A klubok parttalan költekezését megregulázni hivatott szabályt 2010-ben vezették be. A szándék nemes volt, hiszen az volt a cél, hogy megakadályozzák a bevételeket sokszorosan meghaladó kiadások növekedését. Több patinás csapat is „áldozatul esett” a pénzügyi szigorításoknak, ám sok esetben nem járt komolyabb következményekkel a szabályszegés.

Szabados Gábor sportközgazdász szerint ha nem írja át életünket a járvány, alighanem már korábban a változtatás mellett döntött volna az UEFA, hiszen nem működött a rendszer.

„A Paris Saint-Germain 2017-ben horribilis összeget, 222 millió eurót fizetett Neymarért, 180-at Kylian Mbappéért, és az egy évig tartó vizsgálódások nem állapítottak meg szabályszegést, mondván: a túlköltekezés mértéke még elfogadható volt” – nyilatkozta honlapunknak Szabados Gábor. „Legutóbb a Manchester Cityt két évre kitiltották a kupaporondról, de a Nemzetközi Sportdöntőbíróság törölte a büntetést. A pénzügyi fair play megmerevítette az erőviszonyokat, egy-egy új tőkeerős befektetőnek esélye sem volt »felhozni, kistafírozni« a gyengébb csapatokat. Szóval véleményem szerint ennél csak jobb jöhet, nagyobb lehet az átjárás a klubok között. Igaz, ezzel sem nőttek meg igazán a szerényebb anyagiakkal rendelkező csapatok esélyei.”

Kíváncsian várjuk az UEFA újonnan kidolgozandó pénzügyi szabályait, bár nem kell ahhoz jósnak lenni, hogy a nyomában nagyon gyorsan megdőlhetnek az eddig is horribilis átigazolási rekordok.

Az eddigi csúcsigazolások

1. Neymar: Barcelona→Paris SG, 222 millió euró (81 milliárd forint)
2. Kylian Mbappé: Monaco→Paris SG, 180 millió euró (65 milliárd forint)
3. Philippe Coutinho: Liverpool→Barcelona, 145 millió euró (53 milliárd forint)