A börtönbiznisz felpörgetésén dolgoznak a Soros-szervezetek
888.hu
2020.06.12. 21:01
A leleményességük nem ismer határokat.
A Magyar Helsinki Bizottság nevű külföldről finanszírozott szervezet honlapján közölte, hogy jogerősen pert nyert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával (BvOP) szemben a közfeladatot ellátó hatóság belső szakutasításainak nyilvánosságra hozatalának ügyében – írja elemzésében a Századvég.
A szervezet állítása szerint ezek 2018-ig mindenki számára hozzáférhetők voltak a BvOP honlapján, ugyanakkor – a pereskedő NGO állításával ellentétben – az Európai Unió-szerte 2018 tavaszától kötelező, és jelentős mértékben szigorított adatvédelem közösségi szintű elvárásait is figyelembe véve, a BvOP tudott megfelelő szakmai magyarázatot adni arra, hogy miért nem tudják nyilvánosságra hozni az érintett belső dokumentumokat.
Az elemzés szerint a büntetés-végrehajtási szervek támadása a szóban forgó Soros-szervezet részéről különösen aggályos, ugyanis a BvOP belső dokumentumai – amelyek nyilvánosságra hozatalát követelik – az érintettek nevét, személyes adatait tartalmazhatják.
Az említett (és egyes Soros-szervezetek részéről időnként nagyon is tudatosan targetált) állami szerveknek pedig kötelessége, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő adatvédelmi nyilvántartást vezessenek az általuk kezelt személyes adatokról, valamint az általuk kiadott belső szabályozó eszközökről. Ezen felül a közérdekű adatigénylés – mint jogi eszköz – minden ellenkező állítással ellentétben ma is rendelkezésre áll, a büntetés-végrehajtási szervek az elutasított közérdekű adatigénylésekről, valamint azok indokairól pedig ugyancsak nyilvántartást vezetnek.
Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a büntetés-végrehajtási országos parancsnokság illetékesei nemcsak közreműködnek, illetve segítséget nyújtanak az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, hanem kötelességük az érintettek (tehát mind az adatigénylők, mind a fogvatartottak) jogainak biztosítása is.
A BvOP ennek megfelelően nem adhat ki a nyilvánosság részére olyan adatokat, amelyek a döntés meghozatalát megalapozó adatnak minősülnek, ezen felül a szakutasítások, fegyelmi határozatok kiadása a börtönök belső rendjét és működését is veszélyeztetheti.
Az elemzés szerint a nyilvánosságban most vádaskodó NGO említett követelései nem pusztán az alapvető adatvédelmi irányelvekkel mennek szembe, hanem egy tudatos börtönbiznisz folytatását is jelentenék.
A rendszerből kikerülő személyes információk (pl. nevek) felhasználásával ugyanis megnyílna az út ahhoz, hogy az érdekelt NGO-k újabb potenciális börtönlakó ügyfeleket kutathassanak fel, hogy aztán – eszközként felhasználva őket – a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folytathassák a Soros-féle perbizniszt Magyarország ellen.
A Századvég emlékeztet, hogy az elmúlt években a magyar állammal szemben, Strasbourgban a börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítások eljárásaihoz kapcsolódóan 2017–2019 között összesen közel kilencmilliárd forintot fizetett ki a magyar Igazságügyi Minisztérium. Ebből az összes kifizetés több mint 60 százaléka ügyvédi számlákra érkezett.
A teljes elemzés ITT olvasható.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
