Az Utdanningsnytt nevű norvég közvélemény-kutató felméréséhez kétezer tanárt kerestek meg, azonban mindössze 239 volt hajlandó válaszolni. Többségük nő volt.

A válaszadók 37 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy „félnek a következményektől”, ha Mohamed-karikatúrákat mutogatnak az osztályteremben. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e ilyen karikatúrák felhasználását, 60 százalék azt válaszolta, hogy nem, míg mindössze 8 százalék felelt igennel.

A megkérdezettek közül ötből négy azt mondta, hogy a tananyaguknak köze van a véleménynyilvánítás szabadságához.

Majdnem 64 százalék mondta azt, hogy amíg egy téma releváns a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából, addig tanítanák, függetlenül attól, hogy kockáztatják-e a tanulók felháborodását.

Kevesebb mint 8 százalék állította, hogy „teljesen egyetért” azzal az elképzeléssel, miszerint kerülni kell azokat a témákat, amelyeket az egyes diákok sértőnek találhatnak.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az öncenzúra gyakorlata elterjedt a norvég oktatásban.

A válaszadók több mint 34 százaléka állította, hogy kerülte már el bizonyos témák egyszeri vagy többször felvetését, mert úgy gondolta, hogy a diákok sokkolónak találnák azokat. Ezen témák közé sorolták a vallásokat, különösen az iszlámot, a szexualitást és az öngyilkosságot.

A megkérdezettek nagyjából 13 százaléka állította, hogy a diákok vagy szüleik negatívan reagáltak valamire, amit a véleménynyilvánítás szabadságáról tanítottak, míg 3,4 százalék fenyegetést is kapott.