A Fidesz óbudai szervezete szerint a baloldalnak a keresztény értékek semmit sem jelentenek, így demonstrációt szervezett az emlékhely védelmében. Az önkormányzat ugyanakkor állítja: nem áll szándékukban a kereszt elmozdítása.

A fakereszt eredetének felderítéséhez elég lett volna felnyitni egy könyvet – hívta fel a figyelmet Óbuda korábbi fideszes polgármestere azon a demonstráción, amelyet a III. kerületi Fidesz szervezett a két évtizede a Remetehegyi úton álló hálakereszt védelmében.

Bús Balázs felidézte: 2017-ben Zumpf András a kerületben felmérte az összes keresztet, amiből akkor kiállítást is rendeztek, a Braunhaxler Egyesület pedig könyvet jelentetett meg arról, hogy mit lehet tudni a III. kerületi feszületekről, közterületi keresztekről.

A Fidesz óbudai tagjai továbbá jelezték: mivel egyesek szerint a helyiek által szeretett és gondozott kereszt eltávolítása is szóba jöhet, tiltakozásuk azt a célt szolgálja, hogy ezt a méltatlan és példátlan kezdeményezést minél gyorsabban megakadályozzák.

Az eset kapcsán a lap megkereste Óbuda-Békásmegyer polgármesteri hivatalát, arról érdeklődve, hogy miért tartották fontosnak kideríteni, hogy ki, mikor, milyen okból és céllal állította fel a fakeresztet, és tervezik-e annak eltávolítását a Remetehegyi út 88. szám elől.

Válaszul az önkormányzat kommunikációs osztálya közölte: mivel a keresztről lakossági bejelentés érkezett az önkormányzathoz – amelyben a kereszt áthelyezése lehetőségének megvizsgálását kérték –, ők csak a jogszabályokban előírt kötelezettségüket teljesítették. Ugyanakkor – folytatták – sem az eljárás keretében, sem most, sem korábban nem állt szándékukban a kereszt elmozdítása, erre utaló tevékenységet az önkormányzat soha nem fejtett ki. Véleményük szerint ugyanis Óbuda-Békásmegyeren példaértékű a vallási közösségek, a hitüket gyakorló emberek és a helyi önkormányzat közötti kapcsolat.

Az önkormányzat nem fedte fel, hogy ki és milyen indokkal akarja elmozdítani a feszületet, az azonban biztos, hogy a kis útszéli kereszt környezete a fotók tanúsága szerint az elmúlt években jelentősen megváltozott: a fákkal övezett gyep helyén hatalmas luxuslakópark épült, kerítéssel.

A hitüket vállaló közszereplők kigúnyolása, valamint a kereszt és az egyéb vallási szimbólumok meggyalázása egyre gyakoribbá válik Magyarországon, ebből pedig a baloldal és a balliberális média is kiveszi a részét. Emlékezetes eset a Népszava munkatársának, Pápai Gábornak a vallásgyalázó rajza, amelyen a karikaturista Jézus Krisztus kereszthalálával viccelődött.

Néhány hónappal a nagy botrányt kavaró gúnyrajz megjelenése után a balliberális napilap egyik ismert publicistája, Szegő Péter folytatta az ámokfutást. Az újságírót ezúttal az botránkoztatta meg, hogy Müller Cecília a közszerepléseikor keresztet visel a nyakában. „Lehet, hogy tök mellékesnek tűnik, mindenesetre ha én lennék a miniszterelnök, megkérném a Nemzet Cilikéjét, hogy közszereplései alkalmával legyen kedves levenni a keresztet a nyakából. Szekularizáció mint olyan” – írta.

Nagy botrányt kavart Pusztaszabolcs volt alpolgármesterének facebookos ámokfutása is. Csiki Szilárd a Magyar Ateista Mémbázis nevű Facebook-oldalon adott hangot istentagadó nézeteinek, amikor egy Szűz Máriát gyalázó grafikához fűzött hozzászólást. Viszont nem Csiki Szilárd volt az egyetlen tisztségviselő, aki ateista nézeteket hirdetett. Békés Gáspár, Karácsony Gergelyék volt környezetügyi szakértője Magyarország jobban mémesít címmel még egy saját oldalt is létrehozott, ahol a politikai humortól kezdve a blaszfémikus képekig mindenfélét közzétett, de a Gellért-hegyi kereszt szivárványszínű festékkel való meggyalázása is az ő nevéhez köthető.

Békés ugyanakkor a Remetehegyi úti kereszt ügyében sem fogta vissza magát. A főpolgármester egykori alkalmazottja szerint gyermekeink szellemi fejlődésére negatív hatással lehet egy ilyen erőszakszimbólum és az ahhoz kapcsolódó események bemutatása, ezért úgy véli, ideje lenne „leállni a vallás másokra tukmálásával”.