888.hu: Az elmúlt napokban az oroszok több nyugati katonai vezetővel is tárgyaltak arról, hogy az ukránok egy úgynevezett „piszkos bombát” készülnek bevetni. Kijev tagadja ezt. Van realitása az orosz aggodalmaknak vagy ez csak a szokásos hazudozás?

Kosztur András: Sajnos sose tudhatjuk biztosan, hogy mi áll az egyik vagy másik fél kommunikációja mögött, az intenzív kapcsolatfelvétel és a nyugati részről is visszafogott közlemények arra utalnak, hogy komoly dologról van szó. Nyugati részről persze felmerült az is, hogy a „piszkos bomba” témáját Oroszország ürügyként használná fel az eszkalációra, de azt sem zárhatjuk ki, hogy magát a témát használták orosz részről ürügyként arra, hogy a nyugati hadügyminiszterekkel tárgyaljanak valami olyanról, amit nem kötnek a nyilvánosság orrára. Ez sajnos egy olyan kérdés, amiről többé-kevésbé biztosat csak azután tudnánk mondani, ha a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezne, és még akkor is vélhetően mindkét oldal a másikat vádolná.

888.hu: Mit jelent pontosan a „piszkos bomba” kifejezés? Mekkora pusztítást végezne? Van-e egyáltalán az ukránoknak technológiája egy ilyen előállítására?

Kosztur András: A „piszkos bomba” lényegében egy radioaktív anyagokkal felszerelt hagyományos bomba, a célja az, hogy

Az, hogy mekkora pusztítást végezne, a bomba erejétől és a felhasznált radioaktív anyagok mennyiségétől is függhet, de még az időjárási körülményektől és földrajzi terepviszonyoktól is. Ukrajnának több atomerőműve van, azaz hozzáfér nukleáris anyagokhoz, így természetesen ezt a bombát is elő tudja állítani.

888.hu: Mit lehet tudni a Fehéroroszországban megjelent orosz csapatokról? Újra megpróbálják északról megtámadni Ukrajnát?

Kosztur András: Ez megint csak egy olyan kérdés, ahol a demonstratív cselekedetek többféle jelentéssel is bírhatnak. Nem zárható ki, hogy az oroszok ismét Kijev ellen vonulnak, azonban azt nem tudjuk, hogy ez már a közeljövőben megtörténik, vagy csak jövőre. Ugyanakkor az is lehet, hogy a belarusz kérdés napirenden tartása csak azt a célt szolgálja – legalábbis jelenleg –, hogy lekössék az ukrán csapatok figyelmét, erőket vonva el az esetleges újabb ellentámadásoktól.

888.hu: Az ukrán miniszterelnök szerint Ukrajna újjáépítése 750 milliárd dollárba kerülhet. Ki fogja ezt kifizetni?

Kosztur András: Ukrajna vezetése alapvetően több opcióban reménykedik. Az egyik, hogy a háborút követően nemzetközi befektetők érkeznek az országba – ehhez azonban tartós békére és rendezett állapotokra lenne szükség. A másik, hogy Oroszországgal valamiféle kártérítést tudnának kifizettetni egy győzelmet követően, erre azonban elég kicsi az esély, hiszen teljes politikai fordulatra lenne szükség hozzá Moszkvában. A harmadik az, hogy

Ezzel azonban az a probléma, hogy egyrészt egy ilyen lépés tovább eszkalálhatná a konfliktust és végképp érdektelenné tenné Oroszországot a Nyugattal folytatandó tárgyalásokban, másrészt, ha mégis lefoglalnák, akkor egyes részeire vélhetően azok az országok is igényt tartanának, amelyek eddig jelentősebb összegeket áldoztak Ukrajna támogatására. Van egy negyedik opció is persze Ukrajna újjáépítésére, az, hogy nyugati támogatásokból történne, azonban a jelenlegi támogatási hajlandóságot tekintve ez az összeg még a kollektív Nyugat számára is túl magas.

888.hu: Jövőre Brüsszel 18 milliárd eurót kíván adni a gyakorlatilag csődben lévő Ukrajnának, az Egyesült Államok hasonló összeget, és nagyjából ennyit a nemzetközi szervezetek is. Ezek a befektetések valaha is megtérülhetnek?

Kosztur András: Ezek az összegek jelenleg Ukrajna működésének biztosítására kellenek, ezek nélkül az ukrán állam fizetésképtelenné válna már saját polgárai felé is. Elképzelhető persze, hogy ezeket az összegeket majd az orosz vagyon végleges elkobzása révén kompenzálják, azonban ezek elsősorban politikai befektetések, amelyek arra irányulnak, hogy Oroszországot meggyengítsék. Más kérdés, hogy az esetleges siker árát jórészt az európai polgárok fizetnék meg, és mint a fentiekből is kiderült, Ukrajna még a háborút követően is tartósan külső támogatásra szorulna. Így mindenképpen egy gazdaságilag rendkívül megterhelő vállalásról van szó, a problémák pedig nem csak Európát érintik, hiszen már az Egyesült Államokban is egyre több hang szólal fel Ukrajna finanszírozása ellen.