A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon kezdeményeznének eljárást a migrációs hullámban részt vevő sok ezer bevándorló – a földközi-tengeri humanitárius helyzet miatt bekövetkezett – halála miatt. A vád alapját képező dosszié szerint több tízezer migráns, illetve menedékkérő került líbiai fogolytáborokba, ahol embertelen körülmények között tartják a migránsokat, s a rövidtávú érdekek szerint eljáró EU-s vezetők a vád szerint hallgatólagosan asszisztáltak is mindehhez.

Az Európai Unió, amely folytatta a vélhetően nemzetközi egyezményeket is sértő együttműködést Líbiával, részese a nemzetközi büntetőjognak, amelynek értelmében – a jogászok szerint – az EU bűntárs, továbbá külön jogi felelősséget kell tulajdonítani például Németországnak és Franciaországnak. Az államszerű jogalanyisággal bíró EU saját speciális (nemzetközi büntetőjogi) felelőssége jól értelmezhető, amihez a Büntetőbíróság előtti vizsgálatban az ad alapot, hogy a Római Statútumot, a Büntetőbíróság alapdokumentumát valamennyi uniós tagállam ratifikálta.

Ezek a jogi relevanciák szoros összhangban állnak azokkal a szakmai értékelésekkel, amelyeket a Századvég az Európai Bizottság és elnöke, valamint az e tekintetben meghatározó portfóliójú EU-biztosok kapcsán végzett. Így felmerül Frans Timmermans és Dimitrisz Avramopulosz személyes felelőssége is, továbbá az a fontos szempont is, hogy az EU jövőbeli, belső intézményi reformjának mindinkább az uniós vezetők és tisztségviselők jogi értelemben vett elszámoltathatóságára kell irányulnia.

A tanulmányt teljes terjedelmében itt érhetitek el.