Vincze Viktor Attila: Egyértelműen a radikalizmus útjára lépett az ellenzék az elmúlt napokban. A szerdai parlamenti történések és az utcai erőszakban is részt vevő politikusok mennyiben feszegetik vagy lépik már át a jogállamiság határait? 

Ifj. Lomnici Zoltán: A parlamentben lezajlott gyalázat a kényszerítés bűncselekményének gyanúját is fölveti, míg az utcán randalírozók – ha természetesen nem is minden tüntető – egyértelműen átlépték a törvényesség határait, s összességében számos jogi kérdés fölmerül: a gyülekezési törvény megsértésétől a tulajdon elleni deliktumokon át a köznyugalom elleni bűncselekményekig, pl. a garázdaságig. Mindamellett ami az elmúlt napokban történt a magyar Országgyűlésben és például a Kossuth téren, az több okból is intő jel a magyar demokrácia és a nemzeti szuverenitás szempontjából. Egyrészt valószínű, hogy gondosan – részben külföldön – felkészített és kiképzett emberek is részt vettek abban a kiterjedt akcióban, melynek célja a kormányerők, illetve az alkotmányos rendszert védő intézmények provokálása. Lehet, hogy megvolt a kunbábonyi képzések első igazi eredménye.

Vincze Viktor Attila: A politikai pártoknak van-e jogi felelőssége azzal kapcsolatban, ha a követőik az ő felszólításaik alapján jogsértéseket követnek el? Meddig, milyen határig folytatható az a gyakorlat, hogy politikai pártok képviselői erőszakos hatalomváltásról beszélnek?

Ifj. Lomnici Zoltán:  Ha az ellenzék pártjai nem is szólítottak fel erőszakra, illetve nem alkotmányos eszközök alkalmazására a demonstrációkon, a parlamenti viselkedésük mindenképpen bátorítást adott az utcán elszabadult indulatok tekintetében. Ez természetesen nem zárja ki egyes politikusaik személyes jogi felelősségét a zavargásokban. A szerdai parlamenti munkát akadályozni akaró ellenzék legelsőként saját tettéért tartozik politikai, esetlegesen jogi felelősséggel.

Vincze Viktor Attila: Milyen jogi következményei vannak vagy lehetnek annak, hogy a Momentum és az MSZP politikusai is konkrétan részt vettek az erőszakos, rendőrök elleni akciókban?

Ifj. Lomnici Zoltán:  A mentelmi jog azt jelenti, hogy a képviselő a képviselői tevékenysége miatt nem vonható felelősségre – sem megbízatása alatt, sem annak megszűnése után. A feltételes eljárási mentesség biztosítása következtében azonban a képviselő egyéb magatartása miatt történő büntetőjogi vagy szabálysértési felelősségre vonásnak elvileg nincs akadálya, de ehhez mindenképpen az Országgyűlés hozzájárulása szükséges. A mentelmi jog lényege nem az, hogy minden alól mentesítse az ellenzék felelőtlen politikusait, amivel nekik is tisztában kell lenniük.

Vincze Viktor Attila: A szemmel láthatóan tudatosan és egységesen, szervezetten radikalizálódó ellenzéki fellépéssel szemben milyen jogi és törvényességi eszközei vannak a magyar törvényhozásnak vagy például a rendőrségnek? Milyen elemekkel kiegészülve állíthatja meg például a házszabály a parlament munkájának ellehetetlenítését?

Ifj. Lomnici Zoltán: A rendőrség – amely sokkal professzionálisabban kezeli a spontán utcai eseményeket, mint tette 2006-ban – feladata az ország és Budapest belső rendjének védelme, és meg kell indítani az összes szabályszegővel szembeni eljárást. Ez az alapelv, míg az Országgyűlésnek szankcionálnia kell a szerdán történteket, az esetleges képviselői jogi felelősségek megvizsgálásával. A parlament munkájának ellehetetlenítése kapcsán a fokozatos fellépés és szankcionálás elve érvényesült, így rendzavarás esetén lehetőség van az üléshatározott idejű felfüggesztésére vagy berekesztésére is, de ide tartozik tiszteletdíj-csökkentés eszköze is.