Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A woke-gondolkodás: tartsák be a sokszínűségi kvótákat, de a sportban inkább ne

Woke-figyelő

2021.10.21. 17:20

A sokszínűségi kvótákról kérdezték a diákok véleményét, akiknek többsége szerint ezek az előírások felettébb fontosak a munkahelyi és egyetemi felvételinél – ez nem is meglepő, hiszen ez az elv beleillik a haladó gondolkodásba. Amikor azonban a sportra terelődött szó, ott már nem akartak sokszínűségi kvótákat, mert ott szerintük a képességek alapján kell kiválasztani az embereket. Akkor most hogy is van ez?

 

Több diákhoz is odament a Floridai Egyetem meccsnapján a Campus Reform riportere, hogy megkérdezze a véleményüket a sokszínűségi kvótákról – azokról az előírásokról, amelyek szerint meg kellene határozni, hogy egy adott munkahelyen vagy egyetemen milyen arányban legyenek képviselve a különböző etnikumokhoz vagy nemekhez tartozó emberek.

A válaszok meglepőek voltak, ugyanis míg az egyik helyzetben a fiatalok támogatnák a kvótákat, a másikban egyáltalán nem.

A Campus Reform riportere azt kérdezte a diákoktól, hogy támogatják-e a sokszínűségi kvótákat a munkahelyi és egyetemi felvételi folyamatoknál. Erre a legtöbben igennel válaszoltak, nem meglepő módon, hiszen a haladó woke-gondolkodás egyik eleme a sokszínűség elérése, akár még a szakmai szempontok háttérbe szorulása árán is. A diákok között volt, aki azzal érvelt, hogy ő maga hispán családból származik, és első generációs egyetemista, ezért fontos számára a sokszínűségi kvóta. Mások is szükségesnek találták a kvótákat, és olyan is volt, aki azt mondta, hogy minden egyes területen nagyobb sokszínűséget kellene elérni.

A fordulat ezután következett, a riporter ugyanis megkérdezte a diákoktól, hogy akkor a sportcsapatok esetében is szükségesnek tartják-e a sokszínűségi kvótákat. Erre viszont merőben más választ adtak a fiatalok, többségük ugyanis azt mondta, hogy

a sportok terén már egyáltalán nem támogatnák azokat.

Ezen a ponton felmerül az emberben, hogy akkor most hogy is van ez? Az egyik területen kellenek a kvóták, a másikon viszont nem szabad azok alapján dönteni?

Az egyik diák azt mondta, hogy az egyetemi sportoknál az a fontos, hogy a legjobb emberek kerüljenek be a csapatba. Éppen ezért nem gondolja, hogy arra kellene összpontosítani, hogy milyen etnikumú és bőrszínű embereket válasszanak be. Egy másik fiatal szerint nem lenne sok értelmük a sokszínűségi kvótáknak a sportban, oda inkább a képességek alapján kell beválasztani az embereket. A válaszaik tehát kettősséget mutattak. A jelek szerint egyes területeken, így például a munkahelyek esetében a woke-ideológiát igyekeznek követni, de ha a sportról van szó, már nehezebben fogadják be az értelmetlen elveket.

Az idén egyébként több cég is bejelentette, hogy alkalmazni fogják a sokszínűségi kvótát. A United Airlines amerikai légitársaság azt tervezi, hogy 2030-ig ötezer új pilótát képez ki az akadémiáján, akiknek a tervek szerint legalább a fele pedig nő vagy színes bőrű személy lesz. A cég álláspontja szerint a pilótafülkéiknek is tükrözniük kell a repülőgép utasainak sokféleségét. A Wells Fargo bank ugyancsak azt a célt tűzte ki, hogy a vezetésben 12 százalékra növeli az afroamerikaiak számát, a Delta Airlines pedig azt akarja elérni, hogy 2025-re a tisztjeinek és igazgatóinak 14 százaléka afroamerikai legyen.

A fő probléma ezekkel az eljárásokkal a diszkrimináció. Hiszen azzal, hogy egy vállalat előnyben akar részesíteni egy adott csoportot, diszkriminálja a többieket – ezzel pedig éppen azt valósítja meg, ami ellen állítólag küzdeni akar. Veszélyes precedenst is teremthet ez a gyakorlat, hiszen azt mutatja, hogy az embereket nem a képességeik alapján választják ki, hanem egyszerűen a bőrszínük vagy a nemük alapján. Ebben a versenyben pedig a jelenlegi ideológiák szerint egyértelműen a fehér emberek maradnak alul.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

A csehekhez még nem indult meg az orosz kőolaj a Barátság vezetéken

Magyarországba és Szlovákiába viszont már igen, a MOL közbelépésének köszönhetően.

Magyarországra is megérkezett a kőolaj a Barátság vezetéken

Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka óta folyamatosan érkezik kőolaj Magyarországra is a Barátság kőolajvezetéken, miután a Mol átvállalta az orosz fél által fizetendő tranzitdíjat. A belföldi ellátás a néhány napos szünet ellenére nem volt veszélyben, hiszen Magyarország több hétre elegendő tartalékkal rendelkezik – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) csütörtökön az MTI-vel.

Kijev félelme a téltől

Kijev félelme a téltől

A zaporizzsjai atomerőmű elfoglalása után nő a félelem Ukrajnában, hogy a fűtési infrastruktúrájuk komplett orosz kézre kerül vagy megsemmisül. Zelenszkij kormányának most az lenne a legjobb, ha a tél beköszönte előtt vége lehetne a háborúnak, ők ezt egy ukrán győzelemmel képzelik el.

Akár négynapos áramszünet is lehet januárban

Akár négynapos áramszünet is lehet januárban

Egész egyszerűen lekapcsolják az áramot és annyi, négy nap sötétség.

Még a tél és a hideg beállta előtt semmisítenék meg az oroszok harci kedvét az ukránok

Attól tartanak, hogyha tovább húzódik a háború, akkor Oroszország tönkre teszi az ország fűtési és energetikai infrastruktúráját.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére