Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Bajkai István: Brüsszelnek a külhoni magyarok jogai helyett csak a migránsok fontosak

Vincze Viktor Attila

2019.05.24. 14:00

A külhoni magyarok jogsérelmeinek az európai uniós kezeléséből egyértelműen látszik, hogy a migrációpárti erőknek valójában az európai kultúra megszüntetése a végső célja, hiszen az őshonos magyar közösségek által hordozott kulturális sokszínűség megőrzése egyáltalán nem fontos Brüsszelnek – mondta el a 888.hu számára nyilatkozó Bajkai István. A Fidesz országgyűlési képviselője szerint fontos, hogy minél többen elmenjenek és a Fidesz-KDNP listájára szavazzanak, mert a hazai pártok közül csak a kormányzó pártszövetség küzd azért, hogy garanciákkal alátámasztott kisebbségvédelmi eljárások óvják a Kárpát-medence magyar közösségeinek jogait.

Vincze Viktor Attila: A május 26-ai EP-választásnak mi a tétje a külhoni magyarok jogainak biztosítása, valamint a határon túli magyar közösségek és az anyaország közös érdekei szempontjából? A 15 millió magyarért felelősséget érző jobboldali szavazók miért fontos, hogy elmenjenek és a Fidesz-KDNP uniós listáját támogassák a voksaikkal?

Bajkai István: Nyilvánvalóan minél erősebb képviselettel rendelkezik Magyarország, a magyarság, annál hatékonyabban tudjuk képviselni az érdekeinket. Ahhoz, hogy még erőteljesebben ki tudjunk állni a magyar ügyek mellett, ahhoz – már ahogy a nemzetközi politika működik -, a legtöbbször szükségünk van támogatókra, másoknak a meggyőzésére is. Minél erőteljesebb képviselettel és mandátumszámmal rendelkezik a Fidesz-KDNP az unión belül, annál hangsúlyosabb tényezőként fognak majd mások is ránk tekinteni. Az EP-választás tétjeként tehát nem egyszerűen a képviselőink számáról van szó, hanem az érdekérvényesítéshez szükséges társaknak és szövetségeseknek a megtalálásáról is, ami annál könnyebb, minél több Fideszes, ill. KDNP-s képviselő lesz majd az uniós parlamentben. Miniszterelnökünk határozott kiállása miatt Magyarországnak a szerepe az utóbbi időben a nemzetközi politikai térben rendkívüli módon felértékelődött. Nyilván amikor arról van szó, hogy ki kell állni a külhonban élő magyarságért, akkor ez nekünk magyaroknak nyilván a szívügyünk. De el kellene tudnunk érni azt, hogy ne pusztán annyi történjen az Európai Parlamentben, illetve az egyes uniós intézményekben, például a Bizottságban, hogy föláll egy magyar képviselő és elmondja azt, hogy éppen milyen jogsérelem érte a külhonban éppen valamely honfitársunkat, hanem azt is el kéne tudni érni, hogy – mint például az akár az RMDSZ programjában is szereplő – hatékony és garanciákkal alátámasztott kisebbségvédelmi eljárások, és az úgymond kisebbségvédelemnek, erős jogi szabályozása legyen az unión belül. Ehhez új uniós jogszabályokat kell elfogadtatni, ehhez olyan társakra, szövetségesekre van szükségünk, akik ennek a fontosságát elfogadják és belátják. És ha minél erősebb ennek a szövetségnek az egyik tagja, jelen esetben a Fidesz-KDNP, akkor annál nagyobb esélyünk van céljaink elérésére és a magyarság megvédésére.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Vincze Viktor Attila: A határon túli, külhoni magyarok jogaiért miért kell még mindig küzdeni az Európai Unión belül?

