Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

„Forró ősz vár Európára, amibe várhatóan több ingatag koalíciós kormány is bele fog bukni”

888.hu

2022.09.06. 13:40

A Die Welt német lap a minap arról számolt be, hogy Ausztriában már nincsenek egyértelmű többségben az Oroszországgal szembeni szankciók támogatói, és ez a tendencia a tél közeledtével folytatódhat. Karl Nehammer kancellárra egyre nagyobb nyomás nehezedik, és már lehet hallani új választások kiírásáról is. A kialakult helyzet miatt a jobboldali Osztrák Szabadságpárt támogatottsága növekszik. A szomszédban uralkodó viszonyokról a 888.hu Biró Andrást, a XXI. Század Intézet kutatóját kérdezte.

 

888.hu: A Die Welt egy felmérésre hivatkozva azt írta, az osztrákok a rezsiszámlák tükrében kezdenek egyre inkább az Oroszországot érintő szankciók ellen hajlani. Fokozódhatnak-e az ősz előrehaladtával ezek a hangok a szomszédban?

Biró András: Az európai trendeket figyelembe véve Ausztriában viszonylag magas azoknak az aránya, akik nem értenek egyet az oroszellenes szankciókkal, aminek következtében gyakorlatilag már nem áll társadalmi többség a büntetőintézkedések mögött. Ennek hátterében egyértelműen az áll, hogy a lakosságra egyre nagyobb terheket rónak az egekbe szökött energiaárak, amely folyamatnak a vége még nem is látszik. Ráadásul a szankciópolitika kudarca már Ausztriában is kézzel fogható bizonyítékokat prezentál: az ország legnagyobb energiaszolgáltatója, a Wien Energie GmbH fizetésképtelen lenne, ha a kormány nem nyújtana kétmilliárd eurós hitelkeretet a cég számára. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Ausztria – a közép-és kelet európai térség más országaihoz hasonlóan – földrajzi okokból Oroszországból kénytelen importálni kőolajat és földgázt. A gáz esetében különösen kiszolgáltatott az ország, hiszen a háború kirobbanása előtt 80 százalékban, míg most a függőség leépítésével 50 százalékban függ az ország az orosz energiahordozótól.

 

Láthatjuk, hogy a tél közeledtével Oroszország is egyre gyakrabban használja politikai nyomásgyakorlásra a gázkérdést, amit jól illusztrál, hogy az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül több mint egy hónapja Németország mindössze a kapacitás 20 százalékán, vagy »technikai problémákra« hivatkozva egyáltalán nem kap gázt.”

 

Az energiaárak mérséklődése nem várható, az uniós ársapka nem a probléma gyökerét kezelné, Oroszország pedig olyan monopóliummal rendelkezik, hogy bármikor elzárhatja a gázáramlást az Európába irányuló vezetékek bármelyikén. Ez pedig már könnyen átütheti az osztrákok ingerküszöbét és felerősödhetnek a szankciók feloldását követelő hangok is.

 

888.hu: A Putyinnal barátságos Osztrák Szabadságpárt egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Előfordulhat-e, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet miatt megerősödik az osztrák jobboldal?

Biró András: A mostani energikrízis kétségkívül kedvez az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ), de kicsit messzebbről indítva lehet megérteni a párt támogatottságának növekedését. 2019 májusában Heinz-Christian Strache, a párt egykori elnökének és osztrák alkancellárnak csapdába csalása, az ennek folytán bekövetkező koalíciós válság, és pártszakadás hatására a párt 25 százalék körüli támogatottsága 2020 áprilisában 11 százalékra csökkent, ez jelentette a mélypontot. Ezt követően a párt Herbert Kickl vezetésével egyfajta libertárius pozíciót felvéve tudott politikai tőkét kovácsolni abból, hogy az egyéni szabadságjogokat sértő kötelező oltás és a lezárások ellen kezdett el küzdeni, aminek hatására a párt népszerűségét újra 20 százalékon mérték.

 

Most, hogy az energiaválság hatásai egyre jobban begyűrűznek Ausztriába és a szankciók kontraproduktív jellege egyre szembetűnőbb, úgy tűnik, hogy a párt további néhány százalékot szerzett azzal, hogy ellenzik a szankciókat és konstruktívabb párbeszédre törekednének Oroszországgal.”

