Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

„Oroszországnak nem áll érdekében Ukrajnát megtámadni”

Fábián Eszter

2022.02.11. 14:00

Egyre élesedik az ukrán-orosz konfliktus, legalábbis a nyugati sajtó szerint szinte bármelyik percben kirobbanhat a háború. A XXI. Század Intézet vezető kutatója azonban egészen másképp látja az aktuális helyzetet. Kosztur András a 888-nak elmondta, ahogy a politikában általában, itt sincsenek jó vagy rossz fiúk.

888.hu: A fősodratú nemzetközi média lélegzetvételnyi szünet nélkül harácsol és pánikot kelt, hogy bármelyik percben megtámadhatja Ukrajnát Oroszország.

Kosztur András: Jelenleg természetesen nem áll érdekében az oroszoknak egy ilyen támadás, és különösebb okuk sincsen rá. Az orosz vezetés többször is utalt rá, hogy abban az esetben kezdenének kiterjedt hadműveletekbe Ukrajna területén, ha az ukrán hadsereg erővel próbálná visszaszerezni a Krím-félszigetet vagy a Donyec-medence nem ellenőrzött területeit, illetve amennyiben az ország területén valamelyik NATO-tagállam – elsősorban az Egyesült Államok, esetleg Nagy-Britannia – nukleáris fegyvereket helyezne el. Bár Oroszország szerint fennáll ezen lehetőségek veszélye, Kijev is, és a NATO is cáfolja ezeket a szándékokat, ahogy az oroszok is azt, hogy invázióra készülődnének. A konfliktus kiélezése helyett a felek vélhetően inkább valamiféle megegyezésre törekedhetnek majd, mivel a nyílt összeütközés mindkét oldal számára túl nagy kockázatokkal járna.

888.hu: Amikor a Szovjetunió feloszlott szóbeli megállapodást kötött Oroszország és a NATO, hogy az utóbbi keleti irányban nem fog terjeszkedni.

Kosztur András: Mihail Gorbacsov hol megerősítette, hol cáfolta, hogy a NATO ilyen ígéretet tett a német újraegyesítéskor, és bár konkrét bizonyíték nincs erre az ígéretre, több jel is utal arra, hogy valóban tehettek ilyen vállalást a nyugati hatalmak. Amennyiben volt ilyen ígéret, azt konkrétan megszegték már legkorábban 1999-ben, amikor többek között Magyarország is csatlakozott a szövetséghez, a szóbeli ígéreteknek azonban értelemszerűen nincs nemzetközi jogi értéke. Éppen ezért követeli most Oroszország, hogy írásban rögzítsék az arra vonatkozó garanciákat, hogy a volt Szovjetunió államai közül egy sem csatlakozik a jövőben az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, az 1997 utáni tagok területéről pedig az 1997 előtti tagok visszavonják csapataikat. Ebből azonban az előbbi lehet igazán fontos és elérhetőnek tűnő cél Moszkva számára.

888.hu: Úgy tűnik a mostani helyzet megítélése szerint Oroszország a rossz fiú, Ukrajna pedig a jó.

Kosztur András: Természetesen, ahogy a politikában általában, itt sincsenek feltétlen jó és rossz fiúk, mindkét oldal megpróbálja lehetőségeihez mérten érvényesíteni érdekeit. Ahogyan az 1990-es és 2000-es években – akár, ahogy az oroszok állítják, korábbi ígéreteit megszegve is – a NATO egészen az orosz határokig terjeszkedett, mert ezt megtehette, úgy most Oroszország, amely legalábbis katonai és politikai téren megerősödve érzi magát, élvezi Kína támogatását és előnyösen került ki az EU energiapolitikai kudarcaiból is, próbálja biztosítani az érdekeit azokon a területeken, amelyeket saját szempontjából stratégiai fontosságúnak ítél. Bizonyos szempontból az is természetes, hogy az ellenérdekelt felek egymást vádolják a konfliktus okozásával, ezzel igazolva saját szándékaikat. Más kérdés, hogy a jelenlegi „konfliktus” – a létező kelet-ukrajnai, félig-meddig befagyott háborús helyzettől és a Krím körüli vitáktól eltekintve – elsősorban a nyugati sajtóban létezik, ahol már hónapok óta közölnek „pontos” és „megbízható forrásokból származó” információkat az „orosz invázió” közelgő dátumáról, a hadműveletek pontos irányáról és fázisairól, az abban résztvevő erőkről vagy éppen a kialakítandó oroszbarát „ukrán bábkormány” összetételéről, és azzal sem zavartatják magukat, hogy ezekből rendre nem lesz semmi. A világ sajtótermékeinek nagy része pedig ezeket a szenzációsan ható híreket veszi át, így szinte mindenki az orosz–ukrán háború kirobbanását várja, hiába cáfolja mindkét érintett kormány, hogy háborúra készülne.

