Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Így küzdenek Soros „jogvédő” aktivistái a politikai célokért

888.hu

2022.03.12. 10:50

Saját maguk ismerik be.

 

A Magyar Nemzet az elmúlt hetekben – egy ismeretlen e-mail-címről kapott terjedelmes adathalmaznak köszönhetően – több olyan bennfentes szereplő véleményét közölte, akik valamilyen formában kötődnek vagy kötődtek Soros György alapítványához. A lap által nyilvánosságra hozott Skype-interjúkból egyértelműen kiderült, hogy az Open Society Foundations (OSF) által finanszírozott NGO-k (nem kormányzati szervezetek) a külföldi újságírókat befolyásolva torz képet festenek Magyarországról és a magyar kormányról. A birtokukba jutott információk alapján beszámoltak arról is, hogy a szóban forgó NGO-k számos hazai balliberális médiumot irányítanak, de képesek arra is, hogy a nagykövetségeken keresztül gyakoroljanak nyomást a kormányra. A lap megkísérelte összefoglalni az említett leleplező írásokat, vagyis a Soros-hálózat tagjainak beismerő vallomásait. Íme!

 

Amikor Soros György aktivistái egymás között beszélgetnek, akkor elmondják:

· Óriási probléma, hogy a külföldi tudósítók nem ismerik a valós magyarországi helyzetet, nem tudnak magyarul és az NGO-k által meghatározott elfogult forrásokból tájékozódnak.

· Soros György alapítványa, a számtalan NGO-t támogató Open Society Foundations (OSF) is gyakran bérel fel újságírókat, és minden felmerülő költséget fizetnek.

· Érvényesül a kettős mérce: ha Magyarország miniszterelnöke szocialista lenne, akkor máshogy állna hozzá az Európai Unió is.

· Amikor a barátaid vannak hatalmon, jól teljesít az ország, ha nem, akkor nem teljesít jól. Akkor akármit is tesznek, nem elég jó.

· Ha egy tagállam kormánya azt teszi, amit Brüsszel akar, úgy akkor sem indítanak az adott ország ellen vizsgálatot, ha ott nagy a korrupció és lopják az uniós pénzeket. Ellenben ha szembemegy Brüsszel akaratával, akkor folyamatos támadásokra számíthat.

· Megtörténik, hogy a Freedom House elemzés helyett gyakorlatilag agitprop-anyagot készít.

· Bár a külföldi sajtó arról tudósít, hogy Magyarországon és Lengyelországban autoritárius rezsimek vannak hatalmon, mindkét államban kifejezetten jó élni.

· Ha a külföldi médiumok képviselői érkeznek Magyarországra, az NGO-k kvázi VIP-vendégként kezelik őket. Villásreggelire hívják az újságírókat.

· Az OSF több balliberális magyar médiumot támogat.

· Az NGO-k a nagykövetségeken keresztül is képesek nyomást gyakorolni a kormányra.

 

A Magyar Nemzet januárban ismeretlen e-mail-címről egy terjedelmes adathalmazt, sok-sok órányi Skype-interjút, rengetek dokumentumot, cégiratot kapott. A laphoz eljuttatott információk gyakorlatilag megmutatják a Soros-hálózat valódi arcát, működését.

Az interjúk során elhangzottaknak pedig külön súlyt, hírértéket ad, hogy a szóban forgó beszélgetések résztvevői éppen azok a személyek, akik működtetik vagy működtették Soros György szövevényes rendszerét.

Az egyik ilyen Skype-interjúban az Open Society Foundations, vagyis a Soros-alapítvány volt magyarországi igazgatója, divízióvezetője beszél tapasztalatairól.

 

NGO-k által irányított külföldi újságírók

 

Andrej Nosko, aki a CEU-n politikatudományból doktorált, 2018-ig tevékenykedett az OSF-nél, évi tízmillió dolláros költségvetés felett diszponált. Nosko egyebek mellett kijelentette, Lengyelországot és Magyarországot valós érvek felsorakoztatása nélkül ostorozza a nemzetközi fősodratú média.

A Magyarországról festett torz kép egyik okaként azt említette, hogy az európai média színvonala az utóbbi időszakban süllyedt, például a korábbinál jóval kevesebb a külföldi tudósító. Szerinte óriási problémát jelent, hogy a riporterek nem ismerik a valós magyarországi helyzetet, mert nem tudnak magyarul. Ő maga ismert több olyan tudósítót, akik sem beszélni, sem olvasni nem tudtak a nyelvünkön. Ezért a többségük csak másodlagos forrásokra tud támaszkodni. Ezek pedig szerinte ugyancsak erősen torzítanak.

 

 

Mindez Nosko szerint oda vezet, hogy Lengyelországot és Magyarországot nagyon könnyen, valós érvek felsorakoztatása nélkül lehet ostorozni. Nyugat-Európában például azt írják, a kormány a szabadság korlátozásával tartja fenn a hatalmát, és nem említik meg, hogy a magyar kabinet valójában nagy népszerűségnek örvend a társadalom jelentős részében.

Szerinte ezen elfogultság egyik következménye, hogy a médiában különböző mértékű figyelmet szentelnek például Magyarországnak és Romániának.

Úgy vélte, ha szocialista lenne a magyar kormányfő, akkor máshogy állna hozzá a média és az Európai Unió is.

 

Egy másik példaként említette a szlovák Robert Fico miniszterelnökségét és elfogadottsági szintjét, hozzáfűzve, hogy kormányzása idején ölték meg Ján Kuciak oknyomozó újságírót. – Fico sokkal rosszabb dolgokat tett, mint a magyar miniszterelnök – hangsúlyozta.

A kettős mérce működését érzékeltetve Nosko szót ejtett arról is, amikor egy szlovák szocialista politikus bírálta a magyar médiatörvényt. – „Jót szórakoztam, amikor a magyar médiaszabadságot Monika Benová szlovák szocialista képviselőnő bírálta, aki a magyarnál sokkal korlátozóbb törvényt szavazott meg a saját hazájában. Benovának tehát volt képe azt a médiatörvényt kritizálni, amely feleannyira sem volt olyan korlátozó, mint amelyet a saját pártja otthon, Szlovákiában megszavazott” – jelentette ki a Soros-alapítvány volt vezetője.

 

A Freedom House és az agitprop

 

Nosko a Magyarországon jól ismert – a Soros-hálózat tagjaként számon tartott – jogvédő szervezetről is beszélt. És akkor olyasmiket lehet olvasni, mint a Freedom House Nations in transit nevű demokráciaértékelő tanulmánya. Elég irritáló volt a Szlovákiával foglalkozó fejezetük. Elemzés helyett gyakorlatilag agitprop-anyagot írtak. Ennek az a lényege, hogy „amikor a barátaid kormányon vannak, akkor az ország jól teljesít. Ha nem a barátaid vannak hatalmon, akkor nem teljesítenek jól. Akkor akármit is csinálnak, nem elég jó” – fogalmazott.

Ugyanerről a témakörről, szintén egy Skype-interjúban fejtette ki a véleményét Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute (AEI) munkatársa. Ha egy tagállam kormánya azt csinálja, amit Brüsszel akar, úgy akkor sem indítanak az adott ország ellen vizsgálatot, ha ott nagy a korrupció és lopják az uniós pénzeket. Ellenben ha egy tagállam szembemegy Brüsszel akaratával, akkor folyamatos támadásokra számíthat – összefoglalva erről beszélt Rohac, aki az amerikai intézetnél Kelet-Közép-Európa és az unió folyamatait vizsgálta.

„A médiaelitek és az európai intézmények hajlamosak arra, hogy a saját embereiknek tartott szereplőknek megadják az ártatlanság vélelmét, például azokban a szituációkban is, amikor ezt Orbántól megtagadják” – jelentette ki Rohac, majd Robert Fico volt szlovák miniszterelnököt hozta fel példaként.

Szerinte a névleg szociáldemokrata Fico vezette kormány meglehetősen korrupt volt, ám a politikust mégis a saját emberüknek tartották, mivel az európai szocialisták frakciójában ült. Úgy vélte, ha Orbánt leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra, Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének. Rohac szerint a baloldal például azzal vásárolt magának mozgásszabadságot Brüsszelben, hogy nem próbálják az európai migráció elszánt ellenzőiként feltüntetni magukat, de kevésbé bocsátkoznak bele az Európa egészének helyzetét taglaló olyan vitákba, mint például a migrációról, a multikulturalizmusról vagy a liberalizmusról szóló diskurzus.

Megjegyezte: így tett Bulgária és Románia is. Bulgária és Románia diszfunkcionálisabb és korruptabb Magyarországnál, és összességében rosszabb állapotban van. Ám az európai intézmények szemszögéből könnyebben kezelhetők abban az értelemben, hogy nem vétóznak meg európai kezdeményezéseket. Ezért pedig elég pénzt kapnak a strukturális alapból, s még ha azokból el is lopnak vagy más visszaélés történik is, akkor is ezek az országok nagy vonalakban azt teszik, amit az EU elvár tőlük – fejtette ki Rohac.