 

A Néppártnál (ÖVP) már most népszerűbbek, és könnyen elképzelhető, hogy a támogatottságuk tovább fog nőni, kérdés, hogy ki lenne hajlandó koalícióra lépni velük.

888.hu: Karl Nehammer uniós ársapkát követel, ezek szerint Ausztria sem lehet túl elégedett az EU politikájával. Ausztria egyre kritikusabb testtartást vesz fel az unióval szemben?

Biró András: Ha megnézzük az osztrák kormány kommunikációját az elmúlt fél évből, akkor kirajzolódik, hogy a kormányzat nagyon vékony kötélen próbál egyensúlyozni aközött, hogy a saját érdekeit képviselje, de az unióval is koordináljon.

Magnus Brunner, az ország pénzügyminisztere áprilisban még azt hangoztatta, hogy Ausztria nem fogja megszavazni az olaj- és gázembargót, mert az súlyosan saját érdekei ellen hatna, de április végén arról is hallhattunk, hogy több európai országhoz hasonlóan Ausztria is hajlandó lenne rubelben fizetni a gázért, sőt, Karl Nehammer osztrák kancellár volt az első nyugati vezető, aki a háború kitörése után áprilisban találkozott Vlagyimir Putyinnal a béke érdekében.”

 

(Photo by Tobias Steinmaurer / APA-PictureDesk / APA-PictureDesk via AFP)

 

Ezt követően május végén az ország áttért az olajembargót támogató országok sorába, ám miután Magyarország a végsőkig kitartott saját nemzeti – és egyébként az egész közép-és kelet-európai térség – érdekei mellett, végül Nehammer osztrák kancellár és Petr Fiala cseh miniszterelnök hangja is megjött. Nehammer hirtelen ismét azt kezdte el hangoztatni, hogy a Bizottság javaslata nemcsak kivitelezhetetlen, de jelentős mértékben károsítaná saját országa gazdasági helyzetét is. Azóta pedig gyakorlatilag válságmenedzsment van Ausztriában is, a kancellár legfőbb célja, hogy a szavazópolgárok ne a regnáló néppárti–zöld koalíciót hibáztassák a kialakult helyzetért, ezért is követelné az ársapka bevezetését az energiaárak őrült elszabadulása miatt. A helyzet egyébként rendkívül ingatag: a kormányzó néppárti ÖVP támogatottsága 2020 októbere és 2021 októbere (ekkor mondott le Sebastian Kurz a kancellári pozícióról) között 40 százalékról 28 százalékra csökkent, az azóta eltelt egy évben pedig alig 21 százalékra zuhant a párt támogatottsága. Miután a koalícióban résztvevő zöldek is mindössze 9 százalékon állnak, jelenleg gyakorlatilag a lakosság 30 százalékának támogatását bírja a kormány.

Ezért is figyelhetjük meg, hogy az osztrák kancellár a növekvő energiaszámlák miatt már kritikusabban áll a Brüsszel által kikényszerített szankciókhoz. Európa-szerte adódnak már jelei annak, hogy az erényfitogtató szankciók következtében drasztikusan megdráguló energiaárak miatt tömeges elégedetlenségi hullámok fognak kibontakozni, ám ezek elsősorban a regnáló kormányok leváltását fogják megcélozni.

Forró ősz vár Európára, amibe várhatóan több ingatag koalíciós kormány is bele fog bukni.”

 

 

888.hu: Ausztria és Magyarország volt az EU-ban az a két ország, akik határozottan kijelentették: nem küldenek fegyvereket Ukrajnában. Kihathat-e a többi tagországra mindez és csatlakozhatnak-e ehhez a többiek?

Biró András: A fegyverszállítások terén azt is figyelembe kell venni, hogy Ausztria abban az egészen egyedi helyzetben van, hogy az ország nem tagja a NATO-nak, és a legújabb felmérések szerint a lakosság 75 százaléka ezt helyesli, és mindössze 14 százaléka csatlakozna a védelmi szövetséghez. Finnország és Svédország esetében ellenkező hatást láthatunk kibontakozni, hiszen az orosz agresszió következtében mindkét ország felülértékelte történelmi semlegességét és kifejezte akaratát a NATO-hoz való csatlakozásnak. Az osztrák politikai elit most éppen a semlegesség szellemiségére hivatkozva akar minél inkább kimaradni a háborúból, és ahogyan láthatjuk, nemcsak a fegyverszállítások terén, hanem a gazdasági szankciók esetében is egyre inkább előtérbe kerül ez a fajta gondolkodás. Lényegében konszenzus uralkodik a semlegesség fenntartásának kérdésében, a kormányzó néppárti–zöld koalíciótól kezdve a szociáldemokratákon át egészen az Osztrák Szabadságpártig. Egyébként a nyugati szövetségesekkel való együttműködés és egység szellemében, mind Magyarország, mind Ausztria megszavazta a szankciókat, ám a háború eszkalációjához egyik ország sem hajlandó hozzájárulni és mihamarabbi békét sürgetnek.

(Photo by THOMAS FREY / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

 

A fegyverszállítások terén azt figyelhetjük meg egyébként, hogy a kezdeti lelkesedés után– ami főleg a régi, szovjet gyártmányú fegyverekre terjedt ki – egyre kevesebb fegyvert küldenek az európai országok Ukrajnának. A fegyverszállításnak immár technikai akadályai is vannak, hiszen az uniós országok készletei „kiapadtak”, erről Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője beszélt szeptember 5-én.

 

Az már egy másik kérdés, hogy egyes becslések szerint az Ukrajnának küldött nyugati fegyverek 70 százaléka egyébként el sem éri a frontokon harcoló katonákat, mivel már útközben eladják őket a feketepiacon.”

 

Mindez rávilágít arra, hogy az uniós tagállamok fegyverszállításai sincsenek érdemben hatással a háború kimenetelére. Az nem valószínű, hogy a fegyverszállításokban résztvevő országok meggondolnák magukat, a készletek kimerülése annál valószínűbb, ezért a legfőbb kérdés az, hogy az egyes uniós tagállamok „fölösleges” fegyverarzenálja mikor apad ki véglegesen.

 

Biró András legutóbbi elemzése itt olvasható a 888-on:

 

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Hagyják végre békén Cristiano Ronaldót!

Újabb fejezet íródik Cristiano Ronaldo katari történetében. A portugál sajtóhírek szerint a csapat legnagyobb sztárja haza akart utazni, miután nem számoltak vele a kezdőben a Svájc elleni mérkőzésen. A portugál szövetség és Ronaldo cáfolt, ám az esetet elsőként megszellőztető lap, a Record újabb részleteket osztott meg igaza alátámasztására.

A sapka esete a baloldallal

A sapka esete a baloldallal

Ha van sapka, az a baj, ha pedig nincs, akkor az. Döbbenetes, hogy a hazai ellenzék a 12 éves sorozatos vereségek után is képes ugyanazokat a hibákat elkövetni, mint egy évtizeddel ezelőtt. Képtelenek a fejlődésre.

Scholz dobbant a Twitterről?

Scholz dobbant a Twitterről?

Még azután is, hogy Elon Musk felvásárolta a Twittert, tombolnak a platformon az indulatok, amit a német kancellária is aggodalommal figyel. Alternatívák után is néznek.

Rendkívüli közleményről osztott meg bejegyzést Kocsis Máté

Az elmúlt napokban olyan pánikkeltő üzeneteket és hamis híreket terjesztett a dollárbaloldal a közösségi médiában, továbbá SMS-eken keresztül is, melyek szerint a lakossági megtakarításokat veszély fenyegeti, és emiatt az a legjobb szerintük, ha az emberek megszüntetik a bankbetéteiket – olvasható a bejegyzésben.

Rémhírterjesztő SMS-ek miatt indított eljárást a rendőrség

Rémhírterjesztő SMS-ek miatt indított eljárást a rendőrség

A kiküldött rémhírterjesztő SMS-ek szövege és Varju mai sajtótájékoztatójának címe szinte ugyanaz – írja a Magyar Nemzet.

Alapjogokért Központ: a magyarok többsége elutasítja a szankciókat

A felnőtt magyar lakosság többsége elutasítja az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által Oroszországgal szemben eddig bevezetett szankciókat – derül ki az Alapjogokért Központ legfrissebb kutatásából, amelynek eredményeit pénteken juttatták el az MTI-hez.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére