Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A 4. ipari forradalom lépéskényszerbe hozza a vállalkozásokat

888.hu

2017.11.22. 20:28

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. konferenciasorozatának legújabb állomásán a vállalkozásoké volt a fõszerep. A mikro-, kis- és középvállalkozások oroszlánrészt vállalnak a gazdasági növekedésbõl és a foglalkoztatásból. De vajon milyen finanszírozási és bõvülési lehetõségeik vannak? Ezekre kerestük a választ.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerdai konferenciáját Pachner Róbert, a Gazdaságkutató operatív igazgatója egy rövid beszéddel nyitotta meg. Pachner elmondta, hogy ez az idei 12. állomása a Századvég Gazdaságkutató által meghirdetett konferenciasorozatnak. A téma a vállalkozások világa, amely kiemelten fontos, mivel a munkavállalók 70 százalékát a kkv-k foglalkoztatják, valamint a GDP termelésének több mint 50 százalékáért felelősek. Kimondható tehát, hogy a vállalkozások a magyar gazdaság legfontosabb szereplői.

A vállalkozás tervez, kockáztat, innovál és felelősséget vállal"

– mondta Pachner, hozzátéve, hogy a konferencián szó esik a finanszírozásról, az adókról és a sikerességről is.

Stabil növekedési pálya

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért- és szabályozásért felelős államtitkára szerint 2013-ban a magyar gazdaság stabil növekedési pályára lépett.

Nem csak mi mondjuk, hogy eljutottunk egy stabil gazdasági helyzetbe, a felminősítések is jelzik ezt, valamint a makrogazdasági adatok is ezt mutatják"

– mondta Lepsényi.

A munkanélküliség 4 % alatti, gyakorlatilag mindenki dolgozik, aki dolgozni akar és tud – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a növekvő bérek miatt Magyarország többé nem az olcsó munkaerő világa.

A minisztérium fokozottan figyel a kkv-szektorra, főként a versenyképesség javítását tűzték ki célul. Ez azért is kulcsfontosságú, mert a kkv-k foglalkoztatják a munkavállalók 70 %-át, és állítják elő a GDP 57,4 %-át. A vállalkozások hatékonysága azonban elmarad a kívánatostól, ezért ezeket fejleszteni kell.

A minisztérium, az állam segíteni szeretne abban is, hogy a 90-es években alapított kkv-kban várható generációváltásban is segítse a cégeket.

Az államtitkár problémaként említette, hogy a szektorban túl sok a mikrovállalkozás, ebben mindenképpen felfelé kell fejlődni. A kkv-kat ugyanis sokkal könnyebb fejleszteni, mint a mikrovállalkozásokat.

A fejlődés megteremtéséhez többek között kedvező környezetet szeretne nyújtani az állam, ez például elérhető a munkáltatói adók csökkenésével, amelyek idén 5 %-ra apadtak és jövőre tovább csökkenhetnek. A társasági adókulcs 9 %-os, amely a legkedvezőbb az EU-ban.

A nagyobb vállaltoknak is fontos szerep jut: egyre többen alkalmaznak beszállítóként hazai kkv-kat, és ezzel integrálják ezeket a szereplőket.

A 4. ipari forradalom, a virtuális és a fizikai világ integrációja. Az ipar 4.0 térhódításával minden piaci szereplő versenyképességi lépéskényszerbe került, ez kihívást jelent az iparnak és a munkaerőpiacnak is. Az állam ezeknek a kihívásoknak a legyőzéséhez is szeretne segítséget nyújtani.

NAV 2.0

Az adóhatóságnál tapasztalható fejlesztésekről Kalocsai Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa beszélt.

A mi fókuszunk azon van, hogy hogyan tudjuk segíteni a vállalkozásokat adópolitikai szempontból"

– mondta a biztos.

Az adóhatóságot érintő változásokat a digitalizáció jellemzi a leginkább. A cél az egyszerűsítés, az, hogy a cégek kevesebb időt töltsenek adózással.

Kalocsai szerint az adótudatosság és az adóbehajtási hatékonyság az a két terület, amelyben a leginkább fejlődnie kell a NAV-nak.

Az adóhivatal bevezetni tervezi a nagy-britanniai modellt, amelyben a határidők lejárta előtt elektronikus úton figyelmeztetné a NAV az ügyfeleket a várható kötelezettségekre, határidőkre.

A végső cél 2021-re, hogy egy digitális adóhatóság jöjjön létre, minimalizálva ezzel a papírhasználatot.

Kalocsai röviden beszélt az eSZJA-bevallásról is, amelyet nagy sikernek nevezett, mert az ügyfelek oldaláról is népszerűnek bizonyult.

A Magyar Fejlesztési Bank szerepe

Az MFB szerepéről és tevékenységéről Bernáth Tamás elnök-vezérigazgató beszélt. Az MFB-nek egy impozáns portfóliója van, ide tartozik többek között az MFB Invest, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt., a Diákhitel Zrt. és a Hiventures kockázati tőkealap is.

Az MFB a következő években jobban koncentrál a fejlesztési banki szerep erősítésére, és a nemzetközi kapcsolatokat is aktívan fejleszteni fogja, habár Bernáth szerint ebben jól állnak a V4-ek és Kína esetében.

Az elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy az MFB egyik legfontosabb feladata a piaci hiányosságok korrigálása.

Ez a fejlesztési bankok lényege: olyan projektek finanszírozása, amelyet kereskedelmi bankok nem fejlesztenének, de egyébként fejleszthető"

– mondta Bernáth.

Körülbelül 900 milliárd forintnyi hitelezhető projekt lenne, ebből körülbelül 0,6-1,5 százalékos többlet gazdasági növekedést lehetne elérni. 5600 vállalkozás adott be igénylést, 1800 szerződés köttetett, és közel 50 milliárd forintos kifizetés történt – tette hozzá.

Az MFB kiemelten kezeli az Irinyi-terv finanszírozását, amely az ipar fejlesztését tűzte ki célul.

Az MFB ezenkívül kiemelten foglalkozik az uniós források becsatornázásával a vállalkozások irányába, több mint 500 milliárd forint értékben. Ezek alacsony kamatú, visszatérítendő támogatások. Ezeket a támogatásokat több bankban, fiókban lehet igényelni, például a Budapest Bankkal, az FHB Bankkal, a TakarékBankkal, az OTP-vel, az MKB-val, az NHB-val, a Gránit Bankkal működnek együtt.

A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programot is kiemelten támogatja az MFB. Ez a program azt tűzte ki célul, hogy ugyanannyian jöjjenek Magyarországra, mint eddig, ám tovább maradjanak.

Fontos kisiskolások

Mi vagyunk a kisiskolások a két nagy finanszírozó, az Exim Bank és az MFB között"

– mondta viccelve Dr. Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.elnök-vezérigazgatója.

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 50 milliárd forintnyi összeg fölött rendelkezik, ezt tudja befektetni. Ez az összeg 3 tőkealapban koncentrálódik. Ezeket főleg kkv-k igényelhetik, az összegek 30 millió forinttól 250-500 millió forintig terjednek, alaptól függően. A hitelek maximális futamideje 7 év.

A 3 alap a Széchenyi tőkebefektetési alap, az Irinyi kockázati tőkealap és van egy régiós, Kárpát-medencei alap is.

Eximbank

Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója szintén a kkv-k finanszírozásáról szólva elmondta, hogy céljuk, hogy a mikro- és kisvállalkozások is sikerrel meg tudjanak jelenni az exportpiacokon. Mostanra az Eximbank ügyfeleinek a 84 százaléka a kkv-k köréből kerül ki.

Urbán egy kisfilmet mutatott be, amelyben az egyik Exim által támogatott vállalkozás sikerét követhetjük nyomon. A vállalkozás tiszta ivóvizet tudott biztosítani Vietnamban, egy olyan régióban, ahol a helyi folyó vize timsóval szennyezett. Itt egy magyar vállalkozás hozott létre egy 10 millió eurós víztisztító üzemet. A berendezés megépítésének eredményeként 18 millió ember juthat tiszta vízhez naponta.

Az Eximbank legnagyobb külföldi beruházása Indonéziához köthető, ahova Magyarországon gyártott, az energia-előállításban használatos gázturbinákat szállított egy magyar cég az Exim segítségével.

2016-ban 500 milliárd forint értékben nyújtottak támogatást magyar cégeknek.

2015-ben még 617 kkv-t támogatott az Exim, 2017-ben már 1125-öt. Az olyan cégeket tudja támogatni a bank, amelynek árbevétele több mint 10 %-ban exportból származik.

A Hilltop borászat is igénybe vette a pénzintézet szolgálatait, és számos beruházást, kapacitásbővítést követően jelenleg a nagy-britanniai piacra is exportálnak.

Az Exim teljes hitelállománya eléri a 862 milliárd forintot. A pénzintézet 112 milliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP-növekedéshez, valamint 40 milliárd forinttal növeli az költségvetés adóbevételeit 2017-ben.

Takarék Csoport: új nagybank alakul

Takács Zoltán, a Takarék Csoport vállalati üzletági igazgatója szerint a csoport folyamatos átalakuláson megy keresztül: párhuzamosan folyik a banki struktúra átalakítása, és a takarékszövetkezetek konszolidációja.

A folyamat eredményeként

új nagybank alakul"

– mondta Takács, hozzátéve, hogy jelenleg a Takarék a 4. legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező pénzügyi csoport. Ez az összeg idén eléri a 2200 milliárd forintot. Jelenleg több mint 70 000 vállalkozó és 1 millió lakossági ügyfél vezet náluk számlát.

A vállalkozások finanszírozásával kapcsolatban az igazgató elmondta, hogy a hitelek mellett a lízing, az EU-s és a hazai támogatások, a kockázati tőke és az EU-s visszatérítendő hitelek nyújtanak kitörési lehetőséget. Emellett hosszú távon tartósan alacsony kamatszinttel is lehet számolni, ami szintén kedvező.

A finanszírozás kiválasztásánál érdemes figyelni arra, hogy

a hosszú távon megtérülő eszközöket hosszú távon tervezhető, stabil forrásból finanszírozzuk”.

Egy magyarországi problémával kapcsolatban érdekes szempontot vetett fel Takács Zoltán. A munkaerőhiányról szólva elmondta, hogy annak hatása az lehet, hogy a fejlesztés iránya megváltozik: a kapacitásnövelés helyett a hatékonyság növelésére ösztönöz, és ez pozitív hatással van a gazdaságra.

A vállalkozások hitelhez jutása kapcsán elmondta, hogy nem minden a fedezet. Biztosíték szükséges ugyan, de nem elsődleges. Fontosabb, hogy a hitelek részleteit az adott vállalkozás ki tudja gazdálkodni, és átlátható múlttal rendelkezzen.

A NAV lesújt az adócsalókra

A NAV bűnözés, adócsalás elleni harcát Dr. Zámbó Péter dandártábornok, a NAV Bűnügyi főigazgató-helyettese mutatta be.

A NAV az elmúlt években jelentősen átalakult. Előtérbe került a közvetlen, bizalmi elvre épülő, hatékony párbeszéd, nagyobb hangsúly helyeződött a humán információgyűjtésre. Az adóhatóságon belül a különböző területek együttműködése hatékonyabb, összehangoltabb, mint korábban.

A dandártábornok szerint a tavalyi év egyik kiemelt témája a tejjel kapcsolatos áfacsalások voltak. Ezen a területen az adóhatóság 6 bűnszervezetet számolt fel Magyarországon 2016-ban, és ezzel lényegében a bűnözés ezen ága megszűnt.

A NAV fokozott hangsúlyt fektetett arra is, hogy az eltűnő pénzek útját felderítse és visszaszerezze azokat. A nyomozók átlagosan egy 6 hónapos időkeretet állítottak fel arra, hogy eljussanak a bűnelkövetőktől a "nagyhalakig".

A NAV bűnügyi felderítési igazgatóságának fejlesztése három területre koncentrál a következő években: az értékelő-elemző tevékenység fejlesztése, egy bűnügyi IT-egység létrehozása, fejlesztése és a felderítés megerősítése.

A leggyakoribb bűncselekmény a költségvetési csalás. Ez teszi ki az összes bűncselekmény 40-42 százalékát, és ez a következő években sem fog változni.

A NAV egyébként jó eredményeket ért el: 2015-2016 között 18 %-kal csökkent a bűnügyek száma, 22 %-kal kevesebb nyomozás került elrendelésre, és 16 %-kal csökkent a folyamatban levő bűnügyek száma.

A jövőbeni fejlődési irány, hogy csökkentsék az elhúzódó ügyek számát. A NAV így is számos sikerpontot könyvelhet el a bűnügyek felderítése terén: a visszaélések elkövetési értéke a 2015-ös 137 milliárd forintos szintről 110 milliárdra csökkent 2016-ra. Az elhúzódó ügyek számát is sikerült csökkenteni. 2016-ban 31 bűnszervezetet és 23 bűnszövetséget számoltak fel, amelyek 39 milliárdos elkövetési értékű bűncselekményt vittek véghez. Tavaly rekordmennyiségű, 190 millió szálnyi hamisított cigarettát foglaltak le, amelynek összértéke 6,8 milliárd forint volt. A bűnszervezetek manapság már nem is nagyon kísérleteznek azzal, hogy Ukrajnából és Romániából szállítsák Magyarországra a hamisított cigarettát, ehelyett itthon létesítettek üzemeket, amelyek megközelítőleg 50 000 karton cigarettát állítanak elő évente. Dr. Zámbó Péter szerint a következő években ezeket a hálózatokat is fel tudják számolni.

Sikersztorik: Julius-Globe Kft.

Egy vállalkozásokról szóló konferencia nem lehet teljes sikeres vállalkozók nélkül. A Julius-Globe Kft.-t a tulajdonosa, Rácz Erika mutatta be a konferencia résztvevőinek.

Az 1998-ban alapított, 100 %-ban magyar tulajdonú cég 41 főt alkalmaz és 2017-ben már 1,4 milliárd forintos árbevételt ért el. A vállalkozás számos fejlesztési programban is részt vett, a 2011-2019-es ciklusban a fejlesztések összértéke eléri a másfél milliárd forintot.

A cég fő profilja a CNC-megmunkálás, CNC-marás, esztergálás, köszörülés.

Igyekszünk olyan széles technológiai palettát lefedni, hogy meg tudjunk felelni a legmagasabb elvárásoknak is"

– mondta előadásában Rácz.

A cégnek számos más tevékenysége is van, alkatrészeket gyártanak, kísérleti kutatás-fejlesztést is végeznek, készüléktervezéssel és gyártással is foglalkoznak, valamint az autóiparban használatos mérőkészülékek tervezése és kivitelezése is a profiljukhoz tartozik.

Ahhoz, hogy fennmaradjanak folyamatosan fejleszteniük kell.

Vevőink sokkal precízebben elkészített alkatrészeket szeretnének tőlünk vásárolni, mint 10 évvel ezelőtt"

– mondta Rácz.

A legtöbbször olyan nagy, multinacionális cégeknek szállítanak be, mint a Bosch.

A vállalkozás előtt álló legnagyobb kihívások között a szakképzett munkaerő hiányát említette Rácz Erika. Ennek egyik legfőbb oka, a fémipari szakmák ismertségének és elismertségének hiánya, valamint problémát jelent az is, hogy az ipari iskolák nem rendelkeznek megfelelő felszereltséggel.

A Julius-Globe-nál igyekeznek folyamatos fejlesztésekkel eleget tenni a technológiai követelményeknek, és az ipar 4.0 irányába menni, ám ehhez folyamatos tanulás szükséges.

Az acélszerkezetek királya

A Weinberg 93 Építő Kft. tulajdonosa, Derczó István az előző előadásra reagálva kijelentette, hogy az ő cége is komoly munkaerőhiánnyal küzd, ám főként a sikerpontokat sorolta fel.

Az 1993-ban alakult cég 1995-re 20 millió forintos árbevétellel rendelkezett, 2017-re viszont már 14 milliárd forintos árbevétellel számolnak.

Számos hazai és külföldi, acélszerkezetű üzemet húztak fel, példaként említette a  FÉG Konvektor Rt. 1995-ben épült gyártóüzemét. A cég számára nagy dobás volt W.E.T Automotive Systems gyárának megépítése 1998-2002 között. Az egyik legnagyobb sikerüknek az Apollo Tyres gyárának 2016-2017-es megépítését nevezte, valamint a Swiss Chrono cég vásárosnaményi gyárának felépítésére is nagyon büszke. Európai projektjeik között megemlítette a Media City Bergen 2016-2017-es felhúzását.

Műemlékbiznisz

Holman Attila, a Confector Kft.ügyvezető igazgatója is bemutatta cégét, amely a műemlék-felújításban utazik már 1990 óta.

1997-től belevágtak a nyílászárók gyártásába és kereskedelmébe is. A cég jelenleg 50 főt alkalmaz, évek óta 5 milliárd forint feletti az árbevételük.

A cég legnagyobb kihívásai közt említette a Magyar Országos Közjegyzői Kamara székházának, a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely épületeinek, a Budapesti Piarista Központ épületének felújítását, valamint az Esztergomi Prímási Pincerendszer kialakítását, amelyet a szovjet hadsereg 40 évig birtokolt. Fontosabb munkáik között említette még a Deák téri evangélikus templom homlokzatának műemléki felújítását. Jelenleg a karmelita kolostor felújítását végzik.

Holman a cége sikerességéhez szükséges háttérről és filozófiáról is beszélt. A jelenlegi alacsony kamatokra utalva mondta, hogy

jelenleg egy fantasztikus időszakot élünk”

– ugyanis a vállalkozások olcsón jutnak kölcsönhöz.

Holman szerint fontos a mértéktartás: se sokat, se túl keveset nem szabad vállalni. A profit kivételével pedig nagyon csínján kell bánni. A sikerhez elengedhetetlen, hogy képes legyen a cégvezető a veszteségeken túllépni, pénzügyileg is és lelkileg is. Fontos a tervezés: napi szinten és nagy vonalakban is. A pénzügyi eredményesség elé kell helyezni a minőséget. A vezetésnek nem lehet méltóságán aluli a részletek, részletfeladatok megoldása, de folyamatosan szemmel kell tartani az ügyek stratégiai vonulatát is. Fontos, hogy a vezető helyes célokat tűzzön ki önmagával és a vállalkozásával szemben. Végezetül "akkor lesz egy vállalkozás sikeres, ha mindenen isten áldása van rajta" – sorolta Holman.

Trendek, számok

Dr. Polyánszky T. Zoltán, a Századvég Gazdaságkutató Zrt.Európai Uniós és Stratégiai Üzletágának igazgatója a fontosabb számokat ismertette a konferenciát lezáró előadásában.

A kkv-k száma jelenleg 670 000 körül van. A 2013-as év mélypont volt, akkor 640 000 alatt maradt, tehát az utóbbi évtizedben komoly változásokról nem beszélhetünk.

A vállalkozások fele kényszervállalkozó, ami nem feltétlenül jelent rosszat, csupán azt, hogy a munkájukat ilyen konstrukcióban érdemes végezniük, mivel így kedvezményesen adózhatnak, vagy a vállalkozás csak jövedelem-kiegészítésre szolgál.

2013 és 2015 között a 2-9 fős mikrovállalatok száma csökkent, a kis- és közepeseké nőtt. A legdinamikusabban az 1 fős vállalkozások száma nőtt meg ebben az időszakban.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére