Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Köves Slomó: Franciaországban a zsidó közösség etnikai tisztogatásként éli meg a mindennapos agressziót

Vincze Viktor Attila

2018.11.23. 18:05

A magyar kormány támogatásával kezdi el az egész Európai Unió területére kiterjedõ antiszemitizmus-monitoringozást az Európai Tett és Védelem Liga - mondta el a 888.hu-nak nyilatkozva Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetõ rabbija. Az új szervezet az EMIH Tett és Védelem Alapítványának módszertana alapján összehasonlíthatóvá teszi majd az EU tagországaiban megjelenõ antiszemita megnyilvánulásokat, amelyek közül jelenleg a francia és Benelux térségben elkövetett fizikai támadások a legsúlyosabbak.

Vincze Viktor Attila: Miért van szükség egy európai antiszemitizmust figyelő szervezet létrehozására?

Köves Slomó: Az elmúlt 5-10 évben jelentős változás következett be az európai antiszemita megnyilvánulások természetrajzában. Az a második világháború utáni világrend, ami alapvetően meghatározta az európai politikai aktorok morális alapállását, szétesőben van. Ez magas fokú bizonytalanságot eredményez az antiszemitizmus és az Izraelhez fűződő viszony ügyében is. Ugyanakkor pedig komoly változást okozott a migráció is. Ugyanis mind a legutóbbi években Európába érkezett tömegek, mind pedig az Európában már régebb óta élő másod- vagy harmadgenerációs, de nagymértékben integrálatlan muzulmán közösségek körében is sajnos egyre népszerűbb lett a fundamentalista iszlám gondolata, amelynek Nyugat-ellenessége egy erőszakos antiszemitizmussal és Izrael-ellenes érzülettel párosul. Így a huszadik századból megörökölt szélsőjobboldali antiszemitizmus mellett megjelent az antiszemitizmusnak ez az új formája is. Az erőszak nyomán soha nem látott mértékben hagyják el a zsidó közösség tagjai Franciaországot. Sokan a Benelux államokban vagy Franciaországban etnikai tisztogatásnak tekintik azt, ami a zsidó közösség relációjában folyik. Nemrég voltam Brüsszelben egy konferencián, ahol a francia közösség képviselői arról beszéltek, hogy a helyzetük tovább romlott az utóbbi időben. Az utcai támadások mellett az elmúlt két-három évben már a legszemélyesebb közegükben, az otthonaikban is ki vannak téve a fizikai támadásoknak. A leghíresebb példa erre Halimi asszonynak az esete volt, akit a saját lakásának az ablakából dobott ki egy muzulmán szomszédja. Ha azt szeretnénk, hogy a kétezer éve Európában élő zsidóságnak ne csak múltja, de jövője is legyen, akkor nem halogathatjuk a cselekvést.

Vincze Viktor Attila: Milyen néven és hogyan végzi majd el az egész Európára kiterjedő, antiszemitizmust monitoringozó tevékenységét az Önök által most alapított új szervezet?

Köves Slomó: A brüsszeli központú Európai Tett és Védelem Liga egy olyan szakmai szervezet, mely négy lényegi tevékenységi területen fejt ki aktivitást: antiszemitizmus-monitoring mind a 28 európai uniós tagállamban, amely méri és jelzi a helyi antiszemita megnyilvánulásokat a médiában, a közösségi platformokon és a politikai szférában egyaránt. A szervezet ugyanakkor azt is vizsgálni fogja, hogy az egyes országokban milyen jogi környezetben és hogyan lehet fellépni az antiszemita indíttatású gyűlölet-bűncselekmények ellen. A szervezet emellett a Tett és Védelem Alapítvány Magyarországon már működő mintája alapján minden lokációban létrehoz egy ingyenesen hívható zöldszámot, amelyen keresztül a fizikai atrocitásokat lehet bejelenteni. Ez a zöldszám nemcsak a monitoringot segíti, de jogsegélynyújtást is jelent. De a szervezet – ugyancsak a hazai gyakorlatát követve – ezeket kiegészítve még a uniós országok oktatási rendszereit is figyelemmel kíséri különös tekintettel arra, hogy az egyes nemzeti oktatási rendszerekben milyen a zsidóságról és az Izraelről megjelenített kép, továbbá hogyan lehet annak hitelességét biztosítani. A szervezet a begyűjtött információkat egy brüsszeli irodán keresztül eljuttatja a EU döntéshozóihoz is. A szervezet bázisát a magyar Tett és Védelem Alapítvány adja, aminek több évre visszamenőleges tapasztalata és gyakorlata van. A szervezet tagállamonkénti kialakítása pedig egy ideje már el is kezdődött, először a visegrádi együttműködés országaiban. A magyar kormánynak a közeljövőben várható partnerré válásával pedig hamarosan nagy lendületet kap a szervezet aktivitása, amihez reményeink szerint az unió más országainak a kormányzatai is hozzájárulnak majd. 

Vincze Viktor Attila: Mit jelent, illetve miért lehet fontos a magyar kormány támogatása ennek az uniós antiszemitizmus-monitoringozó szervezetnek a létrehozásához és működtetéséhez?

Köves Slomó: Azzal a jelentős támogatással, aminek a bejelentésére a jövő héten kerülhet sor, a magyar kormány kifejezi egyértelmű hazai és nemzetközi elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni küzdelem ügye mellett. Mindezt úgy, hogy a zsidóság kezébe teszi a vizsgálat lehetőségét Magyarországon és Európában egyaránt. Ez a leghatékonyabb és a leghitelesebb megoldás is, amely remélhetőleg más európai kormányokat is cselekvési helyzetbe hoz, így végre elindulhat a közös cselekvés a fontos, de a helyzetet a gyakorlatban nem sokban alakító tagállami nyilatkozatok mellett.

Vincze Viktor Attila: A Tett és Védelem Alapítvány már évek óta folyamatosan figyeli és jegyzi a magyarországi antiszemita megnyilvánulásokat. Nemzetközi összehasonlításban milyen a magyar valóság ebben a vonatkozásban?

Köves Slomó: Magyarországon inkább a huszadik századi szélsőjobboldali antiszemitizmus a jellemző, amely az utóbbi években elsősorban a közbeszéd különböző szintű fertőzöttségében és verbális jellegű atrocitásokban nyilvánul meg. Nyugat-Európában viszont az antiszemitizmus elsősorban a fundamentalista iszlám és a radikális baloldal imperialistaellenes ideológiájából táplálkozik. Ez a kettő pedig az Izrael-ellenességben egymásba is ér. Hála Istennek Magyarországon ezek közül egyik sem jellemző, egyelőre sem az iszlamista, sem a baloldali politikai antiszemitizmus nem ütötte fel a fejét. Úgy hallottam például, hogy pár hete az MSZP visszamondta Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetőjének meghívását, ugyanis Corbyn antiszemita nyilatkozatai a hazai baloldali szavazók között is nagy felháborodást keltettek. A sajtóra azonban ez már nem teljesen igaz. A TEV jelentése szerint egyes baloldali sajtótermékek kezdik magukévá tenni a propagandaízű, Izraellel szemben elfogult tudósításokat. Érdekes ugyanakkor, hogy a jobboldali sajtóban Izrael egyre gyakrabban pozitív színben jelenik meg.

Vincze Viktor Attila: Milyen szempontok, milyen módszertan alapján végzi majd az antiszemita megnyilvánulások és támadások számbavételét ez az európai szervezet?

Köves Slomó: Az európai antiszemitizmus-monitoringot ugyanazzal a módszertannal fogjuk végezni, mint amit a legtöbb ilyen tevékenységet végző szervezet, így a Tett és Védelem Alapítvány Magyarországon is alkalmaz. Ez az EBESZ által javasolt módszertan, amely hét kategóriára osztja az antiszemita gyűlölet-bűncselekményeket: kezdve a verbális megnyilatkozásoktól egészen a fizikai támadásokig. A monitoring a média mellett a közösségi médiát is figyeli, természetesen az alapján súlyozva, hogy mekkora eléréssel vagy megosztásszámmal bír egy bejegyzés. Az antiszemitizmus-monitoring kiterjed arra is, ha az Izrael-ellenes megnyilvánulások általános zsidóellenességbe csapnak át. Ez azért is fontos, mert főleg Nyugat-Európában egyre több esetben az Izraellel szemben megfogalmazott kritikák túllépik a legitimnek tekinthető politikai kritika határait.

Vincze Viktor Attila: Az európai iszlám vallású migráns közösségekről általában csak véletlenül szokott kiderülni, hogy Európában elfogadhatatlan antiszemita beszéd zajlik a köreikben. Õk is Európában élnek, de zárt közösségekben, sokszor a saját, európaiak által nem beszélt nyelvükön kommunikálnak a médiumaikban is. Ezekre a megnyilvánulásokra is kiterjed az antiszemitizmus-monitoring?

Köves Slomó: A vizsgálat körét ma már mindenképpen ki kell terjeszteni a muzulmán közösségek médiájára és közösségi platformjaira is, mivel a tapasztalatok alapján a fizikai erőszakban megnyilvánuló antiszemitizmus gyökere ezekben a közösségekben található. Éppen ezért az európai antiszemitizmus-monitoringozás során mi az arab és török nyelvű európai sajtó és közösségi médiaplatformok figyelését is tervezzük. Ehhez a munkához sok segítőre számíthatunk Izraelből. 

Vincze Viktor Attila: Az antiszemitizmus európai szintű megfigyelésére irányuló szándék mögött ott van az európai civilizáció alapjának számító zsidó-keresztény kultúra és hagyomány megőrzésének a szándéka is? 

Köves Slomó: Jelenleg két nézet osztja meg a nyugati világot. Az egyik egy univerzalista és globalista világnézet, amely szerint az emberi jólét biztosítéka az univerzalizmus, az értékek felett állás, a multikulturalizmus, a határok lebontása. A másik szellemi irányzat szerint azonban nincs olyan, hogy értéksemlegesség, a világbékét nem az identitásalapú közösségek és a nemzetállamok lebontása, hanem ezek együttműködése biztosítja. Ebbe a világnézeti vitába gyakran behivatkozásra kerül a II. világháború és a holokauszt tragédiája, a zsidók mint áldozatok szimbóluma. Mindemellett viszont Izrael a nemzetállamok netovábbja, így gyakran az a disszonáns helyzet alakul ki, hogy éppen azok jeleskednek az Izrael-ellenességben, akik a II. világháborúra és a holokausztra hivatkozva határozzák meg erkölcsi fundamentumaikat. Ez az ellentmondás akkor válik aztán igazán feloldhatatlanná, amikor a zsidó áldozati szimbólum helyét átveszi a palesztin jelképvilág, és megszületik az újbaloldali antiszemitizmus. Ebben a katyvaszban nekünk, akik megéljük a zsidóságunkat, mégiscsak az a legfontosabb, hogy nyugalomban és fizikai biztonságban élhessünk.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Von der Leyen megértést szorgalmaz Közép-Európával szemben

Von der Leyen megértést szorgalmaz Közép-Európával szemben

Megértést szorgalmazott Közép- és Kelet-Európa országaival szemben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság következő elnöke a Süddeutsche Zeitung című müncheni, liberális lapnak csütörtökön adott exkluzív interjújában, amelyben egyúttal bírálta, ahogyan ezeket az országokat eddig kezelték.

Boris Johnson: a vallásuk miatt vannak évszázadokkal lemaradva a muszlimok

Theresa May várható utódjának, Boris Johnsonnak egy régi, 2007-es írását porolta le a baloldali Guardian, melyben a politikus az iszlámmal kapcsolatos gondolatait fejti ki.

A HVG-s Hercsel Adél szerint mindenki ostoba, aki a Fideszre szavaz

A HVG-s Hercsel Adél szerint mindenki ostoba, aki a Fideszre szavaz

Az újságíró pár perccel a kijelentése előtt még arról elmélkedett, hogy fogalma sincs, mi jár a kormánypárti szavazók fejében, mert nem szokott velük beszélgetni.

ENSZ-diplomata: Magyarország túl nagy hangsúlyt fektet a biztonságra

ENSZ-diplomata: Magyarország túl nagy hangsúlyt fektet a biztonságra

Hazánkban tett látogatásán Felipe González Morales ENSZ-jelentéstevő számos kérdésben megértő álláspontot tanúsított, azonban úgy véli, a magyar állam túl nagy hangsúlyt helyez a biztonságra, a demográfiai kihívásokat pedig migránsokkal enyhíthetné az ország.

Szijjártó: naponta 11 keresztényt ölnek meg a hite miatt

Szijjártó: naponta 11 keresztényt ölnek meg a hite miatt

A külgazdasági és külügyminiszter erről Washingtonban, a vallásszabadság előmozdításáról tartott második konferencián beszélt helyi idő szerint csütörtökön.

Fölényes győzelemmel zárta a csoportkört a férfi vízilabda-válogatott

A magyar férfi pólócsapatunk fölényes, 23-5-ös győzelmet aratott a dél-afrikai csapat felett a dél-koreai Kvangdzsuban zajló olimpiai kvalifikációs világbajnokság csoportküzdelmeinek pénteki zárófordulójában.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére