– jelentette ki a miniszter, aki az esküt tevő honvédtisztekhez szólva azt mondta:
„vészterhes, történelmi időkben” kapták meg a hivatást jelző szablyát, valamint a tiszti állást és becsületet jelképező kardbojtot.

– fűzte hozzá, megjegyezve: „nagy és teljes embert kívánó” feladatra vállalkoztak ezekben a bizonytalan időkben a tisztek.

A magyar kormány elsődleges célja, hogy ehhez minden eszközt megadjon. A legmodernebb fegyverrendszerek beszerzése, az egyéni harcászati felszerelések fejlesztése, a nagymértékű, többlépcsős illetményfejlesztések, a katonai életpályamodell és a képzés új rendszere, a haderőre fordított sok milliárd forint bizonyítja, hogy a Magyar Honvédség a fejlődés útjára lépett – fogalmazott a miniszter.

Az új haderő kialakításban és működtetésében a most esküt tett tiszteknek is döntő szerepük lesz – mondta, hozzátéve: a legmodernebb haditechnika sem ér semmit harcos, mindenre elszánt katonák nélkül.

Az esküt tevők honvédtiszteket arra szólította fel: legyenek olyan örök katonai erények megtestesítői, mint a bátorság, becsületesség, engedelmesség, lojalitás, fegyelem, bajtársiasság és önfeláldozás.

– szögezte le.

Mostantól egy olyan testület tagjai lesznek, amely az év minden napján, a nap minden percében készen áll arra, hogy őrizze a békét, védelmezze a magyar embereket. Ez a feladat – mint kiemelte – „nem áll meg határainknál”.
A magyar katonák több évtizede az ENSZ, a NATO és az EU keretében folyó különböző missziókban is részt vesznek, méghozzá nemzetközileg elismerten.

– nyomatékosította.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf ünnepi beszédében köszönetét fejezte ki a honvédtiszteknek elhatározásukért, amellyel a haza szolgálatába léptek, mert „haza csak addig van, amíg van, aki megvédje”.

Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka köszöntőbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy nehéz feladat vár a katonákra, hiszen megváltozott a biztonsági környezet, az országtól keletre háború dúl. Ezért is nagy figyelem vetül rájuk az ország és a kormány részéről egyaránt. Ezzel együtt a katonák érezhetik, hogy anyagi és erkölcsi támogatásban is részesülnek.
Az altábornagy kiemelte: a tisztavatás azért is felemelő pillanat, mert „jó ma magyar tisztnek lenni”.

A katonákhoz szólva azt mondta: ha az elmúlt években tanultak elsajátítását követően kellő alázattal, szorgalommal, tisztelettel állnak neki a szolgálatnak, akkor – mint fogalmazott – annak minden percét élvezni fogják.

Idén a Parlament előtti Kossuth Lajos téren 110-en tették le katonai esküjüket. A honvédtisztjelöltek – folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt – fogadalmukat kardrántással, „A hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg.

Az eskütétel után Berta Tibor katolikus tábori püspök és Jákob János protestáns tábori püspök fohászt mondott.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a történelmi Magyarország katonai hagyományait elevenítik fel azzal, hogy a korábbi évektől eltérően, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter utasítására „a katonai eskü felemelő voltát hangsúlyozva, kiemelkedőbb szerepet kap a történelmi egyházak fohásza”.
A HM – mint írták – kiemelten fontosnak tartja, hogy ennek a meghatározó eseménynek a középpontjában a református és a katolikus tábori püspök által, a „Magyar Honvédség leendő tisztjeiért elmondott, fohásszal szentesített katonai eskü álljon”.

Az avatás végén a Magyar Honvédség három Gripen vadászgépe piros, fehér, zöld csíkot húzva repült át a Kossuth tér felett, köszöntve az esküt tett tiszteket.

(MTI)