HKJ: Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője blogbejegyzésében azt írja, a magyar kormány azért nem akar csatlakozni az Európai Ügyészséghez, mert takargatnivalója van. Ön szerint is így van?

Lomnici Zoltán: Magyarországon az ügyészség a hivatásrendi jogszabályoknak megfelelően végzi munkáját, és szorosan együttműködik az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával, az OLAF-fal. A tények és a számadatok egyértelműen cáfolják azt a hamis vádat, hogy a magyar ügyészség nem kellően aktív a hazai korrupciós bűncselekmények felderítésében. Az Állami Számvevőszék, és a hazai ellenőrző hatóság, az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) végzi a munkáját, továbbá az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai rendszeres ellenőrzési tevékenységet folytatnak. Az OLAF is vizsgálja az uniós források felhasználását, és az ún. AFCOS-ok, a csalásellenes koordinációs szolgálatok is segítik az OLAF és a nemzetállamok ellenőrző tevékenységét. Az AFCOS-ok az uniós tagállamok mindegyikében megtalálható szervezetek. A fentiek mellett azonban kijelenthető, hogy a mindenre kiterjedő és széles körű uniós ellenőrző tevékenység azonban ebben a formában még nem sérti a szuverenitást, így a magyar igazságszolgáltatás külső nyomástól független működését. Éppen erről mondanánk le az Európai Ügyészséghez történő csatlakozással.

Fotó: Kozma Zsuzsi

HKJ: Egy antikorrupciós munkacsoporttal, amelynek Cseh Katalin is tagja, meg akarják erősíteni az Európai Ügyészséget. Erről tanácskoznak a napokban az Európai Ügyészség vezetőjével, a főügyész Laura Codruta Kövesivel és az igazságügyi biztossal, Didier Reyndersszel. Mit jelentene az Európai Ügyészség Magyarországra kiterjedő hatásköre?

Lomnici: Jogbizonytalanságot eredményezne, és a tagállamok nemzeti hatóságait túlzottan le is terhelné, ami ronthatja a bűnüldözés hatékonyságát is. Hazánkban is létre kellene hozni továbbá egy olyan rendszert, amellyel elvileg teljesíthetnék az Európai Ügyészség irányában fennálló kötelezettségeiket – amennyiben a hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját észlelik. A közösségi csúcsügyészség saját hatáskörbe vonási joga pedig azt jelentené, hogy uniós megfontolás alapján beleszólhatnának a nemzetállami büntetőeljárásokba. Ráadásul ennek kísérlete határozott ellenállásba ütközne legfőképpen Kelet-Közép-Európában, de például Olaszország részéről is. Ez a közösségi integráció további erősítése helyett sokkal inkább kikezdené az Európai Unió politikai egységét. Ez semmilyen józan EU-s vezetésnek nem állhat az érdekében, pláne a magországokban tapasztalható instabil politikai és gazdasági környezetben.

HKJ: A Momentum zéró toleranciát hirdet a korrupció minden formájával szemben. Teszi ezt az a Momentum, amely Gyurcsány legszorosabb szövetségese, akinek idejében a 4-es metró ügyében a legsúlyosabb korrupció történt Magyarországon. Hiteles az így meghirdetett zéró tolerancia?

Lomnici: Mint ismeretes, az OLAF 2017 februárjában közölt jelentése kimutatta, hogy a 4-es metró ügyében 2010 előtt súlyos kormányzati visszaélések történtek, és a Horn-kabinet idején még 120 milliárd forintra becsült beruházás 2010-re, a Gyurcsány-Bajnai-kormányzás végére 370 milliárd forintra kúszott fel. Az elmúlt három évtized legnagyobb korrupciós ügyében ráadásul még mindig több a kérdés, mint a válasz. Tekintettel tehát arra, hogy a Momentum korábbi fogadkozása ellenére politikai frigyre lépett a DK-val, sorközösséget vállalt mindazzal, ami Gyurcsányék kezéhez tapad.