A rendszerváltozás óta megfigyelhető, hogy a balliberális erők mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választások kampányában a közterhek enyhítésének, jóléti intézkedések bevezetésének, valamint a vállalkozások megsegítésének ígéretével kampányolnak, majd hatalomra kerülve – pénzhiányra, illetve gazdasági nehézségekre hivatkozva – súlyos megszorításokat vezetnek be.

A Századvég azzal kezdte az elemzését, hogy mivel kampányoltak 2019-ben, és azóta milyen döntéseket hoztak az önkormányzatokban a győztes balliberális politikusok.

Megírták, hogy 2019-ben a fővárosi baloldali politikusok gyakran elhangzó kampányígérete volt a kerületi önkormányzati bérlakások állományának bővítése. A párbeszédes V. Naszályi Márta, a szocialista, majd a DK-hoz igazolt Kiss László, a „független” Pikó András, az MSZP-s Horváth Csaba, illetve a momentumos Déri Tibor egyaránt bérlakások építését szorgalmazta.

Ennek ellenére

• Budaváron a 2019-ben megválasztott balliberális városvezetők a két és félszeresére emelnék a kerületi lakbéreket,
• Óbudán egy rendeletmódosítás következtében 1600 bérlőnek a közös költség egy részét is meg kell fizetnie,
• Józsefvárosban megkezdődött az önkormányzati lakások értékesítése,
• Zugló baloldali vezetése – a kampányban hangoztatott évi 100 bérlakás megépítése helyett – sok helyen a meglévő lakások felújításáig sem jutott el,
• míg Újpesten megvonták a fiatal házasok lakáshoz jutásának önkormányzati támogatását.

Ezzel párhuzamosan Miskolcon Veres Pál baloldali polgármester „igényvezérelt ingatlanbérlést” ígért, majd a gyakorlatban 44–98 százalék közötti lakbéremelést és a bérlőkre visszamenőlegesen terhelt kauciófizetési kötelezettséget vezetett volna be, ugyanakkor e törekvése a kormány gazdaságvédelmi intézkedésének köszönhetően – amely megtiltja az önkormányzati lakások bérleti díjának emelését – meghiúsult.

Felelevenítették, hogy az önkormányzati voksolást megelőző időszakban balliberális ígéretek sorozata hangzott el a budapesti „parkolási káosz” felszámolásáról, a kedvezmények „átgondolásáról”, a közlekedés „megújításáról”, valamint arról, hogy a parkolási rendszer nem a „pénzbehajtásról” fog szólni.

A reformtervek eredménye az lett, hogy

továbbá a baloldal Józsefvárosban a lakossági várakozási hozzájárulás szabályait változtatta meg úgy, hogy a családok parkolással összefüggő kiadásai akár több tízezer forinttal is növekedhetnek. Hasonló képet láthatunk Szombathelyen is, ahol a balliberális szövetség – bizonyos zónákra vonatkozóan – ingyenes parkolással kampányolt, mely kezdeményezés végül a parkolási díjak emelésében merült ki.

Szegeden Botka László ugyan dinamikus fejlődést és megújuló városrészeket ígért, ehhez képest bezáratta a Cserepes sori piacot, valamint a parkolási díjak és bérletek árát több mint tíz százalékkal növelné a járványhelyzet megszűnését követően.

További érdekesség, hogy miközben Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely a megválasztása óta rendszeresen a főváros „kormányzati kivéreztetéséről” beszél,

Világosan látható tehát, hogy a kormányzat adócsökkentési és munkahelymegőrzési politikájával szemben

Ezt az állítást támasztja alá a Századvég korábbi elemzése, amely rámutat, hogy a balliberális városvezetők öt településen emelték meg az építményadó és a telekadó mértékét, míg három további városban az építményadó, két településen pedig az idegenforgalmi adó emelését a 2020 decemberében meghirdetett kormányzati adóemelési tilalom akadályozta meg.

Az elemzést azzal folytatták, hogy felidézték, milyen állapotban vették át a baloldali döntéshozók a korábban kormánypárti vezetés alatt álló településeket.

Megírták, hogy a balliberális önkormányzati vezetők által bevezetett – és a korábban hangoztatott ígéreteikkel szöges ellentétben álló – megszorító intézkedések létjogosultsága azért is vonható kétségbe, mert

Ennek megfelelően

• Budavár irányítását 2,6 milliárd,
• a II. kerületét 6 milliárd,
• Óbudáét közel 8 milliárd,
• Józsefvárosét 7 milliárd,
• valamint a XVIII. kerületét 5,4 milliárd forintos folyószámla-egyenleggel vehette át 2019 őszén a frissen megválasztott baloldali vezetés.

ezenfelül a balliberális polgármesterek hivatalba lépésekor Budavár 7,5 milliárd, Józsefváros 6 milliárd forinttal rendelkezett államkötvényekben. Tatabányát 12 milliárd, Érdet megközelítőleg 41 milliárd forintos kasszával vehették át a baloldali polgármesterek.

E fejlemények párhuzamba állíthatók a kormányzati hatalom 2002-es átadás-átvételével, melynek során a polgári kormány stabil államkasszát adott át a Medgyessy Péter vezette MSZP–SZDSZ-koalíciónak. A balliberális szövetség a jobboldali kabinet által felhalmozott tartalékok felélése után költségvetési megszorító politikába kezdett, amely Gyurcsány Ferenc regnálása idején teljesedett ki.

Összegezve megállapítják, hogy

A kirajzolódó kép azt mutatja ugyanis, hogy a kampányidőszakban megfigyelhető nagyvonalú ígéreteket drasztikus megszorítások követik, amelyek az emberek és a vállalkozások szélesebb körét érintik.