 

 

A kettős mérce meglétének alátámasztására említette Rohac a különböző EU-tagállamoknak az Oroszországhoz való viszonyát. Bulgária áll jelenleg legközelebb Oroszországhoz, s lehet tudni, hogy számos állam, köztük Csehország és Ausztria is együttműködik az oroszokkal, a média mégis leginkább Magyarországot bírálja – fogalmazott a videóinterjúban, hozzátéve: „Németországnak is megvan a saját története Oroszországgal kapcsolatban. Elég az Északi Áramlat 2-t említeni, s az egyik korábbi kancellárt, aki benne van az egyik orosz állami vállalat igazgatóságában.”

 

Felbérelt újságírók

 

A Soros-szervezetek egykori vezetőinek beszámolóiból az is kiderül, hogy az NGO-k gyakran fizetnek a sajtó munkatársainak, hogy a számukra fontos dolgokról írjanak. A lap birtokába került Skype-beszélgetésen Andrej Nosko egyebek mellett arról beszélt, hogy több alkalommal is felbérelt egy-egy újságírót az említett célból. Szavai szerint még az OSF vezetőjeként például a közvélemény-kutató intézetek anyagait publikáltatta újságírókkal, de arra is említett példát, hogy egy egész hónapra felbérelt egy médiamunkást, hogy antikorrupciós ügyekről írjon. Mint mondta, mivel kényes kérdés gázsit fizetni az újságírónak, ezért jellemzően „csak” a költségeket állják, ami az egy hónapos munka alatt csaknem tízezer eurót tett ki. Nosko egyik együttműködő partnereként említette Andrew Connelly újságírót, aki korábban a migrációs válság kapcsán támadta a bevándorlást ellenző országokat, köztünk hazánkat is.

 

 

Egy másik Skype-interjúban a Soros György fontos szövetségesének számító Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója, Jeney Orsolya ugyancsak arról beszélt, miként próbálják rávenni a külföldi sajtót, hogy a jogvédő szervezetek szája íze szerint írjanak bizonyos témákról. Ha a külföldi média képviselői érkeznek Magyarországra, akkor kvázi VIP-vendégekként kezeljük őket, különleges bánásmódot kapnak.

„Alapvető dolog például, hogy elmegyünk velük egy villásreggelire, de ha kiadunk egy jelentést, akkor is megetetjük őket. Nagyobb valószínűséggel írják meg ezeket a dolgokat, ha van egy ilyen kommunikációs csomag” – fejtette ki. Az egykori igazgató beszélt Nick Thorpe-pal, a BBC közép-európai tudósítójával folytatott együttműködéséről is. – „Csak szólni kellett neki, hogy hé, figyelj csak Nick, van itt valami, ami érdekelhet téged” – idézte fel Jeney Orsolya.

 

 

A legleplezetlenebbül Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa beszélt az NGO-k által lekenyerezett újságírók elfogultságáról: „Nem lehet tudni, hogy [az adott újságíró] éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából.”

 

 

Azonban közel sem csak egyedi esetekről van szó. Soros György bizalmasai rajta tartják a kezüket a hazai balliberális sajtó egy részén is. Az OSF több magyar médiumot pénzel, és aktivistái ügyelnek a „megfelelő” tartalmak megjelenésére is.

 

Kulcsszerepben a Magyar Jeti

 

Az Uj Péter által irányított 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt.-ben például a Soros György jobbkezének tartott két külföldi személy is található, Marie Nemcova és Valer Kot, akik prominens alakjai egy úgynevezett Media Development Investment Fundnak (MDIF). Az MDIF egy New York-i székhelyű, nonprofit befektetési alap, amely az egyik legfőbb védelmezője a „független” – vagyis a Soros-hálózat véleményét közvetítő – médiának az olyan országokban, ahol szerintük a szabad és független média fenyegetés alatt áll.

Ez a szervezet finanszírozza a 444.hu működését, az alapot pedig hatalmas összegekkel támogatja a Soroshoz köthető Open Society Foundations. A Soros-alapítványnak mindemellett résztulajdona van a Magyar Narancs című hetilapban, de több oknyomozó portált is fenntart. Ilyen például az Átlátszó.hu vagy a Direkt 36. Ez a kör a támogatója továbbá a Tilos Rádiónak is, amely arról vált híressé, hogy korábban egy karácsonyi ünnep alkalmával az egyik műsorvezetőjük a keresztények kiirtására szólított fel.

Meglehetősen képmutatónak tűnik a fentiek fényében, hogy az Open Society Foundationsnek egy külön „független” újságírást támogató programja is van. Ennek részeként például 2020-ban egy sor vidéki baloldali médiumot is finanszíroztak Soros Györgyék, amelyek helyben egyértelműen a kormányváltást igyekeznek elősegíteni: Szabad Pécs, Nyugat, Enyugat, Debreciner, Szegeder, Veszprém-Kukac.

 

Nyomás alatt

 

Jól jelzi a hazai balliberális sajtó és a különböző NGO-k együttműködését, összjátékát az a Skype-interjú, amelyben Jeney Orsolya vázolja fel a különböző tartalmak elhelyezésének lehetőségeit.

Az Amnesty International korábbi igazgatója azt ajánlgatta a beszélgetőpartnerének, hogy fizessenek az egyik ismert balliberális magyarországi hírportálnak azért cserébe, hogy tudósítsanak a tevékenységükről. A beszélgetésből kiderül, hogy az új portált megalapító újságírók akkoriban távoztak az Index szerkesztőségéből, s Jeney szavaiból érzékelhető, hogy utóbbival is szorosan együttműködött az Amnesty International.

Emellett az NGO-k a saját munkatársaikra – beleértve a vezetőket – is jelentős nyomást gyakoroltak, hogy a jogvédő tevékenységüket mintegy aktivista szereppel ötvözzék. Az Amnesty korábbi igazgatója elismerte, hogy folyamatosan arra ösztökélték, hogy kvázi ellenzéki szerepben, akár indokolatlanul is bírálja az Orbán-kormányt a médiában, de az egész szervezetet próbálták politikai szerepbe kényszeríteni, s ezen törekvéseknek nem is mindig tudott ellenállni. Jeney Orsolya szerint a távozását követően már szinte minden akadály elhárult a nyomásgyakorlók elől.

 

 

Az egykori igazgató felidézte, hogy a migrációról szóló népszavazás előtt – más szervezetekkel együtt – az Amnesty International távolmaradásra buzdította a választópolgárokat. Nem kellene megmondanunk az embereknek, hogy mit tegyenek. Nekünk annyi a feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmüket bizonyos ügyekre, amiből aztán ők le tudják vonni a megfelelő következtetést – fogalmazott Jeney. Az Amnesty Internationalen belüli viszonyokat azzal is érzékeltette, hogy a szervezet egy olyan kommünikét adott ki a nevében, amelyet át sem olvashatott.

Kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban az Amnesty International a korábbinál erősebben átpolitizált szervezetté vált, és sokkal inkább az ellenzék részeként viselkedik.

 

Senki nem vegzálja a civileket

 

Az NGO-k rendszeresen azzal is a maguk javára igyekeznek fordítani a közvéleményt, hogy azt panaszolják: a kormány vegzálja őket. Ám a Skype-interjúkból kiderül, hogy a szervezetek vezetői is tisztában voltak vele, hogy ez nem igaz. Az egyik felvételen Varga Kristóf Zoltán aki korábban az Open Society Foundations, vagyis a Soros-alapítvány budapesti igazgatójaként dolgozott – azt fejtegette, hogy az NGO-k biztonságosan működhetnek Magyarországon, és arról biztosította beszélgetőpartnerét, hogy a külföldről érkező pénzek is eljuthatnak ezekhez a szervezetekhez.

„Az EU tagjai vagyunk, ezért a [külföldről érkező] finanszírozást nehéz lenne leállítania a kormánynak. Mivel külföldről jön, azt nem tudják megakadályozni, hogy bizonyos csatornákon keresztül érkezzen a pénz, legfeljebb maguknak a csatornáknak a működését képesek megakasztani” – fejtette ki. Egy másik beszélgetésben Asbóth Márton, a kormány szinte minden intézkedését támadó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyik jelenlegi projektvezetője is arról beszélt, hogy hazánk teljesen biztonságos terep az NGO-knak, s ezért a TASZ részleteiben ki sem dolgozta azt a B tervet, hogy mit tennének, ha a kormány be akarna záratni ilyen szervezeteket.

„Valójában semmi olyasmi nem történt, hogy a rendőrség kiszállt volna egy NGO irodájába, bankszámlákat fagyasztottak volna be vagy valami ilyesmi. Tehát ilyen nagyon orosz típusú helyzetek soha nem fordultak még elő Magyarországon, és eléggé biztos vagyok benne, hogy a jövőben sem kerül sor ilyesmire” – nyugtatta Asbóth az ismeretlen beszélgetőpartnerét.

 

 

Kitért arra is, hogy a nyugati országokban hajlamosak elhinni, hogy Magyarország egy nagyon szörnyű hely, ahol a demokrácia egy nem létező dolog. – „Mintha olyan lenne, mint Fehéroroszország vagy valami ilyesmi” – fogalmazott, hozzátéve: bár a külföldi sajtó arról tudósít, hogy Magyarországon és Lengyelországon autoritárius rezsimek vannak hatalmon, szerinte mindkét államban kifejezetten jó élni.

Úgy vélte, nem arról van szó, hogy van egy diktátor, aki másik irányba akarná állítani azt a „jó kis országot, ami Magyarország a rendszerváltás idején volt”. – „Ez így egy nagyon egyszerű történet lenne, de sokkal-sokkal mélyebb okok húzódnak meg a háttérben. És hosszú évek óta a nemzetközi sajtó erről nem is akar tudomást venni” – fejtette ki, kiemelve, hogy a külföldi újságírók még tájékozódni sem hajlandók megfelelően az itteni viszonyokról.

Dalibor Rohac a külföldi befektetők kapcsán hangsúlyozta, hogy teljesen biztonságosan és kiszámíthatóan működhetnek Magyarországon. Szerinte a nemzetközi sajtóban a Magyarországra irányuló médiafigyelem nem jelenti, hogy az üzleti élet szereplőinek aggódniuk kellene a magántulajdon biztonsága, a korrupció vagy a jogi környezet miatt. Ha a nagyvállalatok beáramlását nézzük, akkor azt látjuk, hogy a legnagyobb cégek, mint az Audi, a Mercedes és a többiek tízezreknek adnak munkát. Tehát egyáltalán nem olyan a helyzet, mint Oroszországban. Itt nem zárnak embereket börtönbe, nem sajátít ki nagy vállalatokat a kormány.

„Úgy gondolom, a külföldi befektetőnek nem igazán van félnivalójuk” – fogalmazott az AEI vezető munkatársa. Rohac szerint Magyarország egy civilizált hely, ahol meg lehet bízni a bíróságokban, hogy betartatják a szerződéseket.

 

 

Hadrendben a nagykövetségek is

 

Mindeközben az is kiderült, hogy az NGO-k kiterjedt kapcsolatokat ápolnak számos nyugat-európai ország nagykövetségével, amelyek abban segítenek nekik, hogy kedvezőtlen színben tüntessék fel a térségünk államait és kormányait a nemzetközi sajtóban.

Az egyik Skype-beszélgetésben Andrej Nosko azt állította, ha egy jogvédő szervezet mondjuk kormányváltást szeretne elérni, akkor a legkézenfekvőbb megoldás külföldről nyomást gyakorolni az ország vezetésére. Szavai szerint elsősorban azt várják a követségektől, hogy különböző események megszervezésben segítsenek. Nosko kitért arra is, hogy a nagykövetség egyfajta belépési pont a jogvédők számára ahhoz, hogy például az Európai Tanács döntéseire befolyást gyakoroljanak.

De szerinte az NGO-knak érdemes ellátogatnia az Európai Bizottságba (EB), és beszélni az ottani hivatalnokokkal, mivel ők monitorozzák a tagállamok intézkedéseit. Egy másik, Jeney Orsolyával készített Skype-interjúban ugyancsak szó esett a nagykövetségek és a jogvédők közötti együttműködésről.

– Például a mi ötletünk volt és mi szerveztük meg, hogy a nagykövetségek küldjenek egy csoportot a Pride-ra.”

 

Egy másik kezdeményezésben pedig arra kértük a követségeket, hogy a transzgender emberek jogaiért álljanak ki a transzgenderek napján. Ezek kis gesztusok, de fontosak a diplomáciában – hangsúlyozta. Hozzátette: jellemzően legalább tíz követséggel működtek együtt egy-egy akcióban.

 

 

Varga Kristóf Zoltán pedig arról számolt be, hogy a nagykövetségek a különböző kezdeményezések hangos támogatóiként fontosak az NGO-knak. Egyfajta védelemmel láthatják el az embert.

Sokkal kedvesebbek veled, ha a német, a francia, a holland követségről jössz ki, és ott vannak barátaid. Tehát jelentősen kényelmesebbé teszik a munkánkat”

– jelentette ki.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Ezzel a programmal védenék ki az energiahiányt télen

Csökkenteni akarják a fogyasztást 10 százalékkal.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére