Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Soós Eszter Petronella a 888-nak: Le Pen lassan 15 éve folytat egy hosszú távú stratégiát

Prokaj Dávid

2022.04.24. 16:56

Franciaországban vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját, melyen öt év elteltével ismét a jelenlegi államfő, Emmannuel Macron és Marine Le Pen mérkőzik meg egymással. A ország választási rendszeréről, esélyekről, a két jelölt kampányáról kérdeztük Soós Eszter Petronella, Franciaország-szakértőt, a Milton Friedman Egyetem adjunktusát.

 

888.hu: Hogyan értékeli a két elnökjelölt kampányát, mik lettek 2017-hez képest a fő hangsúlyos elemek?

Soós Eszter Petronella: 2017-ben jól indult Le Pen kampánya, azonban belecsúszott abba a hatalmas vereségbe a TV-vitán. Most a Macron-kampány kicsit összeszedettebbnek tűnt a két forduló között, sokkal tudatosabban ment a szükséges baloldali szavazók irányába, így más volt a mostani vita, mert messze nem volt akkora a különbség a két jelölt között. Macron 2017-ben mintegy külső kihívóként érkezett, egy ún. technokrata populizmussal. Most ő az inkumbens, nem tud kihívóként viselkedni, ráadásul az első forduló előtt kerülte is a kampányt, a rakétákat a második forduló előtt gyújtotta be.
Ami pedig Marine Le Pent illeti: ő már 15 éve egy mérséklődési folyamatban van, ennek a fordulatnak egy újabb állomása a 2022-es kampány, nyilván egyáltalán nem azokkal a szuverenista, FREXIT-et követelő jelszavakkal kampányol, mint 2017-ben, sokkal inkább a megélhetésre fókuszál.

Látványos tehát a különbség annak ellenére is, hogy ugyanaz a szereplő került a második fordulóba.

 

888.hu: Kik támogatják Emmanuel Macront, és kik Marine Le Pent? Változott a szavazóbázisuk 2017-hez képest? Kiket szeretnének még megszólítani?

Soós Eszter Petronella: Nagyon ideális ellenpontjai egymásnak. Macron azoknak a jelöltje, akik jól érzik magukat a bőrükben és a világban. Jellemzően a jobban kereső, városias népesség jelöltje. Le Pen pedig a kevésbé képzett, a városoktól távolabb élő, ebben a globalizált világban magukat nem olyan jól érzők jelöltje. Továbbá a Nemzeti Tömörülés jellemzően egy nőtöbbségű, sok munkást magába foglaló párt, így ők azok, akik nagy tömegben rájuk szavaznak. Ez a fajta lebontása a két tábornak mindig a második fordulóra szokott kitisztulni.

Most pedig mindenki a harmadik helyezett Jean-Luc Mélenchon szavazótáborát keresi, ebben Macron hatékonyabb volt. A szerdai TV-vitán is érződött, hogy Le Pen is próbálja ezeket a szavazókat megszólítani, Macron esetében ez azonban már az első fordulót követően látványosabb volt.

 

888.hu: Mélenchon tábora hogyan fognak vasárnap szavazni?

Soós Eszter Petronella: Nagyon megosztott szavazóbázisról beszélünk. Nagy részük otthon maradó, ötöde Le Pen-szavazó. Nem véletlenül zajlik értük nagy harc. A Zemmour-bázisért azért sem folyik ilyen nagy verseny, mert lehetett már a választások előtt is tudni, hogy a másodlagos pártpreferenciájuk Le Pen.

 

888.hu: A bevándorló hátterű francia állampolgárok befolyásolhatják a végkimenetelt? Ők hogyan viszonyulnak a két elnökjelölthöz, egyáltalán el fognak menni szavazni, vagy otthon maradnak?

Soós Eszter Petronella: Róluk azt kell tudni, hogy szociokulturális értelemben inkább külvárosias, jellemzően alacsonyabban képzett vagy rosszabb anyagi körülmények között élnek. Ők vagy gazdasági helyzetük miatt szavaznak Mélenchonra, vagy vallási kérdések miatt.

Engem őszintén meglepne, ha ők Marine Le Penre szavaznának, különösen azok után, hogy a két forduló között például vallási jelképek betiltásával kampányolt – gondolok itt a fejkendőre.

Nagyobb eséllyel fognak Macronra szavazni, vagy előfordulhat hogy otthon maradnak, Le Pen nem igazán opció számukra.

 

888.hu: Franciaország történelmi múltja miatt a választási rendszer úgy lett kialakítva, hogy amennyiben lehetséges, el kell kerülni, hogy egy ún. szélsőjobboldali jelölt legyen megválasztva köztársasági elnöknek. Marine Le Pen mennyiben lehet ma már ilyen jelöltnek nevezni? Ugyanis azt lehet látni, hogy személye egyre inkább elfogadott a francia társadalomban.

Soós Eszter Petronella: Le Pen lassan 15 éve folytat egy hosszú távú stratégiát, az un. „ördögűzési stratégiát”. Ez a rasszista, antiszemita, illetve mindenféle etnikai elemek kisöprését jelentette az egykori Nemzeti Frontból, ezt ő nagyon tudatosan és szimbolikusan csinálta. Ezzel üzenetet küldött olyan csoportoknak (zsidóknak, homoszexuálisok), akiket előtte a párt nem tudott megszólítani. Ma pedig már nőtöbbségű a szavazóbázisa, tehát ez relatíve egy sikertörténet. A mérséklődés utolsó fejezete pedig az elmúlt 5 évben zajlott le, amikor egyrészt az eurózónából való kilépés, a FREXIT kikerült a programból, mivel az nagyon elijesztette a szavazópolgárok egy jelentős részét. Másrészt elkezdték Le Pen imázsát kiépíteni, és elkezdték úgy bemutatni őt mint „a nemzet anyja”.

Ennek a mérséklődésnek az eredményeképpen mostanra lett Le Pennek egy jobboldali ellenzéke is, az Eric Zémmour-féle Reconquete. Le Pennek ha nem is könnyű, de egy kényelmes helyzet most rájuk mutogatni, hogy ők sokkal radikálisabbak, így Zemmour is sokat tett azért, hogy Le Pen a mérséklődését demonstrálni tudja.

 

888.hu: Befolyásolhatja a francia szavazókat a döntésükben az orosz-ukrán háború, az Európa-politika vagy éppen az energiapolitika? Macron és Le Pen a kampányidőszak során mennyire nyúltak ezekhez a témákhoz?

Soós Eszter Petronella: A megélhetési kérdés ott van a top témák között a francia társadalomban is, ennek pedig része az infláció is, ami már hosszú hónapok óta jelen van.

Ez pedig hatással van az energiaárra, valamint a benzinárra is. Valamint ezek összefüggnek a háború kérdésével is, hiszen Oroszország egyik legfontosabb befolyási eszköze Európában a kőolaj, gáz és energiahordozók kérdése. Ilyen értelemben biztosan aggasztják ezek a témák a franciákat. Az első forduló előtt viszont azt láthattuk, hogy inkább a közvetlen gazdasági kérdések izgatták a választókat.

 

888.hu: Hogyan értékeli a TV-vitát, Macron vagy Le Pen nyerhette meg magának leginkább a baloldali szavazókat? Vagy a vita a választás végeredményét tekintve mennyire lehet döntő fontosságú esemény?

Soós Eszter Petronella: Jelenleg az állás 55%–45% körül van, tehát 10 százalékpont különbség van a két jelölt között. Nyílik az olló, a két forduló között Macronnak valóban jobb volt a kampánya. Nagy izgalmakra a TV-vitán nem számítottam, feltéve, hogy senki nem veszíti el a vitát. Ugye 2017-ben megmozdult 10 százalékpont, Le Pen akkor nagyon elveszítette a vitát, ez érződött is utána a szavazatok számában. Szerdán pedig már mindenkinél az érződött, hogy elkerülnék a vereséget a vita végén.

Az Elabe által végzett felmérés pedig azt mutatja, hogy

a megkérdezettek 59 százaléka Macront hozta ki győztesnek a vitából, továbbá érdekesség, hogy a Mélenchon-szavazók között is 10-ből 6 megkérdezett ugyanúgy őt látta meggyőzőbbnek.

Stabilak továbbra is az erőviszonyok, a TV-vita ezen nem változtatott és inkább Macronnak kedvezett, mivel neki volt meg azt megelőzően az előnye. Ez a vita volt Le Pen utolsó esélye a fordításra, de nem sikerült megnyernie a vitát.

 

888.hu: 2017 után azt tapasztaltam, hogy Macron elkezdett jobbra tolódni azt követően, hogy Le Pen elkezdte a baloldali szavazókat is megszólítani, hogy kilépjen a szélsőjobboldali skatulyából. Milyen megfontolásból tud egy baloldali, vagy akár egy szegényebb társadalmi rétegből érkező szavazó a voksát arra a Macronra tenni, akit úgy is emlegetnek mint „a gazdag elit jelöltje”?

Soós Eszter Petronella: Egyrészt Franciaországnak van egy hagyománya, amikor mindenki összeáll a jobboldali jelölt ellen, ez azonban egyértelműen gyengül a baloldali szavazók változó attitűdje miatt. De még mindig vannak olyanok, akik fogcsikorgatva, nem gazdasági érdekek miatt, hanem értékalapon leszavaz Macronra. A mérsékelt baloldalnál ez nem kérdés, Mélenchon pedig azt üzente hogy egyetlen szavazat se menjen Marine Le Penre. Úgyhogy azért még látszik, hogy nyomokban még létezik ez a „köztársasági összefogás”.

 

888.hu: Említette a közvélemény-kutatásokat, amelyek szerint egyre nagyobb előnyt szerez Emmanuel Macron. A Le Pen ellen megindított OLAF vizsgálat is lehet ennek magyarázata?

Soós Eszter Petronella: Az OLAF vizsgálat jelentősége szerintem elsősorban az, hogy időt és energiát vett el Le Pen kampányától, mivel erről beszélnie kellett. A kampány kimenetére igen, de a végeredményre olyan nagy hatással nincs. Tömegével lehet ilyen típusú ügyeket felsorolni, Mélenchonnak is volt ilyen ügye.

A franciáknál igen magasan van az ingerküszöb.

888.hu: Ön hogy látja, a francia közvélemény-kutatások milyen hatékonysággal és sikerrel szokták eltalálni választások során az eredményt és a következő elnök személyét?

Soós Eszter Petronella: Összességében általában el szokták tudni találni a végeredményt. Másfél-két hete az történt, hogy az utolsó napok dinamikáját már nem tudták mérni. Nagy kérdés az, hogy a 8 órás munkavételeknél miért nem látták Mélenchon erejét. Érdekes kérdés, hogy ezt az utolsó pillanatos dinamikát hogyan lehetne mérni, ami most nem sikerült.

Mindazonáltal nem gondolom, hogy ekkora különbségnél és ilyen kampánydinamikával komoly esélye lenne a meglepetésnek.

Ha olyan kampányt látnánk, ahol Le Pen lendületben van, akkor azt mondanánk, hogy nagyobb a meglepetés eshetősége, de ennek én nagyon kicsi esélyt adok. Nem tudom, mi kellene történnie, hogy ezúttal tévedjenek a közvélemény-kutatók.

 

888.hu: A megérzéseire hallgatva, valamint a közvélemény-kutatási adatokat ismerve inkább Macron győzelmet vár vasárnap?

Soós Eszter Petronella: 90 százalék fölött van ennek esélye. Nagyon-nagyon nagyot lökött a vita Emmanuel Macron esélyein!

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére