Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Gyurcsányék kitartanak az antiszemita kijelentéseiről elhíresült jelöltjük mellett

Horváth K. József

2020.08.27. 15:48

Bíró László, az antiszemita és cigányellenes bejegyzéseiről egy csapásra elhíresült jobbikos országgyűlési képviselőjelölt körül csak nem nyugszanak az indulatok.

Nemcsak azért, mert Budapestet Judapestnek nevezte, másutt tetűcsúszdásokról és zsidó uzsorabanktőkéről beszélt, illetve arról gyűlölködött, hogy meg kell védeni az országot „a Hasszánoktól és a Sztojkáktól”, utalva a muszlim- és cigányellenes álláspontjára, hanem azért is, mert a többi jelölő szervezet továbbra sem emeli fel a hangját Bíróval szemben, és nem lépteti vissza a vállalhatatlan képviselőjelöltet. Ezzel persze nem kevesebbet vállal magára a Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Momentum és a többi jelölő szervezet, mint hogy kemény antiszemita kijelentéseket tevő jelölttel fonódik össze a nevük. De úgy is mondhatjuk, hogy magával az antiszemitizmussal és a cigányellenességgel fonódik össze a nevük, amit egyébként papíron ők annyira, de annyira megvetnek, hogy kifejezéseket sem lehet rá találni. Persze csak akkor, ha az érdekeik úgy kívánják.

Mióta Heller Ágnes – Isten nyugosztalja – zöld lámpát mutatott a baloldalnak a szélsőségesen radikális, politikai népszerűségét éppen az antiszemita, cigányellenes érzések meglovagolásával szerző Jobbikkal való szövetség megkötéséhez, azóta az ellenzék nyíltan színt vallott. Megmutatta, mint a borsodi 6. körzet esetében is, hogy neki éppen semmit nem jelent az antiszemitizmus ősbűne, ha a hatalom megszerzéséhez hozzásegítő eszközként használhatja.

Persze, ha az érdekeik úgy kívánják, akkor kíméletlenül fellépnek politikai ellenfeleikkel szemben, bunkósbotként használva a kifejezést. Ahogy tette azt a minap például Michael Roth, a német szociáldemokraták (SPD) európai államtitkára, amikor „hatalmas antiszemitizmusról” beszélt hazánkkal kapcsolatban, s ezt a durva sértést Gyurcsányék szó nélkül hagyták, mintha a kijelentésnek nem az ellenkezője lenne az igaz. Mintha nem Németországban nőne radikálisan az antiszemita gyűlöletcselekmények száma, köztük a kirívóan súlyos, erőszakos fellépéseké, amelyekből hazánkban egyetlen esetet sem tartanak nyilván.

A tiszaújvárosi időközi választás kapcsán persze Gyurcsányék gyorsan fölmentették magukat azzal, hogy Bíró László bocsánatot kért kijelentéseiért, amit a jelölő szervezetek gyorsan elfogadtak.

Nem szoktam egyetérteni Bauer Tamással, az SZDSZ, majd a DK alapítójával, 2014-ig alelnökével, a kegyetlen ÁVH-s vallatótiszt, „körmös Bauer” fiával, de most kivételt kell tennem. Amikor ugyanis nevetségesnek minősítette Bíró bocsánatkérését, akkor erre csak bólintani lehetett. Így érvelt: „Ilyen uszító mondatokért nem lehet bocsánatot kérni. Nem egy interjúban vagy tévés beszélgetésben elhangzott félrefogalmazott mondatokról van szó, hanem leírt, átgondolt mondatokról. Vagy azért fogalmazott így, mert így gondolja, vagy mert azt gondolja, hogy a választók gondolják így, akiket meg akar nyerni. Akár így, akár úgy, ezért nincs értelme bocsánatot kérni, és az ilyen bocsánatkérésnek nincs értelme. A bocsánatkérés sem azon nem változtat, hogy miként gondolkozik az illető, sem pedig azon, hogy mivel akarja megnyerni a választóit.”

Igaz, Bauer az antiszemitizmus megítélése terén következetesnek mondható, mert a DK és a Jobbik közeledését is bírálta annak idején. Jó libernyák módjára azonban felhagyott következetességével, beletörődve, hogy pártja a hatalom érdekében még a Jobbikkal is képes összeállni. Persze ahogy akkor, úgy az időközi választással kapcsolatban sem mondta végig a dolgot. A korrekt ugyanis az lett volna, ha Tiszaújváros kapcsán leszögezi, hogy az ellenzéknek nem szabad az gyűlöletbeszédet gyakorló Bírót jelöltként állítania, akár bocsánatot kért, akár nem.

A jó ízlés azt diktálja, hogy Bírót még olyan áron is vissza kellett volna léptetni a jelöltségtől, ha a szövetséges baloldal kifut az időből, s nem tud helyette újabb jelöltet állítani. Bíró ezeket a vállalhatatlan bejegyzésit ugyanis nem napjainkban rittyentette oda, hanem jóval korábban, amiről valamennyi jelölő szervezet tudhatott.

Leginkább a Jobbik, hiszen az ő kutyájuk kölyke. Nyilván tudott is róla, csak méltóztatott elhallgatni. Sunnyogtak, hátha megússzák. Hát nem úszták meg. Bíró személye az élő cáfolat arra jobbikos hülyítésre is, hogy a szélsőséges, antiszemita hajlamú tagok a Mi Hazánk megalakulásával távoztak a pártból. Mint mantrázzák, náluk már minden rendben van, a korábbi időszak rasszista megnyilvánulásait elfelejthetjük, akik maradtak, mások, jó fiúk, ők mossák a kezeiket.

Hát egy fenét. Nagyon is ott riogat közöttük a múlt szelleme. Élén Jakab Péterrel, a saját bevallása szerint zsidó származású pártelnökkel, akiről nyilvános videófelvétel tanúskodik, milyen jól szórakozott anno egy pártrendezvényen a zsidó témájú viccen. Igaz, akkor még nem hozta nyilvánosságra a származását. Magunk között szólva ezt nevezik provokációnak.

De mi máshoz is értenének leginkább, ha nem a provokációhoz. Csurkától tudjuk, hogy már a megszületésük is merő provokáció volt, hiszen akik jóhiszeműen, jobboldaliként rájuk szavaztak, azok az SZDSZ és az MSZP szekerét tolták, hiszen szavazatokat vittek el a konzervatív táborból.

S lám, az idő gyönyörűen visszaigazolta Csurka szavait.

Egyáltalán nem meglepő, ha ezekkel árulnak egy gyékényen Gyurcsányék. Az erkölcsiség is egy és ugyanaz. A bányászbéka ülepe moralitásuk szintjéhez képest maga a Csomolungma.

A rend kedvéért meg kell jegyezni, volt a baloldalon is, akik nem sunnyogtak, mint a Jobbik, vagy Gyurcsányék, hanem kimondták, amit ki kellett. Setét Jenő roma aktivista elfogadhatatlannak nevezte Bíró kijelentéseit, de hasonlóképpen tett Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Szél Bernadett országgyűlési képviselő is, hogy Tamás Gáspár Miklósról ne is beszéljünk. Szanyi Tibor, az ISZOMM elnöke pedig egyenesen nácinak nevezte a jobbikos jelöltet, ezért nem is támogatja az ellenzéki összefogást. Tóth Ádám személyében független jelöltet támogat október 11-én.

A Jobbiknak egyébként az időközi választás kapcsán nemcsak a minősíthetetlen jelölt kiválasztása miatt van oka szégyenkezésre, hanem azért is, mert még ahhoz is béna, hogy saját elnökségét időben, közhitelesen bejegyeztesse. A Jobbik ugyanis először hiányosan adta be a bejegyzési kérelmet a Fővárosi Törvényszéknek. Hivatalosan tehát Jakab Péter még a mai napig nem elnöke a Jobbiknak, így aláírási joga sincs, a párt pedig így nem lehet jelölő szervezet. Bíró László tehát jelenleg pártfüggetlen jelölt, és a Jobbik helyben kampányoló aktivistái nem gyűjthetik számára a hivatalos ajánlócédulákat. Ciki, mondhatjuk rá nyugodt szívvel.

Kivéve Jakabnak, aki ahelyett, hogy az időközi választások kapcsán elismerné saját nemtörődömségét, hanyagságát, mindenkit vádol – a Nemzeti Választási Bizottságtól kezdve a bíróságokon át természetesen Orbán Viktorig, aki szerinte kizárná az ellenzéket a választásból. Ehhez azonban igazat kellene mondania.

Ami a baloldalnál már hagyományosan nehéz, ha nem lehetetlen.

Ám ha élvezik az együttlétet, lelkük rajta. Soha jobbat ne kívánjunk nekik, mint egymást.

Ettől azonban még a magyar választókat nem kéne hülyének nézni.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére