„A kereszténység kultúrája az igazság keresésének kultúrája”
Horváth Tamás
2019.10.21. 07:19
Erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt vasárnap este Budapesten, az Október a reformáció hónapja elnevezésű programsorozat keretében tartott gálaesten.
Gulyás Gergely kiemelte, Európát a kereszténység kultúrája tette otthonunkká, a reformáció pedig számtalan területen tett hozzá ehhez a kultúrához.
Nemcsak a hitéletet, a teológiát vagy éppen az egyház intézményrendszerét újította meg, de új fejezetet nyitott a társadalmi berendezkedésben és a mindennapi élet számtalan területén
– húzta alá a miniszter.
Hozzátette, a reformációnak fontos szerepe volt abban, hogy újra megszülessen az egyensúly a hit és az értelem viszonyában, újra éles határvonal válassza el a hit és a tudomány kutatásának eszközeit, és mindkét terület a maga igazságaival teljes hitelességgel nyilatkozhasson.
Gulyás Gergely kitért arra is, hogy az európai kereszténység és az európai demokrácia nehéz időket él. Nem fegyveres háborúk teszik ma próbára, hanem meg-megújuló kulturális és életmódbeli küzdelem, amely mögött „nagyon is létező és tudatos hatalmi tényezők állnak”.
A miniszter kifejtette, e modern kori kultúrharc elsődleges jelszava a dekonstrukció, amely azt hirdeti, minden kultúra, amely az emberiség történetében felépült, elnyomás eredménye, ezért a legjobb lerombolni. A dekonstrukció szerint le kell rombolni az intézményeket, az államot, és le lehet rombolni a közösségeket a családon, a nemzeten át az egyházig; le kell rombolni, hogy a kultúra helyébe a „tagadás kultúrája, a hit helyébe az ideológia, az igazság helyébe a narratíva lépjen”.
Meglátása szerint azok, akik összhangban a magyar alaptörvény preambulumával a kereszténység nemzetmegtartó szerepét hirdetik és képviselik, jó úton járnak a közéletben, ez azonban önmagában nem garancia a személyes tisztességre, hitre, sőt, még a becsületre sem.
Azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy a lécet levenni, illetve a lécet leverni nem ugyanaz, ahogyan a mércének nem megfelelni és a mércét felszámolni is alapjaiban különböző
– fogalmazott Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy a közéleti kereszténydemokrácia képviselőinek együtt kell élniük azzal, hogy rajtuk azok is számon kérik a mérce betartását, akik nem fogadják azt el létezőnek, helyesnek vagy követendőnek.
Megjegyezte, közéleti szereplőként bizonyos helyzetekben fontos a bizonyságtétel, de ha valaki a közélet mindennapjaiban vesz részt Magyarországon, akkor legalább ennyire fontos, hogy a cselekedeteiből látszódjon, miben hisz, vagy hogy van-e bármilyen magasabb rendű érték, amelyet irányadónak tart a mindennapokban.
Ha van ilyen értéke, akkor fölösleges naponta hangsúlyoznia hitét, ha pedig nincs, akkor nemcsak felesleges, hanem kifejezetten kontraproduktív is
– fűzte hozzá Gulyás Gergely.
Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke köszöntőjében emlékeztetett: az Október a reformáció hónapja programsorozat idei mottója a Római levélből vett idézet:
Egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint.
Kiemelte, az egyetértés felülről kapott ajándéka mindazoké, akik hisznek benne, hogy Jézus Krisztus megváltotta az emberiséget, hogy az emberi halandóságra Jézus Krisztus a megoldás.
Egyetértünk abban is, hogy a megváltás szolgálatra kötelez, hogy azért kaptuk az evangéliumot, hogy továbbadjuk azt a világnak
– fogalmazott Steinbach József az MTI tudósítása szerint.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
