A bankszektort nem rengetné meg a június 30-ig bevezetett kamatstop meghosszabbítása, az adósoknak viszont továbbra is nagy segítséget jelentene, így aztán indokolt lehet az intézkedés fenntartása – a kormány aligha várja meg a döntéssel a határidőt – írja a Világgazdaság.

Orbán Viktor miniszterelnök december 22-én jelentette be, hogy január elsejétől a kormány lakossági kamatstopot vezet be, és október végi szinten rögzíti a jelzáloghitelek kamatait – ezzel közel félmillió családot segített,

Elemzők úgy kalkulálnak, legalább 20 százalékkal nőne az adósok havi terhe az intézkedés nélkül.

A bankok így se panaszkodhatnak, hiszen 2021-ben rekordbevétellel tudják zárni az évet. Ezek mellett a Magyar Nemzeti Bank szerint alig jelennek meg a tavaly nyár óta tartó kamatemelések hatásai a betéti kamatokban. A jegybank kommunikációs osztálya azt írta: a jelenlegi betétpiaci folyamatok nem az optimális irányba mutatnak, mivel a megtakarítások reálértékét folyamatosan csökkentik az árazások, miközben az MNB a monetáris kondíciók folyamatos szigorításával küzd az infláció ellen. A hazai bankrendszer 2021 végén 12 300 milliárd forint értékű lakossági betétállományt kezelt, amelynek 80 százaléka látra szóló, 20 százaléka pedig lekötött betét. A látra szóló lakossági betétek átlagos évesített kamatlába 0,05, a frissen lekötött betétek átlagos kamatlába pedig 1,52 százalék volt 2021. decemberben.

A hazai jegybanki kamatemelési ciklus elindítását követően, 2021. június és december között az egyhetes betéti kamat 325 bázisponttal emelkedett, ugyanezen időszak alatt az újonnan lekötött lakossági betétek átlagos kamatlába azonban mindössze 119 bázisponttal nőtt. Az MNB statisztikái szerint a hitelintézetek 555 milliárd forintos üzleti nyereséggel zárták a 2021-es évet.