Kovács István azt mondta, hogy az európai szemeszter alapgondolata jó volt, a magyar kormány is támogatta az eszközt. Abból indultak ki, hogy az Európai Bizottság rendszeresen világítsa át a tagállamok pénzügyi helyzetét, és fogalmazzon meg országspecifikus ajánlásokat, hogy ne „szálljon el” az államháztartás hiánya, ne kerüljön fenntarthatatlan pályára az államadósság.

A bizottság azonban fokozatosan felismerte, hogy olyan „fegyvert” kapott a kezébe, amellyel nem csupán a gazdaságról tud véleményt nyilvánítani – pusztán szakmai alapon –, és egyre többször „csempészett bele” ajánlásaiba politikai feltételeket. Magyarországon például a bírósági rendszert bírálta – hangoztatta.

Kovács István úgy értékelt, hogy szakmai-gazdasági eszközből politikaivá vált az európai szemeszter.

Szerinte az Európai Bizottság azon „munkálkodik”, hogy a koronavírus-járvány hatásainak kezelésére létrehozott helyreállítási alapot összekösse az európai szemeszterrel. „Visszamászott az ablakon” európai szemeszter formájában az a veszély, amelyet „kidobtak az ajtón”, amely miatt a magyar kormány a vétóig is hajlandó volt elmenni – fogalmazott.

Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese azt mondta, hogy ráadásul az ajánlások nem is mindig jók.

Példaként említette, hogy Ausztriának néhány éve azt írták: ne költsön olyan sokat a kórházakra, az egészségügyre. Ha ezt az osztrákok betartották volna, akkor kevésbé felkészülten érte volna őket a koronavírus-járvány – tette hozzá.

– jegyezte meg Kurucz Orsolya.

Általános problémának nevezte, hogy az ajánlások nem olyan minőségűek, hogy a tagállamok követni akarják azokat. A gazdasági iránytűnek tekintett Németország például 2017-ben csupán a javaslatok 29 százalékát fogadta meg – közölte. Hozzátette: 2013 és 2017 között folyamatosan csökkent az átültetett ajánlások aránya.

A projektvezető-helyettes is úgy értékelt, hogy politikaivá alakult az eredetileg pragmatikus eszközként létrejött európai szemeszter.