A napokban megjelentetett levél írói a hollywoodi filmgyártást és a nagy stúdiókat teszik felelőssé az LMBTQ-emberek „nehéz és egyre nehezebb” helyzetéért. Szerintük a filmipar elmúlt évtizedei a sztereotipizálásról és stigmatizálásról szóltak. (Elég rossz érzés lehet úgy moziba járni, hogy valaki csak ilyen szempontból tudja véleményezni a filmeket.)

Sérelmezik ezenfelül azt is, hogy jelenleg a filmek készítői nem hallgatják meg a melegeket azért, hogy elég autentikus történetszálakat és szövegeket írjanak a meleg karaktereknek. A „mélyebb és jobb megértés világának” jegyében ez innentől feltétel nélküli elvárás.

A levél írói különös hangsúlyt fektetnek arra is, hogy milyen cselekvési terveket várnak el a jövőben a filmipar vezetőitől. Ezek között szerepel az is, hogy szerintük nyomást kell helyezni a törvényhozó szervekre az „antitransz” törvények elfogadása miatt. Valószínűleg ilyen „antitransz” törvénynek tekintik azt is, ha egy állam megtiltja, hogy a kiskorúakon hormonterápiákat és nemátalakító műtéteket végezzenek.

Ismerve az amerikai filmipar szolgalelkűségét, megint egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy minden nyugati film csak szivárványszínben mutathassa a világot. Ami pedig rosszabb, ahhoz közeledik a világ, hogy a demokratikusan megválasztott kormányok munkáját az LMBTQ-lobbiszervezetek folyamatos progresszív normakontroll alatt tartsák.

Ha elolvasnád a teljes levelet (angolul), itt teheted.