Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Soros most a németeket próbálja téríteni, és megmondja, mik az állampolgári kötelességeink

888.hu

2021.01.19. 14:15

A milliárdos legújabb elképzelése szerint az örökkötvényektől a kerítés is kolbászból lenne a koronavírus okozta válságtól sújtott Európában – legalábbis erről győzködi a német és az EU-s döntéshozókat.

 

Soros György újabb tervét a német Handelsblattban, Németország egyik legjelentősebb gazdasági folyóiratában közölte.

A szerző (a.k.a. Soros), akit a Soros Alapkezelő és a Nyílt Társadalom Alapítványok elnökeként aposztrofál, azzal kezdi, hogy „nem normális időket élünk”, amit a Covid-19-járványvészhelyzet hozott létre, mert a hatóságok nem tudták elég gyorsan ellenőrzésük alá vonni a kialakult problémákat, hogy megakadályozzák a globális gazdasági sokkot. Azonban az epidemiológia és az orvostudomány figyelemre méltó erejének köszönhetően a járvány hamarosan kontroll alá kerül.

A különféle oltások széles körben elérhetők lesznek egy éven belül – írja. Időközben azonban a vírus súlyosabb károkat okozott a 2008 utáni pénzügyi válságnál, ami szilárd gazdasági stratégiát követel meg.

Sajnos az európai politika által hozott intézkedések alig hoztak hasznot”

– írja Soros György. Szerinte ennek a kudarcnak az okai az EU és tagállamai bonyolult kapcsolatára vezethetők vissza.

„Régóta az örökkötvények híve vagyok” – tér a lényegre Soros. „Ezek olyan kötvények, amelyeket soha nem kell visszafizetni, csak az éves kamatot. Ez egyesek számára radikális ötletnek tűnhet, de az örökkötvényeket évszázadok óta használják.”

Ezután rövid történelmi utazásra kalauzolja az olvasót – írja a Tűzfalcsoport, amely azzal kezdi, hogy Nagy-Britannia 1752-ben úgynevezett „konzolokat” bocsátott ki, később pedig korlátlan „háborús kötvényeket” is használt a napóleoni háborúk finanszírozására. Az Egyesült Államok az 1870-es években adott ki konzolkötvényeket. A hollandok által 1648-ban a gátjaik fenntartására kibocsátott első örökös kötvények még mindig fennállnak, a rájuk eső éves kamatfizetések azonban olyan kicsik, hogy szinte senki sem tud a létezésükről – reklámozza ötletét a milliárdos.

Az örökkötvényeket most kell bevezetni – nyomatékosítja a spekuláns

–, miközben a nemzetközi kamatlábak nem eshetnek tovább. Ez azt jelentené, hogy ez az előny állandó jellegű lenne. Fokozatosan kell bevezetni, hogy a pénzügyi piacok megismerhessék az új eszközt. Ez nem jelent problémát, mivel a dátum nélküli kötvény könnyen, részletekben értékesíthető.”

„Egészen a közelmúltig támogattam, hogy az Európai Unió – nem pedig a tagállamok – örökös kötvényeket bocsásson ki” – mert, ugye, csak az számít, hogy ő mivel ért egyet. „Megértem, hogy ez a jelenlegi körülmények között nem kivitelezhető. Számos jelentős politikai áttörés ellenére az EU-nak nincs elegendő adóbevétele ahhoz, hogy olyan fiskális ösztönzést biztosítson, amilyenre a pandémia kezeléséhez szükség lenne” – vázolja a végleges eladósodás melletti „komoly érveket” a milliárdos.

„Ahhoz, hogy a pénzügyi politika hatékonyan tudjon reagálni a világjárványra, az európai kormányoknak bővíteniük kell saját mozgásterüket. Ezért az egyes országoknak örökös kötvényeket kell kibocsátaniuk a Covid-19 elleni harc költségeinek finanszírozására.

Bár a lakosság nem vette észre, az Európai Központi Bank (EKB) már bevezetett örökös kötvényeket.

Az EKB hatalmas mennyiségű államkötvényt vásárolt. A szakértők tudják, hogy az EKB-nak nincs más választása, mint hogy ezt az adósságot örökre megtartsa.”

A felhalmozott kötvények eladása véleménye szerint túlzott piaci zavarokat okozhat. A kormányok visszavásárlásra kényszerítése soha nem lenne megvalósítható, mivel elképzelhetetlenül szűk pénzügyi keresztmetszeteket hozna létre. Ehelyett az EKB tulajdonában lévő kötvényeket lejáratukkor egyszerűen újonnan kibocsátott államkötvényekkel helyettesítik. Ez az átcsoportosítás örökké folytatható. Ily módon a mennyiségi lazítás hatására a határozott idejű kötvények örökös adóssággá válnak – írják.

Szerinte „nagy a különbség” a kormányok által közvetlenül kibocsátott örökkötvények és a közvetett módon érkező örökös adósságok között.

Ha egy európai kormány örökkötvényeket bocsát ki, akkor az alacsony kamatlábakat örökre rögzíti. Ezzel szemben ha a kormány új hagyományos kötvényeket bocsát ki a lejáró EKB-kötvények állományának feltöltésére, akkor magasabb kamatlábakat kell fizetnie.

A végére marad a desszert. Az európai kormányok által közvetlenül kibocsátott örökkötvényeknek még egy döntő előnyük van: a folyamat demokratikusabb – érvel Soros. Jelenleg örökkötvényeket hoz létre az EKB, amely egy olyan intézmény, amely egyetlen tagállam választóinak sem tartozik közvetlen felelősséggel.

Az EKB-t a hosszú távú árstabilitás fenntartása vezérli az euróövezetben.

Az állampolgárok kötelessége, hogy minden szükséges eszközzel fellépjenek a vészhelyzet ellen.

Ide tartozik az örökkötvények kibocsátása a bennük rejlő előnyök miatt.”

Egyszóval a Soros-javaslat elfogadása állampolgári kötelesség.
Legalábbis Soros szerint.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére