Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Drasztikus megszorításokkal hálálták meg a szavazatokat a győztes baloldali polgármesterek

888.hu

2021.04.26. 16:55

A Századvég – folytatva a balliberális önkormányzati megszorításokról szóló sorozatát – utánajárt annak, hogy a baloldal milyen ígéreteket tett a 2019-es önkormányzati választások kampányában, és ehhez képest milyen politikát folytattak az elmúlt másfél évben azokon a településeken, amelyek vezetését átvették.

 

A rendszerváltozás óta megfigyelhető, hogy a balliberális erők mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választások kampányában a közterhek enyhítésének, jóléti intézkedések bevezetésének, valamint a vállalkozások megsegítésének ígéretével kampányolnak, majd hatalomra kerülve – pénzhiányra, illetve gazdasági nehézségekre hivatkozva – súlyos megszorításokat vezetnek be.

A Századvég azzal kezdte az elemzését, hogy mivel kampányoltak 2019-ben, és azóta milyen döntéseket hoztak az önkormányzatokban a győztes balliberális politikusok.

Megírták, hogy 2019-ben a fővárosi baloldali politikusok gyakran elhangzó kampányígérete volt a kerületi önkormányzati bérlakások állományának bővítése. A párbeszédes V. Naszályi Márta, a szocialista, majd a DK-hoz igazolt Kiss László, a „független” Pikó András, az MSZP-s Horváth Csaba, illetve a momentumos Déri Tibor egyaránt bérlakások építését szorgalmazta.

Ennek ellenére

  • Budaváron a 2019-ben megválasztott balliberális városvezetők a két és félszeresére emelnék a kerületi lakbéreket,
  • Óbudán egy rendeletmódosítás következtében 1600 bérlőnek a közös költség egy részét is meg kell fizetnie,
  • Józsefvárosban megkezdődött az önkormányzati lakások értékesítése,
  • Zugló baloldali vezetése – a kampányban hangoztatott évi 100 bérlakás megépítése helyett – sok helyen a meglévő lakások felújításáig sem jutott el,
  • míg Újpesten megvonták a fiatal házasok lakáshoz jutásának önkormányzati támogatását.

Ezzel párhuzamosan Miskolcon Veres Pál baloldali polgármester „igényvezérelt ingatlanbérlést” ígért, majd a gyakorlatban 44–98 százalék közötti lakbéremelést és a bérlőkre visszamenőlegesen terhelt kauciófizetési kötelezettséget vezetett volna be, ugyanakkor e törekvése a kormány gazdaságvédelmi intézkedésének köszönhetően – amely megtiltja az önkormányzati lakások bérleti díjának emelését – meghiúsult.

Felelevenítették, hogy az önkormányzati voksolást megelőző időszakban balliberális ígéretek sorozata hangzott el a budapesti „parkolási káosz” felszámolásáról, a kedvezmények „átgondolásáról”, a közlekedés „megújításáról”, valamint arról, hogy a parkolási rendszer nem a „pénzbehajtásról” fog szólni.

A reformtervek eredménye az lett, hogy

a parkolási díjak Budaváron, Óbudán, Erzsébetvárosban, Ferencvárosban, Újbudán és Zuglóban is emelkedtek,

továbbá a baloldal Józsefvárosban a lakossági várakozási hozzájárulás szabályait változtatta meg úgy, hogy a családok parkolással összefüggő kiadásai akár több tízezer forinttal is növekedhetnek. Hasonló képet láthatunk Szombathelyen is, ahol a balliberális szövetség – bizonyos zónákra vonatkozóan – ingyenes parkolással kampányolt, mely kezdeményezés végül a parkolási díjak emelésében merült ki.

Szegeden Botka László ugyan dinamikus fejlődést és megújuló városrészeket ígért, ehhez képest bezáratta a Cserepes sori piacot, valamint a parkolási díjak és bérletek árát több mint tíz százalékkal növelné a járványhelyzet megszűnését követően.

További érdekesség, hogy miközben Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely a megválasztása óta rendszeresen a főváros „kormányzati kivéreztetéséről” beszél,

a helyi vendéglátósok számára négy hónapra megítélt egyösszegű állami bértámogatás megérkezésével a fővárosi önkormányzat több vállalkozás számlájáról százezres, illetve milliós összegeket inkasszózott.

Világosan látható tehát, hogy a kormányzat adócsökkentési és munkahelymegőrzési politikájával szemben

a Gyurcsány vezette baloldal járványhelyzetben is a közterhek emelésére, illetve a kedvezmények elvonására fókuszál, cserben hagyva a bajba jutott embereket és vállalkozásokat.

Ezt az állítást támasztja alá a Századvég korábbi elemzése, amely rámutat, hogy a balliberális városvezetők öt településen emelték meg az építményadó és a telekadó mértékét, míg három további városban az építményadó, két településen pedig az idegenforgalmi adó emelését a 2020 decemberében meghirdetett kormányzati adóemelési tilalom akadályozta meg.

Az elemzést azzal folytatták, hogy felidézték, milyen állapotban vették át a baloldali döntéshozók a korábban kormánypárti vezetés alatt álló településeket.

Megírták, hogy a balliberális önkormányzati vezetők által bevezetett – és a korábban hangoztatott ígéreteikkel szöges ellentétben álló – megszorító intézkedések létjogosultsága azért is vonható kétségbe, mert

a fővárosi kerületek és vidéki városok esetében is a korábbi jobboldali városvezetés kiegyensúlyozott költségvetéssel, jelentős folyószámla-, illetve értékpapír-tartalékkal adta át a kormányrudat utódainak.

Ennek megfelelően

  • Budavár irányítását 2,6 milliárd,
  • a II. kerületét 6 milliárd,
  • Óbudáét közel 8 milliárd,
  • Józsefvárosét 7 milliárd,
  • valamint a XVIII. kerületét 5,4 milliárd forintos folyószámla-egyenleggel vehette át 2019 őszén a frissen megválasztott baloldali vezetés.
Erzsébetvárost 10 milliárd, Ferencvárost és Újpestet 9-9 milliárd, Újbudát 7 milliárd forintos többlettel adták át,

ezenfelül a balliberális polgármesterek hivatalba lépésekor Budavár 7,5 milliárd, Józsefváros 6 milliárd forinttal rendelkezett államkötvényekben. Tatabányát 12 milliárd, Érdet megközelítőleg 41 milliárd forintos kasszával vehették át a baloldali polgármesterek.

E fejlemények párhuzamba állíthatók a kormányzati hatalom 2002-es átadás-átvételével, melynek során a polgári kormány stabil államkasszát adott át a Medgyessy Péter vezette MSZP–SZDSZ-koalíciónak. A balliberális szövetség a jobboldali kabinet által felhalmozott tartalékok felélése után költségvetési megszorító politikába kezdett, amely Gyurcsány Ferenc regnálása idején teljesedett ki.

Összegezve megállapítják, hogy

a baloldali tömb elmúlt másfél éves önkormányzati teljesítménye egyenes folytatása a 2010 előtti kormányzati szerepvállalásuknak.

A kirajzolódó kép azt mutatja ugyanis, hogy a kampányidőszakban megfigyelhető nagyvonalú ígéreteket drasztikus megszorítások követik, amelyek az emberek és a vállalkozások szélesebb körét érintik.

E minta tükrében célszerű értelmezni a Gyurcsány-lista kampányfogásait a 2022-es országgyűlési választások tekintetében is.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Láthatáron a dugódíj!

Láthatáron a dugódíj!

Állandósulni látszik a dugó a fővárosban – legalábbis az elmúlt napok ezt igazolják. A V4NA brüsszeli informátora szerint nem véletlenül.

Dobrev-kampány: ami tőlük jön, az mérgező. Felfordulunk tőle!

Dobrev-kampány: ami tőlük jön, az mérgező. Felfordulunk tőle!

Nem tartozom azon Dobrev-funok közé, akik isszák a DK miniszterelnök-jelölt jelöltjének szavait.

Dzsihádra biztat az amerikai iskola igazgatóságának tagja

A kapitalizmussal és fehér felsőbbrendűséggel szembeni kiállásra és dzsihádra buzdította az érettségizőket az amerikai iskola igazgatóságának tagja.

A magyarok nem engednek a politikai nyomásnak

 A magyar válogatott nem térdel le, ahogy 1940-ben sem tisztelgett Hitler előtt.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére