888.hu: David Pressman amerikai nagykövet a Twitteren számolt be arról, hogy találkozott két magyar bíróval, Matusik Tamással és Vasvári Csabával, akik nem mellesleg az Országos Bírósági Tanács tagjai is. Hogyan értékeli ezt a találkozót?

ifj. Lomnici Zoltán: Egy szövetséges ország képviseletét ellátó diplomata minden hivatalos találkozója üzenet értékű, jelen esetben egy volt OBT-tag bíró szerint a jelzés az lehetett Pressman nagykövet úr részéről, az Országos Bírói Tanács két tagját a magyar igazságszolgáltatás legitimebb képviselőinek tartja, mint a milliók által az Országgyűlésbe választott képviselők kétharmadának szavazatával választott, tényleges legitimációval rendelkező vezetőket. Ez a magyar, de nyugodtan mondhatom, hogy az európai közjogi elvek szerint is abszurd. Másrészt a vonatkozó etikai szabályok pedig egyértelmű eligazítást adnak, a Bírák Etikai Kódexe szerint a bíró az ítélkező tevékenysége során mindenféle befolyástól, nyomástól, fenyegetéstől és egyéb beavatkozástól mentesen jár el, érvényesítve a felekkel való egyenlő bánásmód elvét. Továbbá a bíró munkája során a látszatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez, eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul. Az ügyek eldöntésében — az anyagi és eljárásjogi szabályok keretei között, összhangban a saját lelkiismeretével — szabadságot élvez, döntéseit függetlenül hozza meg. Hangsúlyozandó mindez annak kiemelése mellett, hogy ezen szabályok egybevetése a konkrét esettel csak az arra jogosított hatóságok feladata lehet.

MTI/Szigetváry Zsolt

888.hu: Mennyire bevett szokás, hogy nagykövetek bírókkal folytatnak négyszemközti megbeszéléseket?

ifj. Lomnici Zoltán: Varga Zs. András, a Kúria elnöke vonatkozó állásfoglalásában rámutatott, hogy tudomása szerint az igazságszolgáltatás képviselői is hivatalukban fogadták és fogadják a nagyköveteket, ha azok erre igényt tartanak. Arról viszont nincs információja – szögezte le az Elnök, hogy az OBT és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének kapcsolata az októberi két OBT-ülés bármelyikén napirenden szerepelt volna. Arról sincs tudomása – folytatta –, hogy bárki felhatalmazta volna az OBT tagjait arra, hogy kritikai véleményüket kifejtsék más ország képviselőjének, egyébként is az OBT elnökének kellett volna felhatalmazást kérnie a találkozóra. A Kúria elnöke azt is egyértelművé tette, hogy a követek és nagykövetek politikai szereplők. Hivatalos elnevezésük: „rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter”, illetve „rendkívüli és meghatalmazott nagykövet”. A végrehajtó hatalom részeseiként saját országuk elnökének, miniszterelnökének vagy külügyminiszterének utasítására járnak el. Álláspontom szerint a legfőbb bírói fórum első emberének említett szakmai véleménye a kérdés kapcsán nem szorul további kiegészítésre.

888.hu: Vejkey Imre, a parlament igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke szerint „ezt a lépést nem lehet másként, csak beavatkozásnak értelmezni a magyar igazságszolgáltatásba”. Ön is így látja?

ifj. Lomnici Zoltán: Magyarország független, demokratikus jogállam, amelyben a végrehajtó hatalom nem avatkozhat bele a független igazságszolgáltatás működésébe, s ahol a bíróság dönt azoknak a sorsáról, akik valamilyen bűncselekményt követtek el. Amerikában ugyancsak az alkotmány adta keretek között és korlátozott mértékben ellenőrizheti, illetve befolyásolhatja egy-egy legfelsőbb kormányszerv a másik működését. Köztudott, hogy az amerikai külügyminisztérium előszeretettel kommentálja – hol több, hol kevesebb megalapozottsággal – a más országok bíróságai által hozott egyes döntéseket. Az Obama kabinet utolsó hónapjaiban, 2016. december 6-án közleményt adott ki a külügy a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt Magyarországon tíz év fegyházbüntetése ítélt szír férfi, Ahmed H. ügyében, ami nem csupán szakmai körökben keltett megütközést. Pressman nagykövet úr mostani lépése nyílt beavatkozás a magyar belügyekbe és az igazságszolgáltatás elleni támadásként is értékelhető, amely még a legelkötelezettebb atlantistákban is felháborodást keltett. Meggyőződésem, hogy a Wall Street Journal helyesen teszi nevetség tárgyává a mostani amerikai nagykövetség viselkedését.

888.hu: Az Egyesült Államokban demokrata párti filantrópok, köztük Soros György is, milliókkal támogatnak egy-egy kerületi ügyész választási kampányát. Előfordul-e Amerikában, hogy politikusok bírókkal tárgyalnak négyszemközt?

ifj. Lomnici Zoltán: Az Egyesült Államokban a bírókra általánosan érvényes – 1973. április 5. napján elfogadott és azóta kilencszer módosított – magatartási kódexrendelkezéseiből szükséges kiindulni. Már a kódex elején rögzítésre került, hogy a bírónak mindenkor úgy kell eljárnia, hogy az növelje az igazságszolgáltatás integritásába és pártatlanságába vetett közbizalmat és bírói hivatalának presztízsét mások magánérdekeinek előmozdítására nem használhatja fel, valamint nem engedheti meg másoknak, hogy azt a benyomást keltsék, hogy különleges helyzetben vannak a bíró befolyásolására. A magatartási kódex szerint továbbá az amerikai bírónak tartózkodnia kell a politikai tevékenységektől, úgy mint beszédet mondani egy politikai szervezet vagy jelölt nevében, részt venni politikai szervezet vagy jelölt által szponzorált vacsorára vagy eseményre. E kódex szerint emellett kivételes esetekben egy bíró akkor konzultálhat, valamint olyan nyilvános meghallgatáson vehet részt, amely végrehajtó vagy törvényhozó szerv, tisztviselő előtt történik, valamint az ügy a jogot, a jogrendszert vagy az igazságszolgáltatás rendszerét érinti. Ez a szabály Magyarországon nem irányadó, lehet, hogy ez zavarta össze a Nagykövet Urat, de az sem kizárható, hogy a republikánus David Cornstein Nagykövet Úr magas színvonalú diplomáciai jelenléte után egy silányabb, provokatívabb, barátságtalanabb, demokrata párti vezetője lett át amerikai követségnek.

888.hu: A sajtóban megjelent több írás is, amelyek az érintett bírók lemondását követelik. Le kell mondaniuk?

ifj. Lomnici Zoltán: A bírói függetlenségből fakadóan, a bírói szervezet arra jogosított testületei foglalhatnak állást abban a kérdésben, hogy az Alaptörvény, a törvényi rendelkezések és az etikai szabályok fényében jogszerű találkozónak minősíthető-e az OBT két tagjának látogatása és tárgyalásai az Egyesült Államok budapesti nagykövetével. Mint ismeretes, az elmúlt évek során számos esetben vizsgálták azt a kérdést, hogy egy bíró egy adott esetben sértett-e jogszabályt, vagy etikai rendelkezést egy-egy politikainak minősített cselekedettel. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a bírák esetében a politikai tevékenység más megítélés alá esik, mint más jogi hivatásrendeknél.