Ennyit tud az ellenzék: Szél, Hadházy és a Momentum dudálnak munka helyett
M. Kovács Róbert
2020.05.02. 14:39
Már a második „dudálós” tiltakozást szervezi a Momentummal karöltve Szél Bernadett és Hadházy Ákos , ezért megnéztük: csoportosulások elkerülésének időszakában tömegrendezvényeket szervező képviselők (vagy mivel a Momentumnak ilyen nincs, EP-képviselők) mennyi érdemi munkát végeztek a járványveszély ideje alatt. Megígérjük: nem lesz hosszú a lista.
Hiába fogalmaznak meg szakemberek és helyenként már liberális politikusok is olyan véleményeket, amelyek szerint
a magyar járványügyi védekezés jó úton halad, az ellenzék kerékkötői csak a régi mantrát fújják.
Miközben a kormány a gazdaság újraindítása érdekében vidéken lazít a korlátozásokon, de Budapesten maradnak a szigorú előírások, nehogy járványgóccá alakuljon a főváros,
a Momentum Mozgalom, Szél Bernadett és Hadházy Ákos „független” képviselők ismét autós demonstrációt terveznek – hova máshova, Budapestre (!).
Az újabb megmozdulásra felhívásuk szerint azért „van szükség”, mert:
nem nézzük némán az ámokfutását – a kórházakat kiürítő Kásler-tervet, a tesztelés szabotálását, a titkolózást, a diákok érettségiztetését a járvány csúcsán, a munkájukat vesztett emberek semmibe vételét, az önkormányzatok kisemmizését„.
Érdekes megnyilvánulása az „igazságérzetnek”, hogy
a felhívás egyetlen kitétele sem igaz.
- A ”kórházakat kiürítő Kásler-terv„ összesen 2 százaléknyi ágyfelszabadítást igényelt, mivel az utasítás kiadása idején a kórházi ágyak 58 százaléka már üresen állt,
- a fertőzésgyanús eseteket a járvány eleje óta tesztelik, az ország lakosságának tömeges tesztelését pedig négy orvosegyetem hallgatói kezdik meg, hiszen már megfelelő mennyiségű tesztet sikerült beszerezni ehhez. (Érthető, hogy nem az egészségeseket tesztelték, amíg a tesztek hozzáférése korlátozott volt, mert valahogy pandémia idején ez hiánycikk...)
- A diákok választhattak, hogy most akarnak-e érettségizni, eddig mindössze 3 százalékuk döntött úgy, hogy inkább ősszel vágna bele a vizsgákba.
- A munkájukat vesztett emberek számára ingyenes átképzési lehetőséget vagy munkát biztosít az állam.
- Az önkormányzatok forrásmegvonása az érintett önkormányzatok költségvetésének 3 százalékára vonatkozik.
Persze,
már megszokhattuk, hogy a zavarkeltés mögé bármikor felsorakoztatnak hamis indokokat,
de most akkor a rend kedvéért nézzük meg azt is, hogy maguk
a demonstrációt szervező képviselők milyen érdemi munkát végeztek a járványügyi vészhelyzet elrendelése óta.
Hadházy „Zoknikirály” László
március 11. óta, vagyis közel két hónap alatt
a magyar Országgyűlés elé 0 darab (!) önálló indítványt nyújtott be.
Három törvényalkotási javaslatban vett részt közreműködőként, ebből egy magánszemélyeket adóztatott volna meg a koronavírusjárvány elleni védekezés címén, egy a képviselők tiszteletdíjára vonatkozott, egy pedig a kormány veszélyhelyzeti jogalkotási jogosultságát igyekezett korlátok közé szorítani.
Ugyanebben az időszakban a „Pókember” 11 kötekedő kérdésre követelt választ a kormánytól, amelyek olyan fontos témákkal foglalkoztak, mint hogy:
„Tesztelték-e már Miniszterelnök Urat és más kormánytagokat koronavírus fertőzöttség vonatkozásában?”
„Mire költik és mire költötték az adófizetők pénzét a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggésben?”
„Honnan került elő 400 db lélegeztető gép és miért nem közölnek területi eloszlási adatokat?”
Egykori LMP-s elnöktársa,
Szél Bernadett,
aki – a szintén ex-párttag Sallai Róbert Benedek szerint – pártelnökként közpénzből fejlesztette ruhatárát és abból fizette a „százezres fodrászszámlákat”, szintén nem túl sok konstruktív tevékenységet tud felmutatni: nem meglepő módon
társszerzője volt a Hadházynál felsorolt három törvényjavaslatnak, emellett alaptörvény-módosítást nyújtott be az online plenáris ülések technikai feltételeinek megteremtésére (érdekes, hogy a munkahelyére ezek szerint nem akart bejárni, de tüntikézés közben nem tart a megfertőződéstől...).
Ő is tett fel kérdéseket. Négy olyat, aminek semmi köze sem volt a koronavírus-járványhoz és 8 olyan nagyon fontos témájút, mint:
„Tervezi-e, hogy vizsgálatot indít az egészségügyi intézkedések alkotmányosságával kapcsolatban?”
„Mivel magyarázza a kormány azt, hogy nem áthelyezhető, folyamatos kórházi ellátásra szoruló betegeket is hazaküldenek a miniszteri utasítás miatt?” (Azóta kiderült, hogy itt már a kérdés is értelmetlen, hiszen a kórházigazgatók döntöttek arról orvosszakmai alapon, hogy kit lehetett hazaengedni.)
„Miért csinál Taigetoszt a kormány a magyar egészségügy maradékából?”
Szívesen megnéztük volna, hogy mit tett hozzá a koronavírus-járvány időszakában a Momentum a védekezés kialakításához, de hát ők, ugye, nem jutottak be a Parlamentbe. Két képviselőjük azonban ott ül az Európai Parlamentben, így azt is megvizsgáltuk, hogy minek...
A botmixeres orvos, Cseh Katalin az EP-adatlapja szerint
március 11 óta egyszer sem szólalt fel a parlamentben, utoljára február 12-én volt aktív plenáris vitában,
akkor a női nemi esélyegyenlőségről és a koronavírus-járványról szóló diskurzusban is felszólalt. Igaz: utóbbiban éppen
azt nevezte nonszensznek, hogy a magyar kormány jogi eszközökkel lépett fel azon álhírterjesztők ellen,
akik többek között Budapest lezárásáról fantáziáltak, amivel pánikot keltettek a járvány kezdetén.
”Árnyékelőadóként„ (vagyis nagyjából egy szignóval), segítette, a jelentés elkészülését, ami az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szólt, továbbá
állásfoglalási indítványt nyújtott be „az Európai Unió prioritásairól az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottsága 64. ülésszakára vonatkozóan”, és a „a női nemi szervek megcsonkításának világszerte történő felszámolására irányuló uniós stratégiához”.
Párttársa, a belpolitikai ügyekben nagyszájúságával kitűnő
Donáth Anna Júlia
ennyire sem volt aktív Brüsszelben.
Március 11. óta egyszer sem,
utoljára február 12-én szólalt fel plenáris ülésen az ”antiszemitizmus, a rasszizmus és a gyűlölet elleni küzdelem Európában„ című vitában.
Állásfoglalásban utoljára akkor vett részt, amikor Magyarországot lehetett támadni:
„az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban folyamatban lévő meghallgatások” témájában, szóban egyetlen kérdéshez csatlakozott ez idő alatt: a koronavírus „kontaktfelkutató alkalmazásainak bevetéséről”.
A jelek szerint azonban
mindegyik szervező képviselő kiképezte magát ”dudálásból„.
Mint emlékezetes: borzasztóan felháborodtak, hogy a korábbi hasonló rendezvényükön a rendőrök több autóst is megbírságoltak „indokolatlan hangjelzés” alkalmazása miatt. Nos, ilyen kitétel bizony van a KRESZ-ben, amit
egy autós demonstráció szervezőinek (de amúgy bármely jogosítvánnyal rendelkező embernek) illik tudnia.
De, szerencsére most már kiképezték magukat a kürtölés jogi hátteréről, mert ahogy írják: ”dudaszót magnóról is, vagy telefonról kihangosítva is lehet hallgatni, ki tilthatja meg, hogy valaki az autójában teljes hangerővel kürtöt hallgasson?„.
Igazuk van: senki.
Sose legyen nagyobb örömük, mint hogy megtalálták a módját a zajongásnak!
Azon viszont minden szervezőnek el kellene gondolkodni, hogy ha az ország életének irányításában hazai vagy európai parlamenti képviselőként a jövőben is részt akarnak venni, akkor
nem ártana nagyobb elkötelezettséget, tudást és tiszteletre méltó viselkedést felmutatniuk a ”szabad dudaszó megteremtésénél„.
Ez a következő választásokon még a megrögzött rajongóknak is kevés lesz.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