Bajkai István: Az, hogy Nyugat-Európában nem értik a mi régiónkat, az egy súlyos probléma szerintem. A nagy gyarmattartó országok a korábbi történelmi időszakokban sikeresen kiirtották a saját kisebbségeik egy jelentős részét és teljesen beolvasztották a többségi társadalmukba. Másrészről pedig a gyarmatok hasznából, más népek elnyomásából és rabszolgatartással felérő kihasználásából, így például számos afrikai társadalom kifosztásából és tönkretételéből (amely egyik oka a világunkat ma sújtó gondoknak) komoly gazdaságot, gazdagságot, ill. világpolitikai szerepet tudtak felépíteni a maguk számára. Számukra Közép-Kelet-Európa is csak egy ilyen kihasználására alkalmas gyarmati érdekszféra volt sokáig. Egy kizsákmányolható és adott esetben az orosz birodalommal szembeni ütközőzónaként, valamint ugyanakkor piacként is kihasználható terület volt csak a számukra a mi régiónk. Soha nem tekintettek Közép-Kelet-Európa népeire egyenrangú partnerként. Ez a fajta hozzáállás nyomokban most is megragadható, létezik az EU-n belül. Szomorúan kell tapasztalnunk, hogy az őshonos kisebbségeknek a helyzetét Európában vagy nem ismerik, vagy nem akarják ismerni. Számos nép – így különösen a magyarság – egy természetese egységet alkotott egy meghatározott földrajzi területen, amely aztán például Trianon kapcsán mesterségesen megszüntetésre került, és amelynek következtében a korábban többségben levő honfitársaink egyszer csak kisebbségi és üldözötti pozícióban találták magukat. Ma azt a problémát nem hajlandók még mindig egyesek fölismerni, miszerint Európa mesterséges határok által van szétszabdalva. Ennek a jelentőségét Nyugat-Európában nem értik vagy nem akarják megérteni. Miért fontos ez? Azért mert az európai történelmünknek az egyik sajátossága az, hogy a határok a legritkább esetben egyeznek azokkal a területekkel, mint ahol a nemzetek, a nemzetiségek és az őshonos kisebbségek élnek. Jó néhány nemzetiség pedig Közép-Európában – és közöttük a külhoni magyarság is – kisebbségbe került, aminek következtében a többségbe került nemzetek vele szemben elkezdték kiépíteni a nemzetállami ideológiáikat. Az új, többségi államok nagy része itt a Kárpát-medencében a saját új identitását mind a magyarsággal szemben határozta meg. Mi magyarok lettünk az áldozatai így például a romániai nemzetállami ideológia kiépítésének. Az példa nélküli, ahogy a második világháború lezárását követően a szocialista Ceausescu rendszer állami eszközökkel elüldözte, illetve – már kimondani is szörnyű: szinte áruként – pénzért eladta Romániában az egyik őshonos nemzetiséget és kisebbséget, a szászokat. És ez a bűn nem a kommunista ideológiából következett, hanem a román nemzetállami filozófiából. A magyarság is ennek a más nemzetek ellen irányuló nemzetpolitikának lett az áldozata. Ezt Nyugat-Európában nem akarják elismerni. Annak ellenére sem, hogy vitathatatlan tények alapján az egy létező probléma sajnos, hogy a XXI. század Európájában ma a magyarság a legüldözöttebb nemzeti kisebbség Európában.

Vincze Viktor Attila: A kisebbségben élő magyar közösségek problémáival összefüggésben az az érzése az embernek, mintha Soros György emberi jogi szervezeti mellett az EU hivatalos szervezetei sem akarnának a magyarokat érintő jogfosztások ügyeivel érdemben foglalkozni.

Bajkai István: A magyar európai parlamenti képviselők, de a magyar parlament tagjai, kormányzatunk és a külügyminisztériumunk is meglehetősen hangosan mondta el és mondja el minden lehetséges fórumon, hogy milyen jogsérelmek érik a külhonban élő magyarságot. Kellően hangos a szavunk ahhoz, hogy aki akarja, az meghallja a szavunkat. Ezért arról, hogy mégsem hallják meg ezt az unióban én inkább azt gondolom, hogy ott szándékosan bezárják a fülüket, mert nem akarják meghallani azt. Leegyszerűsítő megfogalmazásnak tűnik, de akkor is úgy látom, hogy a Soros György által támogatott és befolyásolt emberi jogi szervezetek az emberi jogok képviseletét csak egy politikai eszköznek gondolják azokkal szemben, akiket politikai ellenfeleknek tekintenek, és nem pedig egy univerzális értéknek, amely fölött az EU-nak mindenkivel szemben egyenlő mércét alkalmazva őrködnie kellene. Nem véletlenül az RMDSZ által elindított egyik kezdeményezés, most azt szeretné elérni, hogy a tagállamok mellett magának az uniónak is legyen jogi felelőssége a kisebbségi jogok betartása vonatkozásában. Legyen egy olyan új, hatékony, garanciákkal körülbástyázott, számonkérhető és végrehajtható kisebbségvédelmi egyezmény, egy olyan szabályrendszer az unión belül, ami arról szól, hogy maga az unió is felelős az őshonos kisebbségek védelméért. A kisebbségvédelem ügyében szinte mindennaposak voltak a magyar képviselők felszólalásai az Európai Parlamentben, akik lehetőleg minden egyes alkalommal elmondták, hogy milyen jogsértések érték a külhoni magyar kisebbséget. A hallgatóságban azonban ennek ellenére nem volt nyitottság a mi üzeneteink megértésére. Azt kell tehát látnunk és az a helyzet, hogy miközben égbekiáltó bűnökről és jogsértő helyzetekről van szó, azokat az EU-ban mégsem tartják fontosnak akkor, amikor valóban cselekvésről és az emberi jogok egyenlő elbírálásáról és védelméről lenne szó. Fontosabbnak tartják ezeknél például azt, hogy van-e színes televízió a börtönökben. De az is fontosabb nekik, hogy hogyan biztosítsanak a migránsok számára beutazást, migráns bankkártyát, szociális juttatásokat, nyelvhasználati jogot, munkaerőpiaci képzést. De az, hogy több millió magyar jogfosztott állapotban él Európában már több, mint száz éve és nyíltan megtagadják a jogaikat, így például a jogukat a nyelvhasználathoz vagy az egyházi ingatlanaik visszaszolgáltatását, ez viszont egyáltalán nem érdekli az uniós döntéshozókat. Én ezt nem tekintem véletlennek. Mert mindez azt jelenti, hogy a gyakorlatban a nyugat-európai volt gyarmattartó országok és a bevándorláspárti politikai erők, meg a politikailag elfogult és motivált emberi jogi szervezetek számára is csak a migránsok a fontosak, míg az olyan valódi emberi jogi kérdések, mint az Európát már ezer éve tápláló és annak felépüléséhez, megmaradásához hűen hozzájáruló, most kisebbségben élő magyarok ügyei, azok egyáltalán nem fontosak. Számukra az nem érték és nem vált ki bennük humánus együttérzést. Nyilvánvaló jogsértések sem zavarják őket, miközben egyes migránspárti erők nyilvánvalóan Európa aláásására, az európai kultúra és értékek megszüntetésére törekednek nem is burkoltan, hanem már nyíltan. Sajnos az a tapasztalat, hogy néha az egyébként magukat emberbarátnak feltüntető emberi jogi aktivistáknak mintha kellemetlen lenne az EU-ban a magyarok emberi jogi kérdéseiről vitákat folytatni. A magyarok ügyeinek a kezeléséből egyértelműen látszik, hogy a migrációpárti erőknek valójában az európai kultúra megszüntetése a végső célja valójában. A bevándorlás a baloldali erők politikai céljait szolgálja, nekik kedvez, hiszen a migránsügy legális és illegális üzletágából származó hasznán túlmenően az ő szavazóbázisukat növelik a migránsok. Ha folytatódik ebben az ütemben a bevándorlás, akkor az a baloldal folyamatos hatalmon maradásának a záloga lesz majd. Ne felejtsük el azt sem a veszélyek kapcsán, hogy az egyre mélyebbre szálló Franciaország atomhatalom: rossz belegondolni, mi történhet a jövőben, ha iszlamisták fogják a francia politikai teret uralni.

Vincze Viktor Attila: Lehetséges, hogy a bevándorlók tömeges betelepítését Európára ráerőltetni akaró politikai oldal nem véletlenül néma a magyarokat sújtó jogsértésekkel szemben?

Bajkai István: Egy nyílt politikai harc folyik az eredeti európai kultúra és ezáltal az őshonos kisebbségek megszüntetése érdekében. Az olyan őshonos európai kisebbségek, mint a külhoni magyar közösségek, azok nem veszélyeztetik az európai kultúrát, hanem éppen, hogy színesítik, erősítik azáltal, hogy a maguk kincseivel, csodálatos életérzésével és élni akarásával, keresztény alapú filozófiájával, családépítésével, munkamoráljukkal, tudásukkal, hitükkel, humanizmusukkal, a más népekkel való békés együttélési képességükkel megerősítik azt, hogy milyen sokfélék, és a sokféleségünkben milyen erősek vagyunk magyarként és európaiként. Mindannyiunknak közösek a gyökereink, mert zsidó-keresztény alapon gondolkodó európaiak vagyunk. A zsidó-keresztény vallásból, és a római jogból és a görög filozófiából nőtt ki a kultúránk és a fogalmaink, a szokásaink, a gazdaságunk és a jogi rendszerünk is ez alapján alakult ki egy – sajnos sok vérrel és áldozattal járó – ezeréves küzdelem és a sokféle európai nép együttélésének jogi és társadalmi elfogadtatása révén. A migráció további erőltetésével ennek az érzékeny, sérülékeny európai kultúrának, hagyománynak az eltűnése venné viszont a kezdetét. Ebben a jelenlegi helyzetben mi magyarok – hasonlóan a korábbi időkhöz – most ismét úgy döntöttünk, hogy megvédjük Európa határait, azzal, hogy gátat szabtunk az ellenőrizetlen tömeges bevándorlásnak. Az EU-ban jelenleg zajló vita pedig arról szól, hogy mi éppen ezért most az útjában állunk azoknak, akik a bevándorlókat tömegesen akarják letelepíteni Európába.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Vincze Viktor Attila: Remélhetőleg az új összetételű Európai Parlamentben komoly téma lesz majd a magyarokat sújtó számos jogsértés, és így azoknak a székely fiataloknak az ügye is, akiket egy koncepciós perben súlyos börtönbüntetésre ítéltek államellenes összeesküvés vádjával. Hol tart most ez a jogsérelmi ügy, amelyben a két székely jogi segítőjeként személy szerint ön is érintett?

Bajkai István: A román parlament nemrég egy módosítással kivette a büntető törvénykönyvből azt a román államhatalom erőszakos megdöntésérének kísérletére vonatkozó büntetőjogi szakaszt, fejezetet, amely mai alapján egyébként teljesen alaptalanul, de öt éves börtönbüntetésre ítéltek két székely fiatalt. Az eddigi fellebbezések eredménytelenek voltak, de ez a büntetőtörvény módosítás most arra ad lehetőséget, hogy a már nem létező törvényhely alapján bűncselekmény sincs és a nullum crimen sine lege sincsen jogelv alapján – álláspontunk szerint – a két székely fiatal börtönbüntetésének a megszakítását lehet kérni. Az erre vonatkozó kérelmet első fokon elutasította a brassói bíróság. Most a másodfokra benyújtott fellebbezés elbírálását várjuk. Az ügyük miatt pedig az egész magyarság úgy érzi Erdélyben és Székelyföldön is, hogy a két székelyt azért ültették a vádlottak padjára és azért ítélték el ártatlanul, mert a román államhatalom megfélemlítési szándékkal meg akarta mutatni, hogy ez történhet meg bárkivel, aki szólni mer a magyar kisebbségi jogok és a magyar autonómia ügyében. Ezt az elnyomó szándékot a magyarok más száz éve elszenvedik Romániában és tragikus, hogy a magát jogállaminak nevező Romániában sem változott lényegét tekintve a magyarság helyzete emberi jogi szempontból. A jogállamiság köpönyegére EU-s zászló van festve, az elnyomó eszközök kissé változtak, több a jogi garnírung, de a kizárólagosságra törekvő román nemzetfilozófia és annak kíméletlen kikényszerítése maradt a régi.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Szijjártó: ismét le akarják nyomni az európai országok torkán a kötelező kvótát

Európában ismét egy olyan időszak következik, amikor növelni akarják a nyomást a bevándorlásellenes kormányokon, és újra megpróbálják az európai országok torkán lenyomni a kötelező kvótát – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Áder János is részt vesz az ENSZ klímacsúcsán

Áder János köztársasági elnök szeptember 22-26. között az Egyesült Államokba látogat, ahol részt vesz és beszédet mond az ENSZ klímacsúcsán és közgyűlésén.

A vizek városában jártunk

A vizek városában jártunk

Folyatódik Lokálpatrióta cikksorozatunk, amelyben ezúttal a Komárom-Esztergom megyei Tatára, azaz a vizek városába látogattunk, és összegyűjtöttünk nyolc helyet, ahova érdemes ellátogatni.

Németh Zsolt: mindenkit érdekeltté kell tennünk Erdély sikerében

Németh Zsolt szerint a globalista árral szemben haladva Erdélynek egy új transzilvanizmusra van szüksége, amelynek lényege Erdély szövetsége Bukaresttel és Budapesttel.

„Avanti Ragazzi di Buda” – énekelték vastaps közepette Orbán Viktornak az olaszok

„Avanti Ragazzi di Buda” – énekelték vastaps közepette Orbán Viktornak az olaszok

A magyar miniszterelnök a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párttalálkozóján vett részt Rómában, ahol felcsendült az '56-os szabadságharcosok tiszteletére írt olasz dal is.

A svéd Zöldek legfontosabb küldetésüknek érzik, hogy ingyen lakáshoz juttassák a migránsokat

A svéd Zöldek legfontosabb küldetésüknek érzik, hogy ingyen lakáshoz juttassák a migránsokat

Jelenleg 2700 (!) migránst veszélyeztet a hajléktalanság Svédországban, mivel lejárnak a menekülteknek járó ideiglenes apartmanjaik.

Gondolatbűnözés

Gondolatbűnözés

Igen, gondolatbűnözés. És ha már ezt a szót használjuk, nem nehéz kitalálni, hogy mi más is lehetne a bűnös gondolat, mint a migráció és a befogadó társadalomtól elkülönülő muszlim párhuzamos világ elutasítása. És hol máshol lehetne, mint Franciaországban. Ahol nagyságrendileg sem tudják megmondani, hány illegális bevándorló lehet az országban. Ahonnét lényegében lehetetlen kiutasítani az illegális bevándorlókat. Persze, Franciaország.

Orbán: a baloldal be akarja hozni a migránsokat

Orbán: a baloldal be akarja hozni a migránsokat

Magyarország készen áll, hogy ahol tud, ott segítséget