Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Juhász Hajnalka: "Ez a veszély fenyegeti Európát"

Bertha László

2019.02.15. 12:10

Ha a jelenlegi tendenciákat nem fékezzük meg, a kereszténység bázisát 2050-re már nem Európa, hanem az afrikai területek fogják képezni, s ez a folyamat a gondolkodásunkat, a világunkat, a kultúránkat és az identitásunkat is teljes mértékben átrendezi. Ezért nagyon fontos az a misszió, amelyet a magyar kormány magára vállalt - jelentette ki a 888.hu-nak adott interjújában Juhász Hajnalka miniszteri biztos, a KDNP politikusa.

Az erős identitású iszlám egy meggyengült identitású keresztény Európával néz szembe.”

888.hu: Milyen célokért, illetve milyen szellemiség jegyében jött létre a Hungary Helps? Miben számít különlegesnek ez a program más nemzetközi kezdeményezésekhez képest?

Juhász Hajnalka: A program egyik legfontosabb mondanivalója, hogy ne a problémát engedjük be Európába, hanem a segítséget vigyük oda, ahol szükség van rá. A magyar kormány elsődleges célja az volt, hogy – a migrációs kihívások mellett – állami szinten olyan hiteles és hatékony választ tudjon adni erre a kérdésre, amely méltó egy ezeréves keresztény kultúrájára büszke európai uniós országhoz. Amikor a magyar kormány felismerte, hogy a helyben való segítségnyújtásnak milyen jelentősége van, akkor elsősorban azt mérlegelte – vizsgálva és tanulmányozva a nemzetközi humanitárius segítségnyújtást –, hogy miképpen lehet hatékonyabb a helyben való segítés. Az egyéb szervezetekkel szemben mi arra törekszünk, hogy ne mi mondjuk meg az adott közösségnek, hogy mire van szüksége, hanem a vallási vezetőkön keresztül közvetlenül ők tudassák velünk, hogy mivel és hogyan segíthetünk, ezzel is segítve a helyben maradásukat.

Látható ugyanis, hogy továbbra sem csökken a migrációt kibocsátó forrásövezetekből az elvándorlás, ami egyben azt jelenti, hogy Európa erőteljes bevándorlási hullámmal néz szembe. Ennek megállítása számunkra az elsődleges cél. Ha ezeket a térségeket elhagyják a fiatalok, akkor ezek a közösségek halálra vannak ítélve, és igenis elindulnak Európa felé. Másodszor pedig a program kapcsán fontos leszögezni, ahogy a Hungary Helps – Magyarország segít elnevezésű programról szóló törvény tavaly decemberi elfogadásakor kimondtuk: az a gazdasági fejlődés, amelyet a magyar emberek és a magyar kormány munkájának köszönhetően elértünk, lehetővé teszi, hogy a magyar kormány hangsúlyosabban jelenjen meg a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban.

888.hu: Mely térségekre összpontosít a program és milyen visszacsatolások érkeztek mind ez ideig?

Juhász Hajnalka: A Hungary Helps a Közel-Keletre irányul elsődlegesen, tehát arra a térségre, amely a kereszténység bölcsőjének számít, valamint az észak-afrikai területekre. A nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy Szíriában, Irakban és Egyiptomban, ahol a keresztények jelenléte már csak történelmi okokból is nagyon fontos, kifejezetten drasztikus mértékben csökkent a lélekszámuk. Szíriában például 1 millió 200 ezer volt a keresztények száma, és ez mindössze tíz év alatt, a polgárháború következtében alig 400 ezerre csökkent. Irakban a becslések szerint 2030-ra 0,1 százalék lesz az ott élő keresztények aránya. Ez köszönhető egyrészt a radikális iszlamizmus terjedésének, valamint a dzsihadisták pusztításainak, amelyek célja a keresztény közösség felszámolása. Mi alapvetően olyan megoldásban gondolkodtunk, amely a közösségek helyben maradását segíti.

A legfontosabb visszacsatolás és a program igazi mondanivalója a szülőföldön maradás elősegítése és a migráció megakadályozása.”

Az egyik ilyen programunk keretében, az észak-iraki Tell-Aszkuf városában 991 innen elmenekült, iraki keresztény család lakóházát újítottuk fel magyar kormányzati támogatásból. Itt 1300 családból ezer vissza is költözött az otthonába. Tehát a legfontosabb visszacsatolás és a program igazi mondanivalója a szülőföldön maradás elősegítése és a migráció megakadályozása. Ehhez elengedhetetlen, hogy humanitárius segítségnyújtással hozzájáruljunk az adott terület stabilizációjához. Ennek a törekvésünknek az egyik legnagyobb elismerése az volt, hogy az amerikai kormány a USAID nemzetközi fejlesztési ügynökség révén együttműködési megállapodást írt alá a magyar kormánnyal, ami további távlatokat és lehetőségeket nyújt Magyarországnak. Továbbá mindig hangsúlyozom, hogy a humanitárius segítségnyújtás mellett az ehhez kapcsolódó nemzetközi fejlesztési együttműködés is nagy jelentőségű. Ez egyszerre nagyon komoly misszió és elkötelezettség, ugyanakkor sokkal határozottabb megjelenést biztosít nekünk a nemzetközi platformon. Reményeink szerint ez fejlesztési együttműködések megjelenését is magával hozza majd, ami a magyar cégek számára komoly gazdasági lehetőségeket kínálhat.

888.hu: Mindezek alapján elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar kormány által megvalósított program akár visegrádi vagy uniós szinten is megvalósuljon?

Juhász Hajnalka: Ez mindenképpen a céljaink között szerepel, és nekem, mint a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztosnak, egyik kiemelt feladatom a visegrádi négyek stratégiai együttműködésének a megvalósítása ezen a téren. Ez azért is fontos, mert ahogyan a migrációs politikában jelentős tényezővé vált a V4 álláspontja, úgy nagyon hasonlóan gondolkodunk a humanitárius segítségnyújtásban, a helyben való segítésben is. Ennek megfelelően keressük azokat a projekteket, együttműködési pontokat, amelyekben közös erővel tudunk megjelenni. Erre már példát is hozhatunk: tavaly Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és a lengyel államtitkár asszony, Beata Kempa együttműködési megállapodást írt alá az észak-iraki Karakos térségében megvalósítandó házfelújítások tárgyában. Reményeink szerint ehhez cseh és szlovák partnereink is mihamarabb csatlakoznak.

888.hu: Az Echo TV „A nyolcas” című műsorában úgy fogalmazott, hogy „nekünk nem kell megküzdenünk azért, hogy a hitünket gyakoroljuk”. Azonban, ha Nyugat-Európára tekintünk – gondolok itt például a francia pap iszlamisták általi meggyilkolására, vagy éppen a keresztek eltávolítására –, igencsak aggasztó jelek, tendenciák mutatkoznak.

Juhász Hajnalka: Így van. Amikor arról beszéltem, hogy nekünk a hitünk szabad gyakorlásáért nem kell megküzdenünk, akkor a magyarországi helyzetre gondoltam. Hiszen Nyugat-Európába – annak következtében, hogy az Európai Unió képtelen volt megfelelően szabályozni és megoldani a bevándorlás problematikáját – olyan erős identitással rendelkező fiatal muszlim férfiak érkeztek, akik nem tudnak és nem akarnak integrálódni a társadalomba, így a gondolkodásuk egyre inkább szélsőségessé válik. Ennek a következményei a terrortámadások és a különféle atrocitások, amelyeket például Németországban vagy Franciaországban is láthattunk.

Méltatlanul kevés figyelmet fordít a világ az üldözött keresztények helyzetére.”

Azt sem szabad elfelejteni, hogy Európában ezek a bevándorlók már igen komoly muszlim vallási közösséget alkotnak. Mindez azért is nagyon súlyos kihívás, mert ez az erős identitású iszlám egy meggyengült identitású keresztény Európával néz szembe. Emiatt is sajnálatos, hogy méltatlanul kevés figyelmet fordít a világ az üldözött keresztények helyzetére, erre az igencsak veszélyes folyamatra. Hiszen azt láthatjuk, hogy miközben a Közel-Keletről a kereszténység eltűnik és a keleti egyházak a Nyugat felé tolódnak, aközben a kereszténység bázisát 2050-re már nem Európa, hanem az afrikai területek fogják képezni, ami alapjaiban megváltoztatja az európai gondolkodást, világlátást, kultúrát és identitást is. Ezért nagyon fontos az a misszió, amelyet a magyar kormány magára vállalt.

888.hu: Ahogyan Ön is említette, Európa identitása meggyengült. Milyen következményekkel járhat mindez hosszú távon? Elképzelhető-e egyáltalán Európa a kereszténység, a keresztény identitás nélkül?

Juhász Hajnalka: Épp valamelyik nap láttam a Facebookon egy videót, amelyben egy németországi általános iskolában a gyerekeket az iszlám vallás szerinti imára tanították. Az osztály 80%-a muszlim volt. Ijesztő volt látni, hogy európai iskolában az iszlám szerinti napi ötszöri imát gyakorolják. Ez az a veszély, amely Európát fenyegeti. Ezért is van nagyon nagy tétje a májusban esedékes európai parlamenti választásoknak, s ezért van olyan fontos szerepe a magyar kormány szerepvállalásának. Partnereket kell találnunk abban, hogy a keresztény mentalitás és identitás visszavezesse Európát arra az útra, ahonnan elindult.

Az unió alapítóinak gondolkodásmódjában még világosan jelen volt ez a kulturális örökség, a közös keresztény értékrendszer. Ebből mostanra szinte semmi sem maradt. Ez az oka annak, hogy a politikai korrektség egyre jobban blokkolja az Európai Bizottságot, vagy éppen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését, ahol rendre azzal kell szembesülnöm, hogy rengeteg idő és energia megy el többek között azzal, hogy a gendersemleges mosdókra vonatkozó szabályozásokról vitatkozzunk, de nem beszélünk arról, hogy mi történik az üldözött keresztényekkel. Pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nagyon érzékeny, nagyon sérülékeny csoportról, nőkről és gyermekekről is szó van, akik rendkívül kiszolgáltatottá és elhagyatottá válnak ezekben a térségekben.

888.hu: Mi az oka annak, hogy a brüsszeli és a nyugat-európai elitnek nem üti meg az ingerküszöbét ez az igencsak fontos probléma?

Juhász Hajnalka: Az elmúlt években nemzetközi jogászként is meg kellett állapítanom, hogy emberi jogok terén jelentős eltolódás és egyensúlyvesztés történt. Fontosabbá vált Európa számára az újonnan érkező közösségek, a bevándorlók jogainak biztosítása, mint az Európában itt élő őshonos, tradicionális közösségek jogainak a megvédése. Amikor ez az egyensúly felbillent, akkor új irányzatok jöttek a nemzetközi jogban, és ezek elnyomták azokat az alapvető kérdéseket, amelyekkel most viszont kénytelenek vagyunk szembenézni. Igen fontos szerepünk van nekünk, keresztény politikusoknak abban, hogy felemeljük a hangunkat akár az Európa Tanácsban, akár Brüsszelben, ahogyan azt teszik is rendszeresen a magyar kormánypárti képviselők.

Szükségünk van olyan tudatos gondolkodásra, vízióra, mint amilyet Orbán Viktor miniszterelnök is felvázolt.”

Mert Magyarországnak igenis van hangja a migrációs politikában, és az a célunk, hogy a humanitárius segítségnyújtásban is hangunk legyen. Előbbi vonatkozásában érdemes felidézni az ENSZ migrációs paktumát is, amelynek az aláírása természetes azoknak az országoknak a részéről, amelyek többségükben migrációs forrásövezetek, migrációs kibocsátó országok, hiszen meg akarnak szabadulni ettől a problémától, így azt ránk, európaiakra zúdítják. Szükségünk van olyan tudatos gondolkodásra, vízióra, mint amilyet Orbán Viktor miniszterelnök is felvázolt. Ezen az úton kell továbbmenni, és nem kell attól félni, hogy nem lesznek partnereink vagy szövetségeseink, hiszen ennek a komoly problémának az egyre szélesebb körben való felismerése folyamatosan a magyar álláspontot igazolja és erősíti.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Arányait tekintve a Fidesz aratta a legnagyobb győzelmet Európában

Arányait tekintve a Fidesz aratta a legnagyobb győzelmet Európában

Kétharmad

A Fidesz-KDNP a máltai kormánypárt mellett az egyetlen olyan politikai erő Európában, amely 50% feletti eredményt ért el az EP-választáson.

Hatalmasat bukott az ellenzéki összefogás Lengyelországban

Hatalmasat bukott az ellenzéki összefogás Lengyelországban

Amerika, London, Párizs

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) majdnem 50 százalékot ért el, az ellenzék közel tíz százalékkal maradt le.

Az Index az 52 százalékos Fidesz-győzelem ellenére bukást jövendöl

Az Index az 52 százalékos Fidesz-győzelem ellenére bukást jövendöl

Kinyílott a pitypang

A vágyvezérelt újságírás iskolapéldáját mutatta be az Index egyik munkatársa, aki a rekordrészvétel és fideszes győzelem ellenére úgy látja, Orbán Viktor csalódott lehet, mert nem kapott elegendő támogatást.

Ott nyert az AfD, ahol a leginkább kellett

Ott nyert az AfD, ahol a leginkább kellett

Amerika, London, Párizs

A német bevándorlásellenes párt, az AfD minden tartományban javított a 2014-es EP-választási eredményéhez képest, sőt két helyen nyert is.

Szinte az EU összes tagállamában a jobboldal nyerte az EP-választást

A nagyobb uniós országok közül csak Spanyolországban nem tudott győzni a jobboldal, összesen 21 tagállamban nyert jobboldali párt.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére