A stadionépítés címszóval lehet a leginkább kibillenteni a béketűrésből az ellenzékieket. Köztudott, hogy sok a stadion, kevés a fóka. Arra kevesebben kapják fel a fejüket, hogy az elmúlt években épített stadionok, sportlétesítmények azért pénzt is fialnak. Ki gondolta volna a járvány előtti boldog és gondtalan napokban, hogy röpke egy hónapon belül hat nemzetközi kupamérkőzést rendeznek majd Budapesten. A Puskás Arénában játszották oda-vissza alapon a Liverpool- RB Leipzig és a Manchester City-Mönchengladbach Bajnokok Ligája-találkozót, illetve az Európa-ligában: a Wolfsburg-Tottenham és Molde-Granada összecsapást. Igaz, üres kapuk előtt léptek fel a sztárfocisták, de azért így is elég szép pénzt hozhattak a konyhára ezek a meccsek. De vajon mennyit? A mennyi, az annyi kérdéssel a Nemzeti Sportközpontokhoz fordultunk, mely az alábbi választ küldte:

„A Puskás Aréna – a magyar hatóságok és az UEFA szigorú biztonsági előírásainak eleget téve, zárt kapuk mögött – a többi közt olyan sztárcsapatokat látott vendégül az elmúlt hetekben a Bajnokok Ligája és az Európa-liga egyenes kieséses szakaszában, mint a Liverpool, a Manchester City, a Tottenham vagy az RB Leipzig. Külön örömünkre szolgál, hogy a mérkőzések kapcsán topmenedzserek méltatták a Puskás Arénát, annak gyepszőnyegét, köztük Jürgen Klopp vagy Pep Guardiola. Ezek a nyilatkozatok világszerte erősítik a Puskás Aréna, Budapest és Magyarország hírnevét, presztízsét, és referenciaként szolgálnak a jövőbeni rendezésekhez. A pályaválasztó klubok a Puskás Aréna használatáért természetesen bérleti díjat fizetnek, a rendezéssel járó valamennyi költség őket terheli. A pontos összegek ugyanakkor a klubok és a Puskás Aréna üzleti érdekeire tekintettel nem nyilvánosak.

A meccsek megrendezése a járvány által alaposan megtépázott szállodaipart és vendéglátást is segíti, hiszen a Budapestre érkező küldöttségek szállodai és egyéb szolgáltatásokat vesznek igénybe.”

Nos, kénytelenek voltunk a korábbi hasonló témában szerzett tapasztalatainkra, meg nem nevezett forrásaink tapasztalataira hagyatkozni. Kétségtelen, nem jó a pénzügyi adatokat megszellőztetni, mert egy következő tárgyalásnál megváltoznak – gyengülnek? erősödnek? – az alkupozíciók. Saját becsléseink alapján hozzávetőleg 120-180 millió forintos bevételre tehetett szert a Puskás Aréna, illetve a Nemzeti Sportközpontok. Sok ez vagy kevés? Ahhoz képest nagyon is szép pénz, hogy a járványhelyzet miatt nem lenne bevétel, a kiadások azonban változatlanul magasak. Van egy másfajta hozadéka is a sztárcsapatok budapesti fellépésének, egyfajta referenciával is szolgálhatnak más klubok, válogatottak részére. A járványveszély múltával pedig a szurkolók is elkísérhetik kedvenceiket, akik ilyen alkalmakkor nem a spórolós oldalukat mutatják meg.

Nyilván a fentinél nagyságrendekkel kevesebbet kasszírozhatott a gyirmóti Alcufer Stadion, ahol az LSK Kvinner –Wolfsburg és az újpesti budapesti Szusza Ferenc Stadion, ahol a Chelsea–Wolfsburg női BL-meccseket játszották.

A debreceniek azonban jóval komolyabb summát alkudhattak ki maguknak a Katari Labdarúgó-szövetségtől. A 2022-es világbajnokság házigazdája három barátságos mérkőzést a debreceni Nagyerdei Stadionban játszott. Március végén Luxemburg, Azerbajdzsán, majd Írország ellen lépett pályára a Nagyerdei Stadionban. Az 55 tagú küldöttség különgépét saját tv-stáb kísérte, és külön csapatbusz kellett ahhoz, hogy a pályától 2-300 méterre lévő szállodába ingázzanak a játékosok. S ugyan a város egyetlen ötcsillagos szállodájával nem voltak igazán elégedettek – a luxus nem érte el a számukra kívánatos szintet -, és nyilván tessék, lássék alkudoztak is egy keveset, de állítólag majd 100 milliós bevételre tehetett szert a klub és a város.

Egy sör „ára” az összes stadion

Most, hogy szép számmal vannak már lélegeztető gépek, másféle orvosi eszközre – CT vagy MRI, esetleg termográfiai berendezésre – kellene átszámolni, a stadionokra fordított összegeket. Ez már jól bevált ellenzéki recept. Pedig érdemes lenne a számok mögé is nézni. Jánossy András Gedeon tavaly, a kriptolio.hu gazdasági portálon jelentette meg „A stadionozás, avagy az évtized demagógiája” című cikkét. Melyből kiderül, hogy tíz év alatt 330 milliárd forintot költöttek stadionokra, ebből 190 milliárdot – az ellenzék is elismerte, kell egy nemzeti stadion – a 67 ezres új Puskás Aréna vitt el.

Tehát 140 milliárdból épült több kisebb-nagyobb stadion. Ez rengeteg pénz, de állami szinten nem annyira. Főleg Magyarország éves költségvetésének – kb. 20-21 ezermilliárd forint – ismeretében. Ráadásul, a stadionok tíz év alatt folyamatosan épültek. Vagyis az ország költségvetésében az elmúlt tíz év alatt kb. 180-200 ezer milliárd forint szerepelt. Ebből stadionokra 140 milliárd jutott – 2010 óta. Ha bárki elosztja a számokat, olyan eredményt kap, ami érzékelhetően nincs összhangban a „stadionozás” mértékével. Tehát a kiadások 0,00078-ad része ment el a stadionokra, ami a költségvetés 0,078 (!) százalékát jelenti. A Puskás Arénával együtt ugyanez a szám az állam kiadásainak 0,00183-ad része. Vagyis az összes állami költség 0,18 százaléka ment el a stadionokra, 99,82 százaléka pedig minden egyébre. Ez olyan, mintha valaki a nettó 300.000 forintos fizetéséből pontosan 549 forintot költene stadionépítésre. A Puskás Aréna nélkül egy sör árát sem éri el az összeg: 300.000 forinthoz viszonyítva 234 forintba kerülne az összes felépült stadion.