A francia nemzetgyűlés még idén februárban fogadta el a radikális iszlám elleni törvénytervezetet, mellyel az iszlám terjedését hivatott visszaszorítani. Macron küzdelme a radikális iszlámmal szemben azonban szélmalomharcnak tűnik,

A zárt nevelőintézetekbe alapvetően 8 és 12 év közötti bűnelkövetők kerülnek. Az intézményeket a francia kormány azzal a céllal hozta létre 2002-ben, hogy elősegítse a kiskorú bűnözök reintegrálását a társadalomba. A zárt intézményekben oktatás is folyik, ahol

Az intézményekben általános a hierarchia teljes hiánya, a belső szabályokat nem tartatják be az ott dolgozók, helyette az iszlám vallás szabályai szerint működnek az intézetek.

Az érvényben lévő szabályok értelmében – szülői felhatalmazás alapján – a fiatalok az iszlám halal étkezést külön választhatják, az oktatóknak pedig vallási kérdésekben semlegességre kell törekedniük. Ezzel szemben a jelentés szerint gyakori, hogy maguk az oktatók biztatják a fiatalok arra, hogy térjenek át a halal étkezésre. Vagyis

Mindez a ramadán idején válik igazán nyilvánvalóvá, amikor a fiatalok és az oktatók napkeltétől napnyugtáig együtt böjtölnek. A ramadánt – vallási és etnikai háttértől függetlenül – mindenkire ráerőltetik. Az oktatók nevelési szokásairól sok mindent elárul, hogy sok oktató egyszerűen nem fog kezet női kollégáival és az intézményben lakókkal kizárólag arabul beszél.

A jelentés aláhúzza, hogy a probléma gyökere az általánossá vált munkaerő- és forráshiányban keresendő,

Mindez azt jelenti, hogy az iszlám egyre erősebb jelenléte miatt nemcsak az intézetek falain kívül folyik a párhuzamos társadalmak kialakítása: még a reintegrációt elősegíteni hivatott állami intézményeken belül is egy külön párthuzamos társadalmi rend alakult ki.