Nem semmi pénz, bár ennél jóval többet vághatott zsebre a Barcelonánál. Meg is dolgozott érte a pályán, és a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve a futballistáknak a szerényebb színvonalat képviselő bajnokságokban sem kell attól félniük, hogy felkopik az álluk. Mindig lesz olyan csapat, amelyik kifizeti a csillagászati összegeket a klubváltásért. A Barcelona hívei persze szívesen látták volna, ha kedvencük a Camp Nou-ból megy nyugdíjba, ám napjaink gladiátorai is a piacból élnek. Nem is rosszul.

Ma már csak az amatőr csapatok játékosaira jellemző a klubhűség – nyilatkozta honlapunknak Szabados Gábor sportközgazdász. „Az Iniesta, Xavi, Piquet és Messi nevével fémjelzett barcelonai aranygeneráció tagjait sem a klubhűség marasztalta a katalán gárdánál, a Barca jól meg tudta fizetni legjobbjait. Gondoljunk csak bele, az 1995-ben Bajnokok Ligáját nyert Ajax játékosait szinte a BL-döntő utáni percekben azonnal elvitték a nagy klubok. A holland klubvezetés képtelen volt versenyezni a sokmilliós ajánlatokkal. A Barcának most anyagi nehézségei keletkeztek, lépni kellett. Egyszerű a képlet: a PSG a várható nagy haszon és eredmények reményében mélyen a zsebébe nyúlt, és többet ígért Messinek. Azért nem kell sajnálni a Barcelonát sem, néhány gyengébb év után újra magára talál, és a világjárvány miatt kissé megtorpant futballbiznisz is újra a régi, sőt nagyobb fordulatszámon pörög majd.”

S hogy a mai futballban már minden a pénzről szól? A Bosman-szabály – vagyis a futballisták szabad mozgáshoz, klubváltáshoz való joga az unión belül – 1995-ös bevezetése óta tényleg meglódultak a fizetések. Tizenegy éve a Manchester Cityhez igazolt Carlos Tévez havi egymillió fontos fizetésén még meglepődtünk, de jó néhány éve ez már csak szerényebb focistajövedelemnek számít. Mindenesetre a City rossz példával is szolgál, mert ugyan a tulajdonos, Manszúr sejk jóvoltából kifogyhatatlan a pénzből, és a világ legjobbjait szerződtette, mégis évekig adós maradt a kimagasló eredményekkel.

A hazai futballpiacon kicsiben, de végbementek ezek a változások. Nálunk is nemzetközivé vált a játékosállomány, és lassanként a saját nevelésű játékosok esetében sem lesz igazán fontos kritérium a nemzetiség. Nem véletlen, hogy a nagy klubok már harcolnak a tehetségesnek vélt tizennégy, tizenöt éves játékosokért.