Csak a lé számít: fideszes alpolgármester nem, baloldaliak tanácsnoknak igen
Filipp Dávid
2020.11.06. 18:00
Miután a tavalyi önkormányzati választáson a nagykanizsai Éljen VárosuNk! Egyesületet (ÉVE) többséget szerzett a város közgyűlésében, azonnal megkezdődött az akadékoskodás. Első körben nem hagyták, hogy fideszes alpolgármestert válasszanak a városban, cserébe viszont saját képviselőiket tolták be, úgynevezett tanácsnoknak.
A nagykanizsai történésekkel foglalkozó cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy miként töltötte fel a baloldali szivárványkoalíció a helyi önkormányzati vállalatokat saját embereikkel, akik első lépésben úgy döntöttek a saját fizetésük megemelésére van a legnagyobb szükség.
A tisztogatás azonban nem volt elég, jó baloldaliakhoz híven akadékoskodni is elkezdtek, a szivárványkoalíció képviselői nem akarták engedni, hogy a településen fideszes legyen az alpolgármester, nehogy már véletlenül legyen valaki, aki segíti az egyébként kormánypárti polgármester munkáját.
Bizzer András fideszes alpolgármester a 888 kérdésére felidézte, hogy politikai okokból nem támogatták kinevezését.
Többszöri egyeztetés után sem sikerült megegyeznünk az ÉVE képviselőivel, pedig Balogh László polgármester úr attól sem zárkózott el, hogy több alpolgármestere legyen a városnak. Nyilván ezzel is a mi munkánkat akarták akadályozni
– vélekedett Bizzer.
A fideszes politikus végül úgy lett alpolgármester, hogy a járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet lehetőséget teremtett Balogh Lászlónak arra, hogy egy polgármesteri rendelkezéssel kinevezze őt. Bizzer szerint a veszélyhelyzet megszűnését követően az ÉVE-s képviselők ezt a határozatot is megpróbálták „visszacsinálni”, azonban a hatályos törvények miatt nem tehették meg.
Az alpolgármestertől megtudtuk, hogy még korábban, amikor nem sikerült alpolgármestert választani, a képviselők a szervezeti és működési szabályzat módosításával (SZMSZ) tanácsnoki pozíciókról döntöttek, méghozzá úgy, hogy az összes pozícióba az ÉVE képviselői kerültek.
A négy tanácsnoki helyet
- Berta Krisztián (humán- és civil ügyek),
- Fodor Csaba (vagyongazdálkodási ügyek),
- Horváth Jácint (pénzügyi, fejlesztési, költségvetési ügyek),
- Gondi Zoltán (egészségügy, sport, társadalmi fenntarthatóság)
töltötte be.
Kicsivel később aztán egy ötödik tanácsnoki helyet is létrehoztak Károlyi Attila számára (nemzetpolitikai feladatokkal). Így a nyolc ÉVÉ-s képviselőből már öten voltak tanácsnokok.
Kezdetben, a veszélyhelyzet előtt igencsak magas fizetésért, hisz volt olyan tanácsnok, aki a kiemelt fizetés miatt összességében havi bruttó 524 ezer forintot keresett ebben az időben.
Még az első érdemi közgyűlésen történt az is, hogy az SZMSZ módosításával a bizottságok száma 5-ről 6-ra, a tagoké 35-ről 48-ra nőtt.
A tanácsnoki rendszert azzal indokolták, hogy azért van szükség rá, mert nincs alpolgármester. De ez csak egy kamuindok volt, igazából jól fizető pozíciókat akartak megkaparintani maguknak. Erre utal az is, hogy amikor kineveztek, akkor sem vonták vissza a tanácsnoki rendszert, csak kicsit átalakították, és kettővel csökkentették a létszámot
– jelentette ki Bizzer András.
Valóban ez állhatott a háttérben.
Az ÉVE-frakcióban nyolc képviselő ül, jelenleg öt közülük bizottsági elnök, hárman pedig tanácsnokok.
Adminisztratív cselekkel még azt is elérték, hogy az ő fizetésük jóval magasabb legyen, mint a fideszes politikusoké, akik még a bizottsági tagságukért sem kapnak tiszteletdíjat. A fideszes önkormányzati képviselők csak az alapdíjat kapják meg, a bizottsági elnökök, illetve a tanácsnokok az alapdíjhoz viszonyítva 125 százalékos kiegészítésben részesülnek – egy kivétellel, egy tanácsnok 75 százalékos pluszjuttatást kap.
Míg a baloldaliak alsó hangon havi bruttó 312 ezer forintot vihetnek haza, a fideszes képviselők bruttó 138 ezret.
A fideszes képviselők csökkentett fizetését a pandémia és a gazdasági kilátások miatt el tudtuk fogadni, de azt igazságtalannak tartjuk, hogy a fideszesek kevesebb tiszteletdíjat kapnak, mint korábban, a baloldaliak viszont többet
– mondta Bizzer.
A tanácsnokok kinevezésével a baloldaliak azonban elszámolták magukat, mondhatni önkényesen értelmezték a feladatkört.
Egyértelmű, hogy a tanácsnoki rendszer bevezetésére a törvény lehetőséget ad, azonban a tanácsnok nem hozhat döntéseket a képviselő-testület helyett, a tanácsnokra nem ruházhatnak át feladat- és hatásköröket, nem járhat el államigazgatási ügyekben, és véleményét a képviselő-testületnek nem kötelező figyelembe vennie.
A kormányhivatal egy kiküldött törvényességi felhívás alapján megállapította, hogy az ÉVE-frakció túlterjeszkedett a hatáskörén, amikor olyan SZMSZ-t hagyott jóvá, hogy a tanácsnokok által felügyelt feladatkörökben csak az ellenjegyzésükkel lehet előterjesztést benyújtani a közgyűlésnek.
A frakció tehát döntési jogosultsággal ruházta fel saját tanácsnokait, ami jogsértő, ugyanis a tanácsnokok tevékenysége nem terjedhet ki arra, hogy az őket feladattal felruházó közgyűlés elé kerülő előterjesztések körét korlátozza.
Bizzer szerint miután a kormányhivatal levele megjött, nagylelkűen visszavonták a döntési jogosultságukat. El tudjuk képzelni milyen szájízzel tették meg.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