888.hu: Ukrajna elképesztő szegénységben él, korrupt, zavaros kormánnyal. Hogy hatna a gazdaságra és az ott élők életére egy esetleges háború?

Kosztur András: Egy nyílt háború mindenképpen tovább súlyosbítaná az ukrán gazdaság és társadalom jelenleg is nehéz helyzetét, sőt, már a kialakult pánik is negatív hatással van Ukrajnára. A befektetők menekülése, a hrivnya romlása és a teljes bizonytalanság már úgy is súlyos károkat okozott az ukrán gazdaságnak, hogy – ismét eltekintve a kelet-ukrajnai helyzettől – egy lövés sem dördült el, és könnyen lehet, hogy nem is fog.

888.hu: Ukrajnának az egyetlen mentsvár Amerika?

Kosztur András: Az Oroszországgal szembekerülő Ukrajna ma már kényszerpályán mozog, az ukrán vezetés sok szempontból rá van szorulva a nyugati államok politikai és anyagi támogatására, amelyek ezt ki is használják befolyásuk növelésére. Az vitatható, hogy ez mennyire áll az ország érdekében. Bár az ukrán vezetők folyamatosan újabb és újabb reformokról számolnak be, ez a gyakorlatban sem a gazdaság helyzetén, sem az ország lakosságának életszínvonalán nem látszik meg. Ráadásul a jelenlegi helyzet is rámutatott, hogy amíg a kelet-ukrajnai konfliktus nem oldódik meg, addig az ország stabilitása ingatag marad, egy háborús pánik ugyanis az elért eredményeket is semmivé teheti – egy valódi háborúról nem is beszélve.

888.hu: Magyarországra milyen hatással lenne egy esetleges háború?

Kosztur András: Egy nyílt orosz–ukrán háború természetesen Magyarországot is súlyosan érintené, újabb és akár a korábbiaknál is súlyosabb menekültválsággal lehetne számolni, és vélhetően a magyar gazdaságra is hatással lenne egy ilyen helyzet, így remélhetőleg erre nem kerül majd sor.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Hajszálnyira vagyunk a benzinárstop végétől – újabb hibát találtak a MOL finomítójában

Hajszálnyira vagyunk a benzinárstop végétől – újabb hibát találtak a MOL finomítójában

Nagyobb a baj Százhalombattán, mint gondolták, a DuFi péntekre tervezett üzembe helyezéséből semmi nem lesz.

Scholz szerint a NATO-val kell megvédeni a tengerek alatti kritikus infrastruktúrát

Nemzetközi együttműködéssel meg kell erősíteni a tengerfenéken kiépített kritikus infrastruktúra védelmét, és ezt a munkát a NATO keretei között kell összehangolni – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben.

Kari Geri is tudott az USA-ból érkező pénzekről

Kari Geri is tudott az USA-ból érkező pénzekről

Azt viszont nem tudta elmondása szerint, hogy mennyi jött.

A szankciópárti európai baloldal az EP-ben mindent megtett, hogy megakadályozza a megegyezést

Az Európai Bizottság végre elfogadta Magyarország nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét, amely 5,8 milliárd euró folyósítása előtt nyithatja meg az utat.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére