A hétfői monacói ülésén döntött erről a szervezet vezető testülete, amely a Magyar Atlétikai Szövetséggel közösen több hónapos munkával készítette elő a határozatot. Magyarország először rendezheti meg a szabadtéri világbajnokságot, amely az olimpia és a labdarúgó-vb után a világ harmadik legnagyobb sporteseményének számít.

Az M1 helyszíni tudósítása szerint a magyarok prezentációja, melyen részt vett Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára, Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, valamint Gyulai Márton, a pályázati bizottság vezetője fél órát csúszott ugyan, de mivel csak a budapesti helyszín jutott el a pályázat ezen szakaszáig, így nem volt hosszú a döntési folyamat.

Az IAAF idéntől újfajta pályázati rendszert vezetett be: a szervezet előzetesen felmérte, melyik jelentkező milyen feltételekkel tudja megrendezni a világ egyik legnagyobb sporteseményét, s ez alapján a szervezet tanácsa júliusi, Buenos Aires-i ülésén a magyar fővárost javasolta házigazdának. Az IAAF elnöke, Sebastian Coe akkor úgy fogalmazott, hogy Budapest a preferált helyszíne a 2023-as atlétikai világbajnokságnak.

A 2023-as vb-re éppen 25 évvel a nagy sikerű budapesti Európa-bajnokság után kerül sor. A jövő évi vb-nek Doha, a 2021-esnek pedig az egyesült államokbeli Eugene ad otthont.