Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Ifj. Lomnici: A magyar katonák és fegyverek bevonásával a háború elhúzódna

Ányos Miklós

2022.04.03. 13:20

A 888-nak adott interjút Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki az ukrán-orosz háború mellett a mai választás tétjéről is beszélt.

 

888.hu: Mi tétje a mai országgyűlési választásnak hazánk és a Kárpát-medence magyarságának számára?

 

Ifj. Lomnici Zoltán: Minden országgyűlési választás fontos, hiszen a nemzet választóképes tagjai ekkor döntenek arról, hogy a következő négy évben kik irányítsák az országot, valamint a voksolásnak komoly alkotmányos jelentősége is van. De a mostani jelentősége a rendszerváltás óta a legnagyobb, a magyarok szó szerint a saját és a referendum útján a gyermekeik jövőjéről, létéről és megmaradásáról döntenek vasárnap. Ahogyan Magyarország Alaptörvényének B) cikk (4) bekezdése fogalmaz, a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A közvetlen hatalomgyakorlás ritka eseteire példa a választás és a népszavazás, melyek során a nép direkt módon dönthet az parlament összetételéről, valamint egy, a teljes népesség számára kardinális kérdésről. Április 3-án az egész nemzetünk sorsáról rendelkezünk, arról, hogy megmarad-e Magyarország magyar országnak, vagy bevándorlóállammá válik, illetve belesodródik-e hazánk egy értelmetlen háborúba. Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában szerepel a fogadalmunk, melynek értelmében „Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.”, az országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítjuk, a nemzetnek pedig nincs határa, így annak részei a Kárpát-medencében élő magyarok is. A baloldal nemzetfelfogása ettől eltér, nem tekintik a magyarság szerves részének a határainkon akaratuk ellenére kívül rekedt honfitársainkat, sőt a 2004. december 5-i referendumot megelőzően azért kampányoltak, hogy a külhoni magyarok ne kaphassanak kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot.

A Kárpát-medence magyarsága számára biztonsági kockázatot is jelentene egy baloldali győzelem, hiszen az ellenzék politikusai rendre olyan nyilatkozatokat tesznek, melyekből világossá válik: a baloldal fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába. Az orosz kormány egyértelművé tette, hogy az Ukrajnába érkező szállítmányokat célpontnak tekintik, így előfordulhatna, hogy a magyarlakta településeken áthaladó konvojokra mérnének csapást. A magyar katonák és fegyverek bevonásával a háború elhúzódna, a front pedig kiterjedhetne Kárpátaljára is, ami veszélyeztetné a külhoni magyarok épségét, ráadásul az orosz katonák a nemzettársainkra ellenségként tekintenének, a fegyverek és katonák küldése a konfliktuszónába pedig megtorlást vonhatna maga után.

 

888.hu: Mi a veszélye annak, ha a baloldal alakítana kormányt?

 

Ifj. Lomnici Zoltán: A baloldal számtalanszor hitet tett a migráció mellett, ezzel veszélybe sodornák a magyarok biztonságát, illetve a kultúránkat. A déli határzár megszüntetésével és az illegális bevándorlók beengedésével Magyarországot egy multikulturális állammá tennék, ami végzetes következményekkel járna hazánk közbiztonságára és gazdaságára. Az ellenzék azonban nemcsak a migránsokat, hanem a Nyugaton tomboló LMBTQ-propagandát is beengedné az országba, megvonva gyermekeinktől a jogot az egészséges testi, szellemi és lelki fejlődéshez. Ha mindez nem lenne elég, a baloldal háborúpárti politikája a hosszú évtizedek óta fennálló békét is kockára tenné. Február 24-én kitört az orosz-ukrán háború, és amíg a polgári, nemzeti kormány – az agresszió elítélése mellett – pacifista álláspontot képvisel, addig az ellenzék politikusai, élen Márki-Zay Péterrel, aki a baloldali tömb kormányfőjelöltje, fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába. Amennyiben, ennek következményeként, belesodródnánk a háborúba, az magyar életekbe kerülhetne, és honfitársaink tömegei halnának meg egy értelmetlen fegyveres konfliktus miatt, valamint – ha az oroszok felfüggesztenék a magyarországi gázexportot – a földgáz hiánya beláthatatlan következményekkel járna a nemzetgazdaságunk számára.

A baloldal hatalomra jutása veszélyt jelentene Magyarország jogállami berendezkedésére és alkotmányos kontinuitására is. Még maga az ellenzéki tábor sem tartja elképzelhetőnek, hogy a választáson kétharmados felhatalmazást kapnának a szavazóktól, azonban ennek ellenére is kitartanak azon álláspontjuk mellett, miszerint – alkotmányellenesen – hatályon kívül helyeznék az Alaptörvényt és új alkotmányt írnának. Ezzel a lépéssel szembe mennének a jogalkotási alapelvekkel, és elemi támadást intéznének a demokráciánk ellen, bár őket, vélhetően, ez sem zavarja, ugyanis Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetője, Fleck Zoltán szerint egy ellenzéki győzelem esetén egy időre fel kell függeszteni a jogállamiságot – ettől a kijelentésétől egyetlen baloldali politikus sem határolódott el, amiből arra lehet következtetni, hogy mindannyian támogatják ezt a radikális elképzelést. Ha a baloldal hatalomra jutna, és jogellenesen alkotmányozna, azzal nemcsak a magyar alkotmányosságot tiporná el, hanem az emberek jogállamba vetett hitét is. Egy ilyen alkotmányos puccskísérlet pedig évtizedek óta nem látott belpolitikai válságot, végső esetben polgárháborús állapotokat idézne elő.

A kormányváltás komoly gazdasági következményekkel is járna. A baloldal többkulcsos adórendszert vezetne be, ahol a személyi jövedelemadó (szja) a felső kulcsa 25 százalék lenne (a Momentum és az LMP szerint – a többi párt ezt nem konkretizálta), ezzel visszatérnének a gyurcsányi, középosztályt sarcoló adópolitikához, amikor az átlagjövedelem felett keresők szja-terhei elérték a 40 százalékot. Az ellenzék növelné a társasági adót is, ezzel kevésbé vonzóvá téve hazánkat a külföldi befektetők számára, csökkentve az FDI-t, illetve rontva Magyarország versenyképességét. A jelenlegi, válságokkal teli helyzetben megszüntetnék a rezsicsökkentést, benzin- és az élelmiszerárstopot.

Amikor pedig gazdasági, energetikai kontextusban beszél Márki-Zay a magyarok véréről, akkor elfelejti, hogy 1956-ban pont a baloldali, külföldi segítséggel elnyomókkal szembeni önvédelem késztette a nemzet tagjait vérük ontására. Az emberek nem felejtik az sem, hogy a forradalmat és szabadságharcot leverők leszármazottai állnak most a baloldal listavezetője mögött.

 

888.hu: Milyen intézkedések, fejlesztések lehetnek fontosak a választás után?

 

Ifj. Lomnici Zoltán: A legfontosabb jövőbeni intézkedések és fejlesztések a haderő, az energia, a határvédelem, a gazdaság területét és a családpolitikát érintik.

Háború zajlik a szomszédságunkban, egy ilyen veszélyes időszakban kiemelt jelentőségű feladat, hogy egy minőségi, jól felszerelt, Magyarországot megvédeni képes haderő álljon rendelkezésre. Ezen a területen már számos fontos eredmény elért a jelenlegi kormány, elég csak arra gondolni, hogy 2010-ben összesen tizenhét önkéntes tartalékosa volt az országnak, ez a szám ugyanakkor mára közel 12 ezer főre emelkedett, de emellett folyamatosan zajlanak az egyéb hadifejlesztések is.

Európában energiaválság uralkodik, éppen ezért a jövőben is rendkívül fontos lesz, hogy hazánk energiaellátása biztosítva legyen, és az energiabiztonság eredményeképpen továbbra is fent lehessen tartani a rezsicsökkentés politikáját.

Magyaroroszág határait továbbra is meg kell védeni, és folytatni kell a polgári-nemzeti kormányzat által megkezdett következetes bevándorláspolitikát. Mindez azért rendkívül fontos, mert a déli határon továbbra is jelentős, sőt, fokozódó migrációs nyomás figyelhető meg: míg tavaly ilyenkor 21 ezer főt fogtak el határsértés miatt, addig ez a szám idén meghaladja a 37 ezret.

Amennyiben az április 3-i választáson győzelmet arat a polgári-nemzeti oldal, úgy a továbbiakban is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédje a gyermekeket a nyugatról erőszakosan beáramló LMBTQ-propagandával szemben. Ennek első lépése az országgyűlési választásokkal egynapon tartott gyermekvédelmi népszavazás. Amennyiben a népszavazás során a magyarok világos választ adnak arra a kérdésre, hogy a gyermekek szexuális nevelése nem különböző csoportok és szervezeteket, hanem kizárólag a szülők joga, úgy a szuverén magyar nemzet akaratát Brüsszelnek kötelezően tiszteletben kell majd tartania.

Végezetül, a magyar kormány politikájának középpontjában 2010 óta a családok állnak, a családpolitika területén elért eredményeket meg kell védeni, hiszen a család, mint a nemzet és a társadalom alapjának további támogatása és megerősítése az elkövetkezendő időszakban még kiemeltebben fontos lesz.

 

888.hu: Mikorra érhet véget az ukrajnai háború és milyen gazdasági, demográfiai következményei lehetnek hazánkra nézve, különösen, ha a baloldal kerülne kormányra?

 

Ifj. Lomnici Zoltán: Harminchét napja tart a háború, de annak hossza és végkimenetele továbbra is bizonytalan. Február 28. óta zajlanak a béketárgyalások, azonban a kölcsönös bizalmatlanság miatt érdemi eredmények eddig nem születtek. Március 29-én Törökországban személyesen tárgyalt a két fél, ennek során az ukránok már konkrét javaslatokkal álltak elő, amelyek Ukrajna semlegességét, NATO- és EU-tagságát, valamint a Krím félsziget státuszát érintették. Nikolaj Pankovorosz védelmiminiszter-helyettes pedig közölte, hogy a béketárgyalások sikeressége érdekében Oroszország leépíti katonai jelenlétét Kijev és Csernyihiv környékén. A tárgyalás eredményességét azonban ellentétesen ítélték meg a felek, míg Ukrajna jelentős előrelépésről számolt be, addig Oroszország jelezte, hogy még távol a megegyezés. Bár Oroszország valóban betartotta korábbi ígéretét és csökkentette katonai jelenlétét az említett területen, Ukrajna keleti részén továbbra is folyamatos összecsapások zajlanak, sőt, az ukránok a mai nap folyamán orosz területen hajtottak végre ellentámadást, amely szintén azt jelzi, hogy távol még a konfliktus vége.

A kormány befogad minden menekültet – eddig több mint fél millióan érkeztek Magyarországra a konfliktus következtében–, és soha nem látott mértékű humanitárius segítségnyújtást hajt végre. Azon álláspontjából azonban nem enged, hogy Magyaroroszágnak ki kell maradnia ebből a háborúból. Ezt a magyar álláspontot a NATO is egy az egyben átvette, amely szintén nem kíván beleavatkozni a fegyveres konfliktusba, és nem írja elő kötelezően tagjai számára, hogy fegyvereket és katonákat küldjenek a háborúba. Ennek ellenére a magyar baloldal katonailag is beavatkozna a háborúba, és az ellenzéki politikusok felelőtlen nyilatkozataikkal folyamatosan veszélynek teszik ki Magyarország és a magyar emberek biztonságát. A baloldal nem a nemzeti érdekek mentén politizál, továbbra is kényszeresen meg kíván felelni a nagyhatalmak – köztük az USA – geopolitikai törekvéseinek.

A háború természeténél fogva inflációt okoz, ráadásul az infláció a felelőtlen brüsszeli energiapolitika következtében már a háború előtt is jelentős volt. Brüsszel célja az, hogy a klímavédelmi célokat a lakossággal fizettesse meg, ezért vezették be a mesterséges áremelés politikáját, mely sokszorosára növelte a háztartások terheit és jelentős inflációt indított el. Ráadásul a magyar és a nemzetközi baloldal célja is az, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókat az energia területére is kiterjesszék, ami egyet jelentene a magyar és az európai ipar és gazdaság összeomlásával.

Fontos megjegyezni, továbbá, hogy Ukrajna és Oroszország a világ legnagyobb gabonaexportőrjei közé tartozik, és elsősorban Afrikába szállít, ahol ebből az alapvető élelmiszerből hiány van. Amennyiben a háború következtében a gabonakereskedelem megakad, úgy egy újabb migrációs hullám veheti kezdetét Európa irányába, hiszen az Arab Tavasz egyik fő kiváltó oka is erre vezethető vissza.

Éppen ezért a most vasárnapi választások jelentősége minden eddiginél fontosabb: felelős vezetést kell választani az ország élére, és meg kell védeni az eddig elért gazdasági eredményeket.

 

888.hu: Az országgyűlési választás mellett gyermekvédelmi népszavazás is lesz vasárnap. Meg tudjuk védeni a genderőrülettől a magyar családokat?

 

Ifj. Lomnici Zoltán: A magyar jogi környezet már most is védi a gyermekek jogos érdekét, az Alaptörvény és a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) határozott védelmet ír elő, mind a szülők neveléshez fűződő joga, mind a gyermekek egészséges szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga tekintetében. A népszavazás lényege, hogy meg tudjuk mutatni a gyermekeink védelmét biztosító jogforrásainkat támadó magyar és nemzetközi liberális politikusoknak, hogy a gyermekek érdekét szem előtt tartó, a jövő generációját célzó LMBTQ-propagandát elutasító politika mögött széles társadalmi támogatottág húzódik. A népszavazás a nép közvetlen hatalomgyakorlásának eszköze, és így egy olyan törvény, amit egy referendum eredményére tekintettel hoz meg az Országgyűlés, kikezdhetetlen legitimációval rendelkezik, ráadásul három évig nem is módosítható. A gyermekvédelmi népszavazás tehát alkalmas arra, hogy megvédje a magyar családokat a „genderőrülettől”, ehhez azonban érvényes referendumra van szükség. Magyarországon az eredményes népszavazás előfeltétele az érvényesség. Az országos népszavazás akkor lesz érvényes, ha a választójoggal rendelkező állampolgárok több mint fele érvényesen leadta a voksát az adott kérdés vonatkozásában. Számos népszavazási kezdeményezés azért nem eredményezett törvényalkotást, mert nem ment el elég ember voksolni. Most a gyermekeink egészsége a tét, ilyen kiemelt jelentőségű kérdéseket pedig nem hagyhatunk megválaszolatlanul.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Jakab Péter kilépett a Jobbikból

Gyöngyösi Márton, a Jobbik Elnöke nyílt levélben kérte föl Jakab Pétert a lemondásra. Jakab válaszlevelében úgy fogalmazott: „Ha a nép és a Jobbik között kell választanom, nem kérdés, melyiket választom”.

Zelenszkij kitiltaná az orosz turistákat Európából

Az ukrán humorista-elnök ismét vette magának a bátorságot, hogy megmondja, mi a teendője az európai országoknak.

Filipp: Ez a tél maga lesz a pokol!

Filipp: Ez a tél maga lesz a pokol!

Ez a tél maga lesz a pokol. Igaz, nem meleg lesz, hanem hideg, de legalább sötét is. Meg szenvedős. A benézett szankciós politika hatására Európában az összes grafikon elkezdett függőlegesen felfele emelkedni. Kár, hogy ezek olyan grafikonok, amelyeknél nem célszerű növekedést észlelni. Az infláció az egekben, az üzemanyagárak sosem voltak ilyen magasak, a rezsiköltségekről pedig sírás nélkül beszélni sem lehet. Ilyen körülmények között kisebb csoda, hogy egyáltalán az átlagfogyasztásig meg tudjuk tartani a rezsicsökkentést. De az emberek mintha nem lennének tisztában azzal, hogy mennyire súlyos a helyzet. Az egy dolog, hogy nem tudják majd kifizetni az óriási rezsiszámlákat és az energiacsapda miatt áramszüneteket is kockáztatnak, de mi lesz a gazdasággal? A recesszió elkerülhetetlen. Mi lenne, ha egyszer megérnénk azt, hogy Európa nem világhatalmi erők közé pozicionálja magát, hanem kiáll a saját jól felfogott érdekei mellett? Amíg viszont olyan vezetők állnak az EU élén, akik megelőzni nem tudják a bajt, okozni viszont annál inkább, addig ez csak lázálom marad.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére