véleménye szerint elkényelmesedett, hozzászoktak a biztonsághoz, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket.
Schmidt Mária felvetette a kérdést, hogy a Szovjetunió összeomlása és a kommunizmus bukása vajon miért nem volt akkora teljesítmény a Nyugat számára, amelyet érdemes lett volna megünnepelni.
Szerinte ez egyszerűen jelenleg nem téma, mégpedig azért nem, mert az az értelmiségi és politikai elit, amelyik most a nyugati országok 21. századi liberalizmusát jelenti, valójában marxista, és valójában mindig is megengedő volt ezzel a totális rendszerrel kapcsolatban, azt nem tekintik szalonképtelennek.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
