Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Szász Péter a 888-nak: „a pártoskodók és a rémhírterjesztők ugyanazok, akik egykoron Jézus helyett Barabást választották”

Horváth Tamás

2020.03.16. 19:30

Rendhagyó interjú a 888-on Szász Péterrel, a Depositum főszerkesztőjével. Az ismert katolikus hitvédő a tőle megszokott egyenességgel beszélt a vallás és a társadalom összefüggéseiről; kitért az Európát sújtó migránskrízisre; a koronavírus-járvány kapcsán pedig hangsúlyozta a nemzeti szolidaritás fontosságát, a szolidáris akciócsoportok megalakítását, valamint a rémhírterjesztők felelősségre vonását.

Horváth Tamás: Hosszú kihagyás után újraindult a Depositum nevű katolikus hitvédelmi Facebook-oldal. Miért tartották fontosnak, hogy újra felvegyék a fegyvert?

Szász Péter: A fegyver lerakásáról ugyan nem, technikai szünetről viszont valóban beszélhetünk: az előző főszerkesztő egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta frissíteni az oldal tartalmát és szerkezetét. A Depositum tematikája viszont annyira egyedi a magyar nyelvű hírközeg és média területén, hogy egész egyszerűen nem hagyhattuk „elveszni”.

Horváth: A Depositum egy sajátos, konzervatív-tradicionalista szemszögből tekint a világra. Ez a fajta szellemiség mennyire számít elfogadottnak a Magyar Katolikus Egyházon belül?

Szász: A Depositum deklaráltan katolikus oldal, a katolicizmus pedig következetességet követel meg. Maga a Depositum kifejezés is azt jelenti, hogy „alap”, „megalapozott”. Minden kijelentésünket meg akarjuk alapozni. Nem csupán tételes hitigazságokkal akarunk foglalkozni, hanem a katolikus hitnek társadalmi vetületeivel, így például a lovagideállal és ennek a XXI. században való megvalósításával is.

Hogy az általunk képviselt szellemiség mennyire elfogadott az egyházon belül? Erre azt tudom mondani, hogy a Magyar Katolikus Egyházra sajnos egyfajta provincializmus a jellemző: nem szeretik, ha valaki felkavarja az állóvizet. Ez sajnos nem új keletű dolog, amikor a történelem során társadalmi mozgalmak akartak zászlót bontani a katolikus értékek védelmében, akkor ezt a hivatalos klérus legalábbis szkepszissel figyelte, ám semmiképpen sem támogatta. Tökéletes példa erre az Actio Catholica megalakulása az 1930-as években.

Horváth: A Depositum kapott bármiféle visszajelzést a Magyar Katolikus Egyház részéről? Tudnak róla, támogatják, ellenzik?

Szász: Nem kapunk tőlük semmiféle támogatást, ez egy teljes mértékben laikus magánkezdeményezés. Az hajt minket, hogy a katolikus értékeket minél jobban hangsúlyozzuk, valamint tematizálva legyen az, amit az oldal képvisel.

Nagyon fontos emellett azt is megjegyezni, hogy habár jelen felállásban én vagyok a Depositum főszerkesztője, valamint a nyilvánosság előtt megjelenő arca, az oldal mögött egy komoly stáb áll, a tagok elkötelezett és csendes, de nélkülözhetetlen munkát végeznek a az oldal tartalmi és formai megjelenítése szempontjából.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Horváth: Mit jelent a katolikus hitvédelem? Miért kell egyáltalán védeni a hitet, az igazság nem áll meg a saját lábán?

Szász: Dehogyisnem, egy korábbi interjúmban már idéztem Szent Ágoston szavait, miszerint „Az igazság olyan, mint az oroszlán”, megvédi magát, csak szabadjára kell engedni. Ilyen értelemben nem mi védjük a hitet, hanem a hit véd meg minket – ezt kell újra tudatosítani a társadalom minél szélesebb rétegeiben. Napjaink értékkríziséből egyedül ez jelentheti a kiutat.

Tulajdonképpen, ahogy XII. Piusz 1952-ben, a hidegháború csúcsán fogalmazott, korunk összes problémája három dologra vezethető vissza:

az istentelen jogrendre, az istentelen gazdasági rendre és az istentelen politikai rendre.

Ezeket kell megváltoztatni, és akkor minden a helyére áll. Hosszú távon kizárólag egy, az istenes értékek mentén szerveződő társadalom lehet sikeres.

Horváth: A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarország lakosságának nagyjából 37 százaléka vallotta magát római katolikus vallásúnak. Ugyanez az arány 1949-ben még 70,5 százalék volt. Mi az oka a katolikus vallás (és úgy általánosságban a vallás) visszaszorulásának?

Szász: Az egyház válsága a hit válsága. Ki merem mondani, hogy nemcsak a hívek, hanem a klérus egy jelentős része – eredeti értelmében – nem hiszi azokat az igazságokat, amik a katolicizmus alapját adják. Ha pedig ezeket nem hiszi, akkor ők maguk is hiteltelenné válnak. S ennek megfelelően mind az egyház, mind pedig az általa képviselt tanítás elveszíti a társadalmi megbecsülést és a folyamatok befolyásolásának képességét. Ahogy a Szentírásban írva vagyon, az egyház nem maga az igazság, hanem az igazság oszlopa. Viszont ha nem az igazságot képviseli, elárulja önnön hivatását, majd végső soron összeomlik.

Horváth: Mennyi esélyt lát arra, hogy az egyház visszatérjen a gyökereihez, s újra higgye azt, amit tanít?

Szász: Szent Péter apostol háromszor árulta el az Urat, aki mégis őt választotta egyháza fejének. Számomra Krisztus szavai a mértékadók. Ha ő valóban az, akinek az egyház tanítja, vagyis Isten, aki nem téved és másokat sem téveszt meg, akkor, ha ő alapít egy közösséget, az lényegét tekintve romolhatatlan lesz. Ezek a romolhatatlan alapok ma is rendelkezésünkre állnak. Az, hogy élünk-e velük vagy nem, az a mi földi boldogságunkat és örök üdvösségünket befolyásolja egyedül, az egyház léte mellett a világ végezetéig isteni garancia áll. Ez akkor is igaz, ha az egyház tagjainak száma időnként csökken, ahogy ez már sokszor előfordult az egyház válságperiódusai során.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Horváth: A mai világban gyakorlatilag mindent próbálnak relativizálni. Miért pont katolikusok legyünk, amikor annyi más vallás is van a Földön?

Szász: Nyilván egy vallást (bármilyen vallást) akkor érdemes gyakorolni, ha az adott személy úgy gondolja, hogy az az igazságot képviseli. Tévútra visz az a pár évszázados modern gondolat, amely szerint a vallásnak csak az érzelmekhez van köze, illetve valamiféle társadalometikai szabályozórendszerként fogható fel. Ez a vallási relativizmusról szóló gondolat nagyjából a felvilágosodás kora óta jellemző Európára. Nyilván, ha valaki valóban hívő katolikus, akkor azt gondolja, hogy az Isten által kinyilatkoztatott, az egész emberiség számára adott igazság vallása a katolicizmus. Elsősorban ezért kell katolikusnak lennünk, nem pedig azért, mert a mi vallásunk jóra neveli a gyerekeket, vagy társadalometikailag hasznos.

A katolikus tanításban létezik az a fogalom, hogy természettörvény. Ez egy olyan igazság, melyet az ember isteni kinyilatkoztatás nélkül is fölismerhet. Egy erkölcsi rend, amely ugyancsak Isten által adatott. Ezt mutatja az is, hogy azok az általános erkölcsi törvények, amelyeket általában a kereszténységhez kötnek, azok más vallások által megalapozott kultúrákban is megjelennek.

A kereszténység nem az erkölcs kérdésében hozott lényegileg újat, hanem a szakralitást, a megszenteltséget, az Istenhez való kapcsolódást hozta el a hívőknek.

Maga az Üdvözítő is azt mondta, hogy nem hoz új vallást, vagy új törvényt, hanem magát az üdvösséget hozza el – ez az Evangéliumnak az üzenete. Ezt az egyház a szentségei által biztosítja és közvetíti, de sajnos ma azt látjuk, hogy a katolikus hívek, valamint a klérus jelentékeny hányada nem veszi komolyan a Krisztus által adományozott szentségeket, nem hisznek ezek pozitív hatásaiban.

Ennek nyilvánvalóan következménye lesz a népszámlálási adatokban megmutatkozó radikális létszámcsökkenés is, magyarán szólva a katolikus hívek számának csökkenése.

Horváth: A Depositum Facebook-oldalán több bevándorlásellenes tartalommal és mémmel is találkozhatunk. Ezek szerint összeegyeztethető a migráció elutasítása a katolikus tanításokkal?

Szász: Teljességgel összeegyeztethető. Ennek isteni jogon is van alapja, de a természetjogon is alapul. Nemcsak a katolikus tanítás szerint, hanem a józan ész szerint is kontrollálni kell a migrációt.

Ahogy már a Szentírás isteni törvénye is meghatározta, s maga az Üdvözítő sem írta felül, egy kívülálló viszonya az államhoz kétféle lehet: békés vagy ellenséges. Amennyiben ellenséges valaki,

mindent meg kell tenni, hogy még az ország területétől is távol tartsuk (a letelepedési engedély megadása ebben az esetben fel sem merülhet).

Aki békés, ahhoz is többfajta módon viszonyulhatunk. Erre vonatkozik a törvénynek az az utasítása, hogy ne sanyargasd a jövevényt, ne nyomorgasd a vendéget. Tehát aki békével, átutazás vagy turizmus céljával érkezik az országba, annak az alapvető humanitárius kereteket biztosítani kell.

A második és harmadik „szabály” arra vonatkozik, aki le akar telepedni. Ez lehet időleges letelepedés – gondoljunk a vendégre (hospesre) mint középkori jogi kategóriára. Szó sincs arról tehát, hogy ha egy jövevény letesz egy alapfokú magyar nyelvvizsgát, akkor bármiféle feltétel nélkül letelepedhet. Rendet kell tartani. Az ókori teokratikus zsidó államban is csak az lehetett teljes jogú polgár, aki betért a zsidóságba vallásilag is, tehát a népnek minden szempontból a tagja akart lenni.

A többiekre is vonatkoztak bizonyos törvények, ezeket hívták az ún. Noé-féle hét törvénynek. A lényeg, hogy a bevándorlók szabályozva voltak, és nem rendelkeztek ugyanazokkal a jogokkal, mint az ország teljes jogú polgárai.

Amikor Aquinói Szent Tamás ezt elemzi, idézi Arisztotelészt is, aki leírja, hogy a görög poliszokban is hasonló gyakorlatot követtek. Ha valaki letelepedhetett egy ókori görög városállam területén, csak az unokái vagy a dédunokái lehettek teljes jogú polgárok: el kellett telnie egy-két emberöltőnek, hogy az adott vérvonalból származó jövevény anyagi érdekei és érzelmei is egybeessenek, összeforrjanak a hazával.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Horváth: Katolikus szemszögből lehet különbséget tenni keresztény, nem keresztény, európai származású és nem európai származású bevándorlók között?

Szász: Természetesen lehet. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az, ami minden embert emberi méltóságánál, természeténél fogva megillet mint emberi jog, azt XII. Piusz az 1944. évi, karácsonyi rádióbeszédében elmondta. Ez pedig a tízparancsolaton alapszik. Magyarán az ártatlan embernek joga van az élethez, a tulajdonhoz, a családalapításhoz és az igazsághoz. Egyetlen ember sem fosztható meg az életétől, kivéve, ha életellenes, vagy súlyos, a közjót zavaró tevékenységet folytatott. Ezt is fontos mindenképpen megjegyeznünk, még akkor is, ha a halálbüntetés lehetőségét az Európai Unióban nem gyakorolják.

Azt se felejtsük el, hogy az embernek az élete kibontakoztatásának érdekében joga van birtokolni bizonyos javakat. Továbbá az embernek joga van családot alapítani és gyermekeket nevelni, ez a család fogalmához is hozzátartozik. Mindenkinek joga van megismerni az igazságot, valamint joga van a lelkiismereti és vallásszabadsághoz mindaddig, amíg a közjót nem zavarja.

Ezek azok az alapjogok, amelyek esetében törekedni kell arra, hogy minden ember számára biztosítva legyenek. Azonban, mivel nem létezik egyenlőség, az embernek vannak korlátai. Ahogy én nem vehetem el a telefonodat arra hivatkozva, hogy nekem nincs ilyen, és miért ne lehetne mostantól a te telefonod az enyém is, úgy a görög-török határnál lévő közel-keleti migránsok sem mondhatják azt, hogy Görögország, Magyarország vagy Németország az ő országuk is. Ez abszurditás.

Ráadásul ezek a nem európai származású migránsok nagyrészt zavaros, kívülről nézve kommunisztikus, diktatórikus berendezkedésű arab államokban szocializálódtak, ahol ugyanaz a probléma volt, mint nálunk a szocializmusban, hogy hitelből tartották fent az országokat, és az emberek azt hiszik, hogy nekik nem kell dolgozniuk, nekik alanyi jogon jár minden. Ne feledjük, hogy a társadalom legalsó rétegjeiből kerülnek ki a migránsok tömegei, akik az otthoni lumpen-proletár vagy ingyenélésre beállított életstílusukat óhajtják magasabb szintre fejlesztve élni az itteni, az európai adófizetők költségén.

Minden nemzetnek van egy sajátos karaktere,

és ahogy az egyén nem kényszeríthető arra, hogy kivel házasodjon össze és kivel alkosson egy családot, úgy egy nemzetnek is joga van ahhoz, hogy meghatározza, hogy kik lehetnek a tagjai és kik nem.

Így tud fennmaradni egy-egy nemzet sajátos, etnikai és kulturális karaktere. Egy olyan ember, aki teljesen más környezetben szocializálódott, az általában nem fog tudni megfelelően alkalmazkodni egy másik területhez, s amikor ez tömegessé válik, akkor az előbb-utóbb, ahogy Nyugat-Európában is láthatjuk, társadalmi konfliktushoz fog vezetni, aminek lesznek vallási szinten megjelenő dimenziói.

Gondoljunk arra, hogy maga a Korán is azt mondja, hogy Isten akarata, hogy többféle vallás legyen, illetve az is, hogy többféle nép és nemzet legyen. De ha a Szentírásnál maradunk, Noé fiainál azt olvashatjuk, hogy Isten elrendezte, szám, mérték szerint a népeket és nemzeteket. Ráadásul ezt még Bábel tornya előtt mondja, ami majd a zűrzavart jelenti a népek között. Ez utóbbit természetesen szeretnénk elkerülni. Ezért kell nekünk egyensúlyra és harmóniára törekedni a világ népei között, éppen ezért kell belátnunk, hogy a kevert, multikulturális társadalmak létrehozásával csak káoszt okozunk, a konfliktusba kerülő népek és egyének súlyos deficittel fognak kijönni ebből a történetből. Így ebből következik az, hogy a sok humanitárius lózung valójában éppen azokkal az emberekkel szemben antihumánus, akiket eredetileg „segíteni” akart.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Horváth: A Depositum Facebook-oldalán kísérletet látunk a lovageszmény újbóli felélesztésére. Ez ma már nem egy elavult dolog?

Szász: Nem. A lovageszmény mindig aktuális, hiszen a keresztény (és azon belül is a katolikus) lovagideál a férfi természet- és Istenadta ösztöneire épül. A kegyelem a természetre épül, azt feltételezi, arra tud csak ráépülni. Ebben különbözik a természetfeletti a természetellenestől. Egy férfi vagy férfiként, a férfi természete szerint lesz katolikus, vagy nem lesz katolikus, egy torzóvá csonkíttatik.

Hozzáteszem, hogy ezek az erények (harciasság, hősiesség) önmagában nem keresztény erények. Hiszen gondoljunk az ókori Spárta 300 harcosára, akik a végsőkig kitartottak a Thermopülai-szorosban. Vagy gondoljunk a szamurájokra, vagy akár népünk esetében honfoglaló őseinkre, Botond mondájára, vagy Lehel kürtjére. A példákból az látszik, hogy a lovagideál önmagában nem egy katolikus produktum. Az más kérdés, hogy ez teljesen össze tud illeszkedni a keresztény életeszménnyel. Ez az egyik ok, amiért a lovageszmény követendő és követhető a XXI. század viszonyai között is, természetesen a kor kihívásainak megfelelő formában.

Másrészről meg kell jegyezni, hogy a kereszténység, valamint a kultúra nem valami steril dolog. Az ember nem általános emberként születik meg, hanem bizonyos értelemben történelmi lényként. Az európai kultúrában a lovageszményben csúcsosodott ki az a fajta férfieszmény, ami Európát először egységbe forrasztotta – a szükséges különbözőségek megtartásával. A lovagideál egy valódi európai karaktert adott az öreg kontinensnek, nem olyat, mint a modern, mesterkélt Európa-eszmény.

Ráadásul, ha belegondolunk, a lovageszmény képei a mai napig köztünk élnek, elég csak a nemrég elhunyt Csukás István népszerű meséjére, a Süsü, a sárkányra gondolni, amely gyerekek százezreit, millióit szocializálta egyfajta lovagideálra. De ez ugyanúgy igaz más európai országok gyermekeire is. Legyenek akár keresztények, agnosztikusok, más vallásúak vagy éppen ateisták – a lovagi eszmények valahol bennük élnek.

Ez az, amihez vissza lehet nyúlni. Ez az, amire építeni lehet. Ez az, amivel a leginkább lehet azonosítani azt a fajta attitűdöt, amit a Depositum képvisel.

Horváth: Jelen pillanatban a Hunyadi család vajdahunyadi várkastélyának a másánál, a budapesti Vajdahunyad váránál beszélgetünk. Hunyadi János életútját ismerve, akár gondolva az általa megtestesített lovageszményre, azért ez egy meglehetősen szimbolikus helyszín.

Szász: Valóban így van. Az ember az igazságot nem elvont gondolatfüzérek alapján ismeri fel és teszi magáévá, hanem nagyon mélyen, a szimbólumok által tudja megragadni az eszményeket. Az ilyen szimbólumok tudják az embereket tettekre sarkallni. Ha kiejtem azt a szót Magyarországon, hogy Hunyadi, nem kell hozzá különösebb magyarázatot fűznöm. Ráadásul, ahol mi most állunk, az a millenniumi kiállítás egy máig fönnálló intézménye, amely Magyarország létezésének egyik csúcspontján készült. Ennek tudatában érdemes kitűzni magunk elé azokat a célokat, eszményeket és örök értékeket, amelyek segítségünkre lehetnek a harcunkban, hogy Magyarországot újra naggyá tegyük.

Horváth: Napjainkban a médiát a koronavírus-járványról szóló hírek, cikkek, vélemények uralják. A Depositum Facebook-oldalára kikerült egy olyan mém, amely arra biztatja a híveket, hogy imádkozzanak a betegek gyógyulásáért, valamint a járvány megfékezéséért. A mai világban sokan – a lovageszményhez hasonlóan – az ima gyógyító erejét is elavult és nevetséges gondolatnak tartják.

Szász: Szent Ágostont idézném, aki azt mondta: „Imádkozz úgy, mintha minden Istenen múlna. Dolgozz úgy, mintha minden rajtad múlna.” Magyarán szólva a vallásos hit, az isteni kegyelemre való hagyatkozás, az Isten megkérlelése nincs ellentmondásban az emberi cselekvéssel. A természetes és a természetfeletti rend nem állhat egymással szemben. Ha valaki mégis szembeállítja őket, ahogy tette azt például a bolsevizmus, amely a természetfelettit akarta kiiktatni; vagy mondjuk az olyan vallási hisztéria, amit a középkorban is üldöztek az magától értetődően negatív dolog. Utóbbi kapcsán egyébként érdekes megemlíteni, hogy az egyházellenes propaganda által szajkózottakkal szemben az igazság az, hogy a katolikus egyház az elsők között lépett fel a túlzásba vitt vallási fanatizmus – pl. a gyermekek keresztes hadjárata – ellen.

Az Istenre való hagyatkozás nem jelent vakmerő hiszékenységet. Ugyanakkor viszont kérlelnünk kell a Jóistent, hogy avatkozzon be az igazság oldalán. Az imára egyébként nem Istennek van szüksége, hanem nekünk.

Minden ima, a legkisebb fohász is valamilyen szinten kifejezi azt, hogy elismerjük Istent mindenek urának, és hódolunk előtte.

Ez mindenképpen erény, ha az örökkévalóságot tűzzük ki célul.

Még érdemes kitérni arra is, hogy a mai korban, amikor a globális klímaváltozás hatásait tisztán emberi eszközökkel akarjuk kezelni, ne feledjük el, mit mond a zsoltáros: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők.” A középkorban az emberek úgy gondolták, hogy ha a szerzeteseknek nincs életáldozatuk, nem mutatnak be szentmisét a jó termésért, akkor elveri a jég. Az az érdekes, hogy mióta a vallásosság (az a fajta szemlélet, hogy nagyon sok szempontból Istenre vagyunk szorulva) visszaszorult a társadalomban, azóta ezek a természeti katasztrófák megsokasodtak a világban. Nem állítom, hogy szükségszerűen ok-okozati összefüggés van e kettő között, de mindenesetre elgondolkodtató, hogy a társadalomban és a természetben is eluralkodott a káoszjelleg, egyenes arányban az Istentől való elszakadás mértékével.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Horváth: A Depositum március 15-én meghirdette a Nemzeti Szolidaritás veszélyhelyzeti 12 pontját. Miért tartották ezt fontosnak?

Szász: A magyar emberek, azaz a nemzet tagjai közti szolidaritás az egyik legfontosabb értéknek tekinthető. A csendbe burkolódzott ünnepnapon 12 olyan pontot állítottunk össze, ami minden magyar ember számára követhető lehet, ezért nemzeti ez a szolidaritás. Ez az, ami a megpróbáltatások idején az embereknek önmagukon túlmutató célt képes kijelölni és egy olyan veszélyhelyzetben, mint amilyen a mostani, bizony példát kell mutatni. Bíztassuk egymást, tartsuk a lelket a másikban, segítsük a másik magyar embert, ahogy csak tudjuk, természetesen a lehetőségeinkhez mérten! A bajban lévőnek a legkisebb segítség is óriási dolog. Éppen ezért tartalmazza a március 15-i „kiáltványunk” a helyi, önszerveződő Szolidáris Akciócsoportok létrehozásának szorgalmazását is. Most nincs más megoldás, csak a Nemzeti Szolidaritás.

Egy láthatatlan és szinte ismeretlen ellenség ellen harcolunk, ahol csak az áldozatokat látjuk. Ez rendkívül félelmetes dolog, de azt is tudjuk, hogy győzni fogunk. Elsősorban most lelkünk erődjét ostromolja meg a félelem és a kétség. Minden jó szó, biztatás, segítségnyújtás, minden elmondott ima megerősíti lelkünk védőbástyáit. A jóval való szolidaritás erősebbé tesz. Azokat, akik viszont a legsötétebb órán is a győzelembe vetett hitünk várfalai ellen intéznek támadásokat, azokat ez a hit képes legyőzni.

A pártoskodók és önjelölt szakértőknek álcázott rémhírterjesztők ma ugyanazok, akik egykoron Jézus helyett Barabást választották.

Ezért mi tudjuk, kit válasszunk! Tegyünk erről tanúbizonyságot a szolidaritás által! Nincs Alku.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Tömegverekedés Budapesten

Összeverekedett két társaság Budapesten, a VIII. kerületi Práter utcában. Kilenc embert előállítottak – közölte a rendőrség péntek este a honlapján.

„A Vénusz mindig is orosz bolygó volt”

„A Vénusz mindig is orosz bolygó volt”

Oroszország visszatérne a Vénuszra: a Roszkozmosz orosz űrkutatási hivatal vezetője, Dmitrij Rogozin pénteken közölte, vissza akarnak térni a bolygóra, hogy talajmintákat gyűjtsenek. Űrhajóikkal pedig túl akarják a jövőben szárnyalni Elon Musk rakétáit.

A delfinek visszatértek Velencébe, a flamingók pedig... Franciaországba?

A delfinek visszatértek Velencébe, a flamingók pedig... Franciaországba?

Igen. Több mint 50 ezer flamingó gyűlt össze Franciaország déli részén.

7:59 – A nap legfontosabb hírei

7:59 – A nap legfontosabb hírei

Repülőgépkatasztrófa Indiában, hatalmas tűz Hajdúböszörményben, minket is kóstolgat már a második hullám.

Balesetet szenvedett egy utasszállító repülőgép India déli részén

Balesetet szenvedett egy utasszállító repülőgép India déli részén

Legalább tizennégyen meghaltak, több mint százan – közülük tizenöten pedig súlyosan – megsérültek az Air India Express légitársaság Dubajból a délnyugat-indiai Kozsíkódéba (Kálikutba) érkező járatának szerencsétlenségében.

Törvényben szabályozná a Facebook általa kifogásolt gyakorlatát a Mi Hazánk

Törvényben szabályozná a Facebook általa kifogásolt gyakorlatát a Mi Hazánk

Eddig a Facebook cenzúrázta őket, most ők cenzúráznák a Facebookot.

Még csak öt napja indult a tanév Észak-Németországban, már zárják be az iskolákat

Még csak öt napja indult a tanév Észak-Németországban, már zárják be az iskolákat

Ha minden iskolát bezárnak, ahol fertőzöttet találnak, akkor nem sok helyen lesz tanítás.

Hőhullám közepén regisztráltak rekordszámú új megbetegedést Japánban

Hőhullám közepén regisztráltak rekordszámú új megbetegedést Japánban

Rekordszámú, 1597 új koronavírusos megbetegedést regisztráltak pénteken a japán hatóságok, a fertőzöttek száma a fővároson, Tokión kívül is megugrott.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére