Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Ukrán-orosz konfliktus: kevés esély van egy nagyszabású nyílt háborúra

Fábián Eszter

2022.02.22. 16:00

Tovább éleződött az ukrán-orosz konfliktus, Vlagyimir Putyin ugyanis hétfő este videóüzenetben elismerte, Ukrajna „függetlennek” kikiáltott kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét, ahova most már hivatalosan is bevonultak az orosz csapatok. Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját kérdeztük a témával kapcsolatban.

888.hu: Elkezdődött a háború?

Kosztur András: Fontos megkülönböztetni azt, ami történt, és azt, amit a nyugati sajtó, illetve nyugati vezetők egy része jósolt az elmúlt hónapokban. Ez nem az a fajta nagyszabású orosz invázió – még legalábbis –, amivel riogattak sokáig. Tulajdonképpen az történik, hogy az eddig is oroszbarát ellenőrzés alatt álló területekre most már hivatalosan is bevonulnak az orosz csapatok, miután elismerték ezeknek a területeknek a függetlenségét és kötöttek egy barátsági és együttműködési szerződést. Erre hivatkozva pedig úgynevezett békefenntartó csapatokat küldenek ezekre a helyekre.

Az oroszok eddig tagadták, hogy katonailag jelen lennének a régióban, az viszont nyilvánvaló volt, hogy valamiféle, legalábbis technikai támogatást nyújtanak a szakadároknak, bár ők ezt is tagadták, ők csak a humanitárius segítségnyújtást ismerték el. Viszont az ukránok szempontjából – és ezt Zelenszkij is megerősítette éjszakai beszédében – annyi történt, hogy eddig is bent voltak az oroszok, most viszont ezt legalizálták. A döntő inkább az, hogy az ukránok és a nyugatiak szerint is Oroszország egyoldalúan megszegte a Minszki Egyezményt, amit még 2015-ben kötöttek és ami elvileg hivatott lett volna lezárni ezt a konfliktust.

Viszont az oroszok ENSZ-nagykövete ma a Biztonsági Tanács előtt azt mondta, hogy ami történt, annak nincs köze a Minszki Egyezményekhez, hiszen ezek a területek már önálló népköztársaságként, független államként tekintettek magukra 2015-ben is, ahhoz képest pedig nem változott semmi. Tehát az egyezmények betartását és végrehajtását tulajdonképpen továbbra is elvárják Ukrajnától. Úgy tűnik – retorikailag legalábbis – még hagynak esélyt arra, hogy a folyamat akár vissza is fordulhat. Meglátjuk azonban, hogy erre mennyi lesz a valós esély – főleg, hogy ukrán részről már bejelentették, hogy a Minszki Egyezmények megszegésének tekintik azt, ami történt és egyébként eddig sem mutattak hajlandóságot arra, hogy ezeket az egyezményeket betartsák.

888.hu: Csak Putyin ismerte el a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat?

Kosztur András: Korábban csak más oroszbarát szeparatista régiók ismerték el azokat, de ezek ugyanolyan el nem ismert államok, mint Donyeck és Luhanszk. Ez tehát nem biztosított túl nagy nemzetközi legitimációt, és Oroszország sem ismerte el a tegnapi napig ezeknek az országoknak a függetlenségét. A következő napokban azonban kiderül, hogy csatlakoznak-e még más államok is ehhez. Azoknak az országoknak a reakciója várhatóan pozitív lesz, akik a Krím-félsziget kérdésében is Oroszország mellett álltak, de ez viszonylag csekély köre az államoknak, ugyanis még a jelentős szövetségeseik – Fehéroroszország, Kazahsztán, Kína, Irán – sem ismerték el az elcsatolást. Könnyen lehet, hogy ezért a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat sem fogják legitimálni.

888.hu: Lehetséges az, hogy Oroszország nem csak az említett régiókat, hanem Ukrajna többi részét is elfoglalná?

Kosztur András:Ezeknek a népköztársaságoknak az „alkotmánya” szerint ezeknek a területe kiterjed a donyecki és a luhanszki megyék teljes területére. Most ehhez képest ezeknek a területeknek nagyjából az egynegyede az, ami ténylegesen a szakadárok ellenőrzése alá tartozik. Tehát nagyon fontos kérdés, hogy Oroszország az alkotmányban rögzített határokat ismeri el, vagy a tényleges, jelenleg is ellenőrzés alatt lévő határokat. Ahogy láthatjuk, afelé hajlik a dolog, hogy Oroszország az utóbbi, tehát a tényleges határokat ismeri el, bár vannak ennek ellentmondó nyilatkozatok is. Nagyobb ütközés akkor várható, ha mégis az alkotmányban leírt területekre tartanának igényt. Ebben az esetben, vagy ha az ukránok most úgy reagálnának, hogy megpróbálnák erővel visszavenni a Donbász-térséget, akkor az egy széleskörű orosz–ukrán nyílt háborúba torkollhatna. Ott már felmerülhetne, hogy adott esetben nagyobb területeket kiszakíthatnak Ukrajnából, vagy akár az egész ukrán állam szerkezetét átalakítsák. Jelenleg nem valószínű, hogy Oroszországnak érdekében áll jelen helyzetben egy széleskörű támadást indítani, és valószínűleg ugyanez vonatkozik Kijevre is. Viszont Kelet-Ukrajnában azért mégiscsak egy frontvonal húzódik. Az az igazi kockázata ennek, hogy a feszültség tovább növekszik ott, hiszen ahol a frontvonal húzódik, fegyveres emberek állnak egymással szemben, ott akár önkéntelenül is kiéleződhet ez a konfliktus.

888.hu: Ukrajna erővel visszafoglalná az oroszok által elvett területeket?

Kosztur András: Az ukrán vezetés azt mondja, jelenleg nincs olyan tervük, hogy fegyveres erővel visszafoglalnák azokat. Az ukránok szerintem nem kockáztatják meg, hogy nyílt háborúba kezdjenek az oroszokkal, annak ellenére, hogy évek óta azt mondogatják, hogy háborúban állnak velük.

888.hu: Nekünk hol van a helyünk ebben a történetben?

Kosztur András: Magyarország érdeke, hogy a konfliktus ne súlyosbodjon. Fontos kérdés az, hogy a Nyugat és Oroszország kapcsolatai hogy alakulnak, várhatóan szankciók is lesznek, amelyekhez hazánk is csatlakozhat. Magyarország – ahogy eddig is – elismeri Ukrajna területi integritását és egységét.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Életbe lépett a tűzszünet Izrael és az Iszlám Dzsihád között

Vasárnap éjfél előtt életbe lépett az egyiptomi közvetítéssel megkötött tűzszünet Izrael és az Iszlám Dzsihád között, a pénteken indított izraeli Hajnalhasadás hadművelet véget ért – jelentette a helyi média hétfőn.

Nagyot bukott a baloldal az időköziken a Fidesz jelöltjeivel szemben (ismét)

Nagyot bukott a baloldal az időköziken a Fidesz jelöltjeivel szemben (ismét)

Ambrus István független jelöltet választották polgármesternek vasárnap a Csongrád-Csanád megyei Mártélyon. Pedig Márki-Zay Péter még kampányolt is a másik jelölt mellett, de a „Kapitány” ezúttal se járt sikerrel. Ez (sem) az ő és a baloldal hétvégéje. Ám ez még nem minden: Orosházán is jobboldali jelölt nyert!

Jeruzsálem a robbantásoktól és a szirénától, az Egyesült Államok pedig Donald Trump beszédjétől hangos

Jeruzsálem a robbantásoktól és a szirénától, az Egyesült Államok pedig Donald Trump beszédjétől hangos

Elindultak az újabb gabonaszállító hajók Ukrajnából, melyet a „remény jelének” tart Ferenc pápa.

Az olasz baloldal kitalálta a tuti receptet a jobboldal győzelme ellen: össze kell fogni

Az olasz baloldal kitalálta a tuti receptet a jobboldal győzelme ellen: össze kell fogni

A szeptember 25-i parlamenti választásokon a jobboldal kormányra kerülését akarja megakadályozni a baloldali erők vasárnapra megszületett választási szövetsége Enrico Letta, a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára szerint. Enrico Letta alig jelentette be a szövetség felállását, Carlo Calenda, az Akció nevű párt vezetője vasárnap délután egy televíziós interjúban közölte, hogy mégsem csatlakozik a baloldali pártok csapatához.

Ferenc pápa üdvözölte a gabonát szállító hajók elindulását az ukrajnai kikötőkből

Ferenc pápa a remény jelének nevezte a többek között gabonával megrakott hajók elindulását az ukrajnai kikötőkből a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap. Az egyik hajó Olaszországba tart.

Donald Trump: A radikális baloldalt a feledésbe kell taszítani

Donald Trump: A radikális baloldalt a feledésbe kell taszítani

A közelgő választások megnyerését nevezte a konzervatív erők legfontosabb feladatának a volt amerikai elnök helyi idő szerint szombaton az egyesült államokbeli Dallasban, az Amerikai Konzervatív Unió nagyszabású nyári konferenciáján (CPAC) felszólalva.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére