Kérdéseinkre Palóc André, a Századvég elemzője válaszolt:

A globális minimumadó a jelenlegi helyzetben egyértelműen rontaná az Európai Unió, és különösen a kelet- és közép európai térség, így hazánk versenyképességét, mivel a vállalatokra további terhet róna. Ez azért lényeges, mert a magyar gazdaság erősödésének egyik kulcseleme éppen a versenyképesség növelése volt egyebek mellett az adóterhek csökkentése által, amely feltétele volt annak, hogy a beruházások is jelentősen, 2010-hez képest mintegy 90 százalékkal nőttek, létrehozva több mint 800 ezer új munkahelyet és megteremtve a tartósan alacsony, mára már 4 százalék alatti munkanélküliséget.

A jelenlegi elképzelés mellőzi az aktuális helyzet racionalitásait, vagyis a háborús infláció, a magas kamatok, az megnövekedett energiaárak és az akadozó ellátási láncok okozta, a globális piacon régóta nem látott bizonytalanságot, amelyek lényegében a 2008-as pénzügyi világválság óta nem látott gazdasági nehézségeket jelentenek valamennyi ország számára.

amelyet jól mutat, hogy míg a piaci várakozásoknak megfelelően az FED a héten 75 bázisponttal emelt kamatot – ami láthatóan megnyugtatta a piacokat.

Eközben az EKB nehéz helyzetbe került, mert míg az eurózónában tapasztalható magas infláció okán nagy rajta a kamatemelési nyomás, addig ezzel egyidejűleg az eltérő nemzetgazdasági realitások és elsősorban a mediterrán térség már így is magas kötvényhozamai – különösen például a 3,76 százalékos 10 éves olasz kötvényhozam – megnehezítik az Európai Központi Bank pozícióját.

Míg Jerome Powell amerikai jegybankelnök a kamatemeléssel az úgynevezett soft landing-et, azaz puha landolást szeretné saját bevallása szerint előkészíteni, vagyis egy hirtelen és éles recessziót megelőzendő irányított lassítás a célja, addig az EKB lényegében egyre inkább tehetetlennek látszik,

(borító: Mohd Azrin/Unsplash)