Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Nyolc csapat maradt a vébén - kinek érdemes szurkolni?

Pörge Béla

2018.07.05. 14:15

A világbajnokság elõtti állapotokhoz képest egyik-másik csapat irányába megváltozott a szimpátiám. Nézzük, hogy a maradék válogatottak közül kinek mi az elõnye, hátránya magyar szurkolói szemmel!

Eljutottunk a vébé azon szakaszába, amikor már joggal várhatjuk el, hogy jó meccseket lássunk. Az idei világbajnokságon ráadásul több ellenszenves nagy csapat is kiesett már, így aki hozzám hasonló elvek mentén választ magának csapatot egy magyar válogatott nélküli nagy tornán, most tobzódhat.

Időrendben nézzük meg, melyik meccsen kinek lehet inkább szurkolni!

Pénteken délután rögtön egy igazi csemegét láthatunk, Franciaország–Uruguay. A franciák iránt továbbra sem érzek szimpátiát, kifejtettem már, hogy nem tartom üdvözölendő dolognak, hogy az Európa egyik kulturális bástyájának számító Franciaország olyan válogatottat állít ki, melyben üdítőnek számít, ha a csapat közel fele őshonos franciákból áll. Emellett számtalan más politikai indokot tudnék sorolni a franciák ellen, viszont az alaphelyzethez képest sokkal szerethetőbb ez a francia válogatott.

A csoportkörben még csak döcögősen, Argentína ellen viszont kifejezetten szépen játszottak, jó volt nézni, erről hosszabban is írtam már. Mbappé és Griezmann nagy spílerek, a fiatal Mbappé egyébként is egyre nagyobb kedvencem, a hozzáállása és a tudása miatt is, ő egyértelműen a kedvenc fekete focistám. Ettől függetlenül Uruguay továbbjutásáért fogok szorítani.

Uruguay eddig meggyőzően szerepelt, bár nagy hangsúlyt fektetnek a védekezésre, olykor egészen gyönyörű támadásokat vezetnek, erre a legjobb példa a legutóbbi Cavani-Suárez-Cavani összjáték, és a végén a fejesgól. Cavani játéka azonban kérdéses, nagy érvágás lenne az ő kiesése az uruk számára. A néhol már a 2010-es remeklésekhez hasonlító uruguayi játék mellett fenntartom a további érveimet a csapat mellett, Dél-Amerika legeurópaibb országa, kis ország nagy futballmúlttal, mely rég ért el átütő sikert.

Péntek este egy nagy rangadó következik, Brazília–Belgium. Nagyon bízok benne, hogy jó, támadófocit és sok gólt fogunk látni, erre minden esély meg is van.

Brazília nem a kedvencem, de ha jól játszanak, nem tudok ellenük drukkolni. Az idei vébén időnként már előjöttek azzal a játékkal, amit sokan szeretnének tőlük látni, ám az is igaz, hogy magas a mérce: az idősebb generációk számára az 1970-es évek, a fiatalabbaké a korai 2000-es évek brazil focija lehet a mérvadó, mindkettő az a szint, amin csak ámulni lehet. Ellenérv a braziloknál Neymar folyamatos színészkedése. Õ jó játékos, sőt, kivételes tudása van, ezt nem vitatom, de ezt beárnyékolja a sok felesleges fetrengés. Emellett a már korábban is említett, Szabadság téren és más kivetítők környék fellelhető "brazil" szurkolók zavarnak még a brazil válogatott esetében.

Belgium érdekes kérdés. Az idei vébén ők szerezték eddig a legtöbb gólt, ha úgy igazán belelendülnek, nehéz megállítani őket, viszont jó nézni a támadásaikat. A japánok ellen nagy bajba kerültek, ám az utolsó húsz percben 0–2-ről is nyerni tudtak, és egyáltalán nem begyötört labdákkal. Soha nem ért még el Belgium nagyobb sikert a nemzetközi fociban, nyilván nagyon várják már a belgák a sikert. Apropó "belgák". Ugye megint elő kell hozni, hogy belga nemzet nem is létezik, ahogy belga nép sem, egy holland és egy francia tartomány összeeszkábálása az ország. Egy ilyen válogatott esetében viszont sokkal kevésbé jogos felvetés, hogy miért játszatnak ennyi bevándorlót (a belga válogatottban szerepel a legtöbb bevándorló a még megmaradt csapatok közül). De Bruyne vagy Lukaku egyébként szerethető játékos, a negatív példa Fellaini és Batshuayi. Előbbi egy hentes, míg utóbbi egy igazi pojáca, Tunézia ellen már mindenki vele akart gólt rúgatni, ehhez öt ziccerre volt szüksége, mire végre összejött neki. Anglia ellen meg láttuk, milyen mókásan is tud örülni társai góljának... Összességében egyik csapat ellen sem tudok szurkolni szívből ezen a meccsen, egy kicsivel szívesebben látnám a négy között a belgákat.

Szombaton az első párharc a Svédország–Anglia lesz. A svédek számomra a legnagyobb pozitív csalódást okozták ezen a világbajnokságon, sokkal unalmasabb és élvezhetetlenebb játékot vártam tőlük. Granqvist amúgy is nagy kedvencemmé vált a németek kinevetése óta, ráadásul a svéd válogatottban zömmel svédek szerepelnek, talán nem véletlen, hogy a legnagyobb erényüknek szinte mindenki a csapategységet tartja.

Anglia esetében rögtön egy beismerő vallomással kell kezdenem. Tévedtem, az angolok nem örök vesztesek. Bár a Kolumbia elleni meccsükön is ott volt a lúzerség, egy vezetett félidő, és egy a végéig dominált mérkőzés legvégén kaptak egy fejesből gólt, ám ezek után a tizenegyeseket ők nyerték. Anglia ezzel átlépte saját árnyékát, ebből még bármi lehet. A szurkolóik miatt amúgy szimpatizálok velük kicsit, nagyon jó dalaik és rigmusaik vannak. A belga-brazilhoz hasonlóan őszintén egyik csapat ellen sem tudok most szurkolni, meglátjuk, ki jut tovább, a lényeg, hogy az elődöntőben a horvátok verjék ki azt, aki ebből a párharcból továbbmegy.

Szombaton pályára lépnek a kedvenceim is, a horvátok. Horvátország a rendező Oroszországgal játszik, nem lesz könnyű meccs. A horvát-orosz meccsen egyébként a két leghomogénebb válogatott játszik egymással, a két keretben összesen egy honosított játékos található, a portugál Fernandes az oroszoknál, így ez a párharc még arról szól, amiről a vébé eredetileg, nemzetek összecsapásáról.

A horvátok melletti korábbi érveim mellé azt tudom még felhozni, hogy a csoportkörben dominálták a meccseket, a legeredményesebb továbbjutók voltak. Dánia ellen megtorpantak, de a drámai tizenegyespárbajban sikerült győzniük, ez hatalmas lökést adhat nekik, amire szükségük is lesz. Az oroszok ellen egy jó taktika van: az ellentmondást nem tűrő támadás, ezt Uruguay megmutatta már. Horvátország kerete alkalmas arra, hogy lefocizza az oroszokat, de pont a dánok elleni szenvedés mutatta meg, hogy könnyen elkövethetik azt a hibát, amit a spanyolok elkövettek. Csak remélni tudom, hogy nem fogják ezt tenni.

Oroszország egyébként szimpatikus, örülök, hogy eddig eljutottak, de a horvátok ellen nem kérdés, hogy kinek szurkolok. Nem nekik. Az oroszok egyébként a hazai pálya előnyét élvezhetik a közönségüknek hála, a játékuk pedig inkább okos, mint szép. Továbbjutásuknak főleg azért örülök, mert kommentekből és nyilvános meccsnézésekből tudom, hogy kik szurkoltak ellenük és miért. Zömmel olyanok, akik egyébként megvetik, ha a politika keveredik a focival, de az oroszokat politikai okokból utálják. Na, az ő szomorúságuk nekem öröm, ezért is örültem az oroszok továbbjutásának, illetve még azért, mert a spanyolok semmit nem érdemeltek a mostani vébén bemutatott produkciójukért.

Összességében tehát Horvátország és Uruguay egyértelmű kedvencem azon a két meccsen, a másik kettőn szorosan inkább belga és svéd továbbjutásnak örülnék, de ezeken a párharcokon nem leszek szomorú akkor sem, ha a brazil és az angol válogatott jut az elődöntőbe.

A negyeddöntők menetrendje:

Július 6., 16:00, Nyizsnij-Novgorod: Uruguay–Franciaország

Július 6., 20:00, Kazany: Brazília–Belgium

Július 7., 16:00, Szamara: Svédország–Anglia

Július 7., 20:00, Moszkva: Oroszország–Horvátország

Az elődöntőkre kedden és szerdán (július 11-én és július 12-én) kerül sor.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére