888.hu: Mit mutatnak jelenleg a közvélemény-kutatások számai, melyik tömörülés a legesélyesebb a választás megnyerésére?

Vargha Márk: Az első három helyen a hárompólusúvá vált svéd pártrendszer három nagy tagja áll. Az élen az újrázásra esélyes Szociáldemokraták állnak, 30%-kal. Őket követik a Svéd Demokraták (21%) és a Mérsékelt Párt (17%). A kormányalakítás azon múlik, hogy a kisebb pártok hogyan szerepelnek, ugyanis a baloldali kispártok a Szociáldemokraták koalíciós partnereként vagy külső támogatójaként, míg a jobboldali kispártok a Mérsékelt Párt koalíciós partnereként vagy külső támogatójaként vehetnek részt a politikában a következő ciklusban. A Svéd Demokraták nem fognak tudni kormányt alakítani, mert nincsenek kispárti szövetségeseik.

888.hu: Minek köszönhető, hogy létrejött a választásra egy erős, széles támogatottságú, egységes jobboldali alternatíva?

Vargha Márk: A választás fő témái közé most emelkedett először a bevándorlás és az ahhoz kapcsolódó riasztó bűnözési statisztikák. Jobboldalról mind a Svéd Demokraták, mind a Kereszténydemokraták nevű kispárt erős kritikát fogalmaztak meg a 2015 óta az országba érkezett migránsokkal kapcsolatban. Nem meglepő, hogy míg 2015-ben a svédek 58%-ának volt kedvező véleménye a bevándorlásról, mára ez a szám 40%-ra csökkent. A 2020-as évekre ugyanis az Európai Unió országai közül már Svédországban követték el a legtöbb fegyveres bűncselekményt, a külvárosokban elterjedté vált a drogfogyasztás, a jellemzően szomáliai, eritreai és marokkói második generációs bevándorlókból szerveződő bűnöző klánok és csoportok pedig egyre erőszakosabbakká váltak. Emellett tíz év alatt 34%-kal nőtt a bejelentett nemi erőszak száma, melyek többségének az elkövetője külföldi. Ezzel összefügg a Svéd Demokraták támogatottságának folyamatos emelkedése, mely erősen kihat a két blokk vezető erejére is. A Szociáldemokraták bevándorlással kapcsolatos álláspontja keményedett az elmúlt ciklusban, míg a Mérsékeltek immár elfogadják potenciális külső támogatóként az SD-t. Korábban mindkét jelenség elképzelhetetlen volt.

888.hu: Bármelyik blokk is kerül hatalomra, hogyan tud együttműködni négy különböző párt az elkövetkező négy évben?

Vargha Márk: A Szociáldemokraták a most véget érő ciklust a Balpárt nevű kispárt külső támogatásával kezdték, ám a lakbérplafon kérdésében olyan súlyos vita robbant ki a felek között, hogy az bizalmatlansági indítványhoz, majd a Stefan Löfven vezette kormány bukásához vezetett. Ez tehát azt vetíti előre, hogy szocdem győzelem esetén sem biztos a szilárd többség, ugyanakkor – ahogy minden kisebbségi kormány esetében a világban – heti szintű alkudozásra van szükség a törvényjavaslatok elfogadásához elegendő szavazatszám biztosításához. A Balpárt mellett még a Zöldek és a Centrum Párt jöhet szóba támogatóként a szocdem győzelem után.

A jobboldal sokkal nehezebb helyzetben van, mert bár – ahogy említettem – a Mérsékeltek elfogadják az SD-t külső támogatónak (koalícióra ők sem lépnének velük), ezt viszont hagyományos szövetségesük, a Liberálisok nem fogadják el, ők az SD-t továbbra is karanténban tartanák. A Mérsékelteknek, az SD-nek és a Kereszténydemokratáknak tehát együtt kellene annyi mandátumot szereznie, hogy ne szoruljanak rá a Liberálisok támogatására is, illetve az ne álljon át a baloldalra.

888.hu: Mennyiben változott a Svéd Demokraták elfogadottsága az elmúlt 4 évben?

Vargha Márk: Már 2014 végén felugrott a kispártiból a középpárti tartományba az SD támogatottsága, melyet kisebb hullámvölgyekkel azóta is tart, tehát inkább stagnálásnak nevezhetjük az elmúlt években a támogatottságát. Tavaly október és idén április között előztek a Mérsékeltek, majd egészen idén nyár közepéig a Mérsékeltek vezettek előttük, azóta pedig hibahatáron belül ismét előz az SD.

888.hu: Négy évvel ezelőtt is a migrációval valamint az elszaporodó bűnözéssel kampányolt a jobboldal, mindezt sikertelenül tette. Tavaly a német Bild újság Európa legveszélyesebb országának nevezte Svédországot. Mitől és mennyiben változott meg a svédek migrációhoz való hozzáállása?

Vargha Márk: Alapvetően a média által formált vélemény-klímaváltozásnak köszönhetőek a változások. Ezzel kapcsolatban idézném Kovács Emese kolléganőm egy korábbi tanulmányából:

„A bevándorlással kapcsolatos valóságkép kialakításában és tartós fenntartásában jelentős szerepe van az åsiktskorridor-nak, magyarul véleményfolyosónak. Az åsiktskorridor a svéd konszenzuskultúra része, lényegében egy olyan mechanizmus, amelynek célja a kikényszerített közmegegyezés elérése a hallgatás spiráljának elindításával, amely politikai, gazdasági vagy társadalmi következményekkel jár azok számára, akik szembeszegülnek az elit által formált társadalmi konszenzussal. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a társadalmilag elfogadott véleménytől eltérő nézőpont valójában irrelevánsnak tekintendő, ezért a viták során nem kell figyelembe venni. Ezt erősíti, hogy a média közreműködése a bevándorlás kizárólag pozitív narratívájában meggátolta ugyan a rasszista gondolkodás elterjedését, ugyanakkor széles körű öncenzúrához vezetett. A svéd lakosság pedig viszonylag rövid idő alatt rájött arra, hogy a mainstream média csak féligazságokat közöl a migrációval kapcsolatban, ezért inkább az alternatív, gyakran gyűlöletkeltő oldalakon kezdtek el tájékozódni. Ez pedig visszahatott a médiára, és arra késztette, hogy folyamatosan feszegesse a véleményfolyosó határait. Ezért kezdett el például több, a Dagens Nyheter, a Sveriges Television és az Aftonbladet olyan bűnözéssel kapcsolatos felméréseket készíteni, amelyek az elkövetők etnikai hovatartozását vizsgálják.”

Ez, vagyis az etnikai hovatartozás és a bűnözés összekapcsolása sok évtizedes tabu volt. Fontos megjegyezni, hogy az állam ma sem teszi ezt, de a sajtó már igen, ez pedig véleményem szerint óriási előrelépés.

888.hu: Sikeres lehet a szocdemek taktikája, hogy elmúlt időszakban már bevándorlásellenes szólamokat is megengedtek maguknak? Mit szóltak ehhez a választóik? Ez a stratégia mennyiben változtathatja meg a SD támogatottságát?

Vargha Márk: Igen, sikeres lehet, választói nem pártoltak el tőle. Érdemes figyelni a szomszédban lezajlott folyamatokat, a dán szuverenista baloldal itthon nem kellően idézett migrációellenes intézkedéseit. 2019 első felében Mette Frederiksen vezetésével a dán Szociáldemokrata Párt ugyanis gyökeres fordulatot hajtott végre a migráció fékezése érdekében az állam dán karaktere védelmének jelszavával, amit azóta is következetesen képvisel. A fordulat nyomán (de nemcsak annak köszönhetően) a bevándorlásellenes Dán Néppárt támogatottságának 6/7-ét elveszítette mára. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy az SD szavazótábora is hasonló mértékben zsugorodik majd, de jóslásokba nem bocsátkoznék, mivel bár mindkét állam hasonló kultúrájú, a dán és a svéd társadalomnak a szuverenitáshoz történelmileg más a viszonya.