Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Hálózat: „Amikor kiadunk egy jelentést, meg is etetjük őket”

888.hu

2022.03.01. 11:20

A Magyar Nemzet birtokába került sokórányi Skype-interjúkból újabb részletek derültek ki arról, hogy a jogvédő szervezetek miként veszik rá az újságírókat, hogy azok a szuverenista országokat – köztük hazánkat – támadó anyagokat publikáljanak. A különböző NGO-k (nem kormányzati szervezetek) egykori vezetőinek beszámolója szerint a trükkök között szerepel a költségek bőkezű elszámolása, de akár egy ebédmeghívás is hatékony lehet. Arról is beszéltek, hogy a migrációs krízis kapcsán Magyarországot számos cikkben lejárató Andrew Connelly, valamint a BBC közép-európai tudósítója is együttműködtek a Soros-szervezetekkel. Az újabb felvételek részei annak a hatalmas dokumentumhalmaznak, amelyet a lap hetekkel ezelőtt, ismeretlen e-mail címről kapott, és amelyről cikksorozatban számol be.

 

A Magyar Nemzetben megjelent írás szerint fizetett utazásokkal, jó hotelekkel és éttermi ebédekkel vásárolják meg az újságírókat a különböző NGO-k, hogy az ő narratívájuk szerint jelenítsék meg a különböző országokat a nemzetközi médiában. A lapunk birtokába került Skype-beszélgetésen Andrej Nosko, a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) korábbi igazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy több alkalommal is fizetett egy-egy újságírónak az említett célból.

 

Nagyvonalúan elszámolt költségek

Szavai szerint még az OSF vezetőjeként azért is bérelt fel újságírót, hogy az ösztöndíjas think-tank-jük publikációját promótálja, de egy alkalommal egy egész hónapra is felbérelt egy médiamunkást, hogy antikorrupciós ügyekről írjon. Hozzátette,

mivel kényes kérdés gázsit fizetni az újságírónak, ezért jellemzően „csak” a költségeket állják. Az említett esetben, egy hónap alatt közel 10 ezer eurót tett ki az újságíró szállására, étkezésére, utazására, valamint a tolmácsolásra elszámolt összeg.

Nosko beszámolójából az is kiderül, hogy

megvannak a jól bejáratott embereik az ilyen feladatokra.

 

Például Andrew Connelly, aki korábban a migrációs válság kapcsán támadta a bevándorlást ellenző országokat, köztünk hazánkat is. Connelly egyebek mellett a leszboszi menekülttáborban kitört tűzesetért is közvetve a magyar és a lengyel kormányt hibáztatta, mert a két állam elutasította a kötelező elosztási kvóták rendszerét. Emellett szélsőjobboldalinak titulálta a Fideszt, és azt a valótlanságot írta egy helyen, hogy a magyar kormány éhezteti a menedékkérőket.

 

Kiszínezett botrányok

Andrej Nosko kitért arra is, hogyan hasznosíthatók azok az anyagok, amelyek nem férnek be a napi politikával foglalkozó olyan nemzetközi lapokba, mint a Politico, vagy a Financial Times. Úgy vélte, ezeket magazinokban lehet elsütni, részletesebb, riportosabb formában. Erre a célra szerinte a New Europe, a Visegrád Insight, vagy éppen a National Geographic is alkalmas. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy az adott sztori megragadja a lapok figyelmét, s

ezért szerinte akár kreálni is lehet a hírértéket.

 

Erre lehet példa a Petr Necas korábbi cseh miniszterelnökről a Newsweekben 2015-ben közölt lejárató anyag – amelyet szintén Connelly jegyzett szerzőként –, hiszen a cikkben bulváros elemek keverednek a tényekkel. Egyebek mellett olyan fordulatok olvashatók benne, mint hogy Andrej Babis, akkori cseh pénzügyminiszter már 9 éves korában kezdet üzletelni, mégpedig úgy, hogy teniszlabdákkal csencselt. A szintén Soros György támogatta Transparency International jelentésére hivatkozva pedig azt állították a cikkben, hogy Csehország Malajzia és Bahrein között áll a korrupció szintjét tekintve.

A Soros-alapítvány korábbi igazgatójának beszámolója szerint az ehhez hasonló anyagok elkészültét az is olajozottabbá teszi, hogy számos országban ösztöndíjrendszer van kiépítve az antikorrupcióval foglalkozó szervezetek – például a think-tank-ek és oknyomozók – finanszírozására.

 

Jóllakatott újságírók

Jeney Orsolya, az Amnesty International korábbi igazgatója arról beszélt egy Skype-interjúban, hogyan próbálják rávenni a külföldi sajtót, hogy a jogvédő szervezetek szája íze szerint írjanak bizonyos témákról.

Ha a külföldi média képviselői érkeznek Magyarországra, akkor kvázi VIP személyekként kezeljük őket, különleges bánásmódot kapnak. Alapvető dolog például, hogy elmegyünk velük villásreggelizni, de ha kiadunk egy jelentést, akkor is megetetjük őket. Nagyobb valószínűséggel írják meg ezeket a dolgokat, ha van egy ilyen kommunikációs csomag – fejtette ki.

 

Az egykori igazgató beszélt Nick Thorpe-pal a BBC közép-európai tudósítójával folytatott együttműködéséről is. – Csak szólni kellett neki, hogy „Hé, figyelj csak Nick, van itt valami, ami érdekelhet téged” – idézte fel.

A legleplezettlenebbül a korábbi cikkünkben szereplő Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa beszélt az NGO-k által lekenyerezett újságírók elfogultságáról: „Nem lehet tudni, hogy (az adott újságíró) éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából”.

 

Hamis kép Magyarországról

Mint köztudott, a Magyar Nemzet az elmúlt hetekben a szerkesztőséghez eljuttatott terjedelmes dokumentumhalmaz, több tízórányi Skype-interjú alapján cikksorozatban számol be arról, hogy a Soros-világhoz tartozó meghatározó szereplők maguk fedték fel a médiára gyakorolt befolyásukat, a manipulációs módszereiket és azt, hogy milyen torz, hamis képet festenek Magyarországról a nemzetközi sajtóban.

 

Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének

Dalibor Rohac szlovák származású kutató, az American Enterprise Institute munkatársa egy Skype-interjúban Robert Ficoval példálózott. Szerinte a volt szlovák miniszterelnök vezette kormány meglehetősen korrupt volt, ám mivel az európai szocialisták frakciójában ült, ezért Ficónak nem kellett olyan kedvezőtlen brüsszeli reakciókkal szembenéznie, mint Orbán Viktornak. Rohac úgy vélte:

Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének, ha Orbánt leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra Magyarországon.

 

Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért egyik jelenlegi projektvezetője egy interneten zajló beszélgetésben arra mutatott rá, bár a külföldi sajtó arról tudósít, hogy Magyarországon és Lengyelországon autoritárius rezsimek vannak hatalmon, szerinte mindkét államban kifejezetten jó élni.

 

Lejáratás gond nélkül

Miközben a Magyar Nemzet a SorosLeaks cikksorozatában feltárta az NGO-k és a nemzetközi sajtó manipulációs és befolyásolási gyakorlatát, a külföldi médiában is megjelentek hasonló írások.

Néhány hete a spanyol sajtóban leplezték le az európai liberális politikai elitet, világossá téve, miért vizsgálja, vegzálja Brüsszel állandóan Magyarországot és Lengyelországot, s miért elnézőbb más tagállamok ügyeinél. A Periodista Digital nevű honlapon megjelent egy terjedelmes írás, amely egy volt spanyol uniós képviselő különféle magánbeszélgetéseit foglalta össze.

Ezekben Carolina Punset többek között arról beszélt, hogy a nyugati liberális elit kettős mércét alkalmaz, nem mer fellépni a az iszlám szélsőségekkel szemben például azért, mert Brüsszelben sok muzulmán él. Ezzel szemben ha az EP képviselői Magyarországot vagy Lengyelországot kritizálják, abból politikai értelemben nem származhat gondjuk.

 

Nyomásgyakorlás? Persze!

A napokban egy francia blog tett közzé újabb leleplező anyagot. A viharos sebességgel eltávolított írásban egy nemzetközi nonprofit szervezet, az Újságok és Hírkiadók Világszövetsége, a WAN-IFRA elnök-vezérigazgatója fedte fel, hogy a szervezet milyen módon vett részt a hazánk ellen szervezett lejárató kampányban. Hatalmát a WAN-IFRA a világ vezető lapjainak szerkesztőségeihez való közvetlen hozzáférése jelenti, amellyel mindent befolyásolni tud.

A szervezetet részben az Open Society Foundations, vagyis a Soros-alapítvány finanszírozza.

 

A blog tudósítása szerint a WAN-IFRA vezérigazgatója, Vincent Peyrègne magánbeszélgetéseiben utalt a Soros-alapítvány WAN-IFRA-nak folyósított pénzügyi támogatására, amelynek célja az Orbán-kormány elleni hangulatkeltés és nyomásgyakorlás. Amikor megkérdezték tőle, hogy lehetséges lenne-e Magyarországra nyomást gyakorolni az Európai Unión és az Európai Parlamenten keresztül, Peyrègne így válaszolt:

„Persze, volt már rá példa”.
Az eredeti cikk ITT érhető el.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére