„Ma egy olyan trikót viselek, amelyen Mike Beuttler éppen visszasétál a monzai pálya boxutcájába, miután March 731-esének sebességváltója elromlott. Beuttler azon három a F1-ben valaha szerepelt pilóta egyike, aki az LMBTQ-közösség tagja. 1988-ban halt meg AIDS-ben, 48 évesen.”

Nem igazán érthető az időzítés, hiszen Beuttler San Franciscó-i halálának nem most van az évfordulója, ráadásul a korán eltávozott brit pilóta nem hagyott mély nyomokat a sportágban. A Clarke-Mordaunt-Guthrie Racing versenyzőjeként 1971-től 1973-ig tartó pályafutása során egyetlen pontot sem szerzett. Mindenesetre elgondolkodtató az üzenet, különösen annak fényében, hogy a regényírói erényeket is csillogtató PR-igazgató szintén a melegközösség tagja, aki 11 éve boldogan él férjével, a brazil Angel Bautistával.

Kinek és hogyan állít emléket a bejegyzéssel? Az elhunyt pilótának, az autósport áldozatainak, magának és párjának, az LMBTQ-közösségnek? Unalmas az F1-es sorozat a Mercedes és Lewis Hamilton fölénye miatt, ráfér egy kis reklám? Abból nem lesz hiány, mert a nyolcadik vb-címe megszerzésére készülő Hamilton a Black Lives Matter jegyében úgyis letérdelteti a mezőnyt.

Amúgy pedig újabb és újabb szervezeteket, kisebb-nagyobb közösségeket, egyleteket, emberjogi csoportokat, nagyon másokat és kicsit másokat lehet még el- és megnevezni, tisztelni, elfogadni, ünnepelni és reklámozni. Előbb vagy utóbb versenybe szállnak ők is.

Ehhez képest marginális kérdés a futamok végeredménye.