888.hu: Mellőzik, a helyén kezelik vagy esetleg túlértékelik a nők egyre növekvő társadalmi, politikai szerepvállalását?

Ferencz Orsolya: Nem lehet mellőzni, félvállról venni a témát, hiszen az ipari forradalom tájékán megindult társadalmi változások magukra a nőkre, illetve társadalmi helyzetükre is nagy hatással voltak. Az utóbbi időben is szinte évről évre új, más és egyre komolyabb kihívásokkal kell szembenézniük. Ezt a változást azonban általános emberi jogi, társadalomszerkezeti kérdésnek tartom, hiszen a nők szerepét nehéz értelmezni a férfiakénak a vizsgálata nélkül, és fordítva. Én azt vallom, hogy konzervatív feminizmusra van szükség. A konzervatív oldal vállalja egyértelműen, hogy a társadalmat nők és férfiak alkotják, az emberiséget ugyanis e két nem alkotja, nem pedig 72 különböző gender.

MTI/Szigetváry Zsolt

888.hu: A kvóta szempontok egyoldalú erőltetése azonban a valódi teljesítmény értékét csökkentheti. Ennek nyomán itt-ott még azt is szóvá tették, hogy sajnálatosan kevés nő kapott Nobel-díjat.

Ferencz Orsolya: A konzervatív feminizmus szerinti megközelítésben nem kvótákra van szükség. A nők látványos eredményeket tettek és tesznek le az asztalra, de – sajnos – valóban nem mindig kerülnek reflektorfénybe. Azonban értékelni lehet és kell a teljesítményüket. Ezt a problémát meg kell oldani, feltárva azokat a társadalmi folyamatokat és okokat, amelyek a nők teljesítményének elismerése útjában állnak. Azonban a mai, magukat progresszívnek nevező erők nem a nők előtt tornyosuló akadályokat akarják eltörölni, hanem magát a női nemet. Az emberiséget férfiak és nők alkotják, és pont ezért nem lenne szerencsés „eltörölni” a női nemet azzal, hogy a magukat nőnek érző férfiaknak, ha úgy tetszik, „transznőknek” ugyanolyan jogokat biztosítanak – például a sportban –, mint a férfiaknak. Egy pozíció betöltésénél az alkalmasság az egyetlen mérce. A nemtől függetlenül vagy alkalmas, vagy éppen alkalmatlan. Ha idáig eljut a társadalom, akkor az már a nagykorúság jele. S ebben nagy szerepe van olyan tudósoknak, művészeknek, sportolóknak, akik a teljesítményükkel igazolják a nők nélkülözhetetlen szerepét. A befektetett munka, az életút és az eredmény számít.

888.hu: A baloldalról sok bírálat éri a konzervatív tábort a nemi egyenjogúsági hiányosságok miatt. Például a magyar és mostanában az angol kormány szemére hányják, hogy kevés benne a nő. Csak fifti-fifti alapon kiosztott tisztségekkel lehet jól és eredményesen működtetni egy országot?

Ferencz Orsolya: Erre inkább józsefvárosi politikusként válaszolnék. A kerületi képviselő-testület baloldalán tizenegyen vannak, köztük egyetlen nő. A Fidesznél hétből három nő, mindhárman egyéni körzetben győztes képviselők vagyunk. Szóval, más szemében a szálkát, a sajátjukban a gerendát sem veszik észre. Szeretnek hangosan, a kirakatban képviselni ügyeket, de – hasonlóan a környezetvédelem vagy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problematikájához –, a női jogok kérdésében sem sikerült valódi tartalommal megtölteni az üres szólamokat.

888.hu: Hogyan kérheti számon az ellenzék a női vezetők általuk alacsonynak tartott számát, amikor saját árnyékkormányában sem tapossák egymást az árnyékminiszter-asszonyok?

Ferencz Orsolya: Ugyanaz a baloldal fúj hideget és meleget, amelyik egyszerre beszél emberi jogokról, és közben a biológiai helyett csak a társadalmi nemet ismeri el. Mivel nehéz lenne bármiféle karakteres eltérést találni a magyarországi és a nemzetközi baloldal között, így nézzük az általános jelenségeket. Azért vívnak hangos és látványos csatát, hogy a transznők is használhassák női mosdót, öltözőt és a nőkkel versenyezhessenek. Ugyanakkor előadják, hogy mennyire védik a nők jogait. J. K. Rowlingnak, a híres angol írónőnek is nekimentek, amiért azt merészelte mondani, hogy csak a nők menstruálhatnak. Ez is mutatja a progresszív baloldal önmeghasonlását. Előbb talán a nő fogalmát kellene tudniuk meghatározni, azt, hogy mi is a nő. A korszellemre jellemző, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság megüresedett székére jelölt bírónő néhány hónapja nem tudta – vagy merte – definiálni szenátusi meghallgatásán saját nemének a fogalmát, mondván, nem biológus. Hogyan tud harcolni a női jogokért az, akinek gőze sincs arról, kit is kell nőnek tekinteni? Ezért vallom azt, hogy manapság már csak konzervatív feminizmus létezik.

888.hu: Menyire lendítheti előre az egyenjogúság ügyét nálunk a fél éve köztársasági elnökké megválasztott Novák Katalin?

Ferencz Orsolya: Nagy jelentősége van példaértékű életútjának, hiszen egy fiatal, a keresztény értékeket bátran felvállaló édesanya, aki a politikai pályán is sikeresen állt helyt itthon és Európa, illetve a világ több pontján. Családvédelmi programját külföldön is vonzónak, követésre méltónak találják, sőt, sok helyen etalonnak tekintik a magyar családpolitika modelljét. Novák Katalin hivatalba lépése vérfrissítő hatással volt a köztársasági elnöki tisztségre is. Megnyilvánulásai során pedig egyértelműen kirajzolódik az érdekérvényesítés helyett a finom, de határozott értékérvényesítés, mint e közjogi méltóság egyik legnemesebb feladata.

888.hu: Mégis sokszor és sokan támadják, harcos, afféle ellenzéki vezér szerepbe tuszkolnák. Hogyan lehet, illetve kell-e egyáltalán védekezni az efféle támadások ellen?

Ferencz Orsolya: A magyar alaptörvény egyértelműen lefekteti a köztársasági elnök jogait és kötelezettségeit, amelynek egyik legfontosabb célja a nemzet egységének a megjelenítése. Novák Katalinnak pedig minden lépése kiállja az alkotmányosság próbáját, minden eddigi szereplése megfelelt a jogkörének. Az elnöki pozícióval lehet élni és visszaélni. Mindkettőre volt példa a rendszerváltás után. Novák Katalin személyiségéből adódóan vállalja és használja a pozíciójából adódó lehetőségeket, és bátran felkarolja a fontos ügyeket. Örvendetes, hogy fiatal családanyaként ülhetett az elnöki székbe, habitusa, az általa képviselt új stílus és szellemiség sokat tud hozzáadni a hivatalos szerepköréhez. Annál is inkább, mert az 1990-es rendszerváltás óta csak férfi elnökünk volt.

888.hu: A köztársasági elnök asszony példája ragadós lesz? Hamarosan olyan nagy formátumú politikus nők ülhetnek be a Parlamentbe, mint egykor Slachta Margit vagy Kéthly Anna?

Ferencz Orsolya: Azért rajtuk kívül is volt számos karakteres, történelmi személyiségünk, elég Zrínyi Ilonát említeni. Az azonban tény, hogy a XX., XXI. században sokkal kevesebb női politikus tette le a névjegyét a magyar politika asztalára, mint kellett és talán lehetett volna. 1990 után is nagyon lassan nőtt a női politikusok, vezetők száma a közéletben. Mostanra azonban számos kitűnő politikus hölgy lépett színre. Kiemelném Varga Judit igazságügyi minisztert, Vitályos Eszter miniszterhelyettest, Hornung Ágnes államtitkár asszonyt, de hosszan lehetne sorolni a neveket. Kétségtelen, nem oldottuk meg a lányok, asszonyok minden gondját-baját, de Novák Katalin is élő bizonyossággal szolgál arra, hogy nem vagy-vagy kérdés a karrier és a családalapítás. Legfőbb ideje volt annak, hogy egy ilyen fontos, ikonikus tisztségbe nő kerüljön.