A KL1-es, azaz a legkomolyabban sérülteket felsorakoztató kategória győzelemre esélyes magyar indulója, aki 2019-ben világbajnokságot nyert Szegeden, és kétszeres Európa-bajnok, már a csütörtöki előfutamban is nagyon meggyőzően evezett, saját futamát két bójasor különbséggel nyerve a legjobb időt lapátolta. A pénteki döntőben, amelyet felhős időben, csaknem szélcsendben, időnként permetező esőben rendeztek a Sea Forest kajak-kenu pályán, a brazil Carlos Luis Cardoso da Silva és a francia Rémy Boulle volt a legnagyobb ellenfele. Kiss a 4-es pályán ment, mellette a hármason Juhász – aki nem sokkal korábban, a középfutamból egy szép győzelemmel harcolta ki a döntőbe jutást –, a másik oldalán, az 5-ösön pedig da Silva. Kiss Péter nagyszerűen jött el a rajttól, hamar jól látható előnyre tett szert, és nem is fáradt el, végül 45.447 másodperces eredménnyel egy bójasorral előzte meg a második helyezett Silvát (48.031). A harmadik helyen Bouille (48.917) ért célba.

A BHSE 18 éves kajakosa, a nemzetközi szövetség összesítése alapján a sportág legfiatalabb paralimpiai bajnoka – aki nyolcéves korában Guillain Barré-szindróma miatt deréktól lefelé lebénult – a magyar küldöttség tizennegyedik érmét, a hetedik aranyat szerezte meg.

Juhász Tamás, a BHSE 45 éves, motorbalesetet szenvedett versenyzője, aki 2012-ben még kerekesszékes vívóként szerepelt a londoni paralimpián, előzőleg egy szép középfutam-győzelemmel jutott be a döntőbe, ahol az értékes hatodik helyet harcolta ki.

A húszesztendős Kiss Erik (KL3), akinek az egyik lábszára vékonyabb, nagy küzdelemben vívta ki a döntőbe jutást, a középfutamban sikerült elcsípnie a harmadik helyet, így készülhetett a nyolcas fináléra, amelyben nyolcadikként ért céléba.

A nyílt gerinccel született 43 éves Rozbora András (KL2) középfutamában az ötödik lett, ezzel a B döntőbe jutott, ahol negyedikként – így összességében a 12. helyen – végzett.