Az elindított pert Marius Pascan marosvásárhelyi parlamenti képviselő, a PMP ügyvezető elnöke jelentette be személyes blogján. Közölte: azt kifogásolják, hogy a tárca négy olyan közigazgatási határozatot hozott, amelyek kimondottan a marosvásárhelyi iskola létrehozására vonatkoztak. A keresetet pénteken iktatta a Marosvásárhelyi Táblabíróság.

Marius Pascan kijelentette: elvileg nem ellenzi, hogy a tanügyi törvénynek megfelelően egyházi iskolák működjenek a kisebbségek nyelvén, de nem fogadhatja el, hogy a 2011/1-es tanügyi törvény csak a románokra vonatkozzék, és egy kisebbség számára fakultatívvá, sőt áthághatóvá váljék minisztériumi rendeletek és sürgősségi kormányrendeletek által, amelyeket álnok módon a parlamenti vakáció idején fogadnak el.

A képviselő úgy vélte, hogy a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumot a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) aljas politikai cinkosságával, Budapest megrendelésére, az Orbán Viktor miniszterelnök által kifejtett nyomás hatására hozták létre.

A korrupcióellenes román ügyészség (DNA) 2016 októberében kezdte vizsgálni a tanintézet létrehozásának körülményeit, és 2017 szeptemberében emelt vádat ez ügyben Stefan Somesan és Tamási Zsolt ellen. Az ügyészségi vizsgálat és az iskola létrehozásának a részleteit rögzítő tanfelügyelőségi határozat bírósági felfüggesztése a Római Katolikus Gimnázium megszűnéséhez vezetett. Azóta a bíróság visszaküldte a Stefan Somesan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt iskolaigazgató elleni vádiratot a DNA-nak.

A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta a vétót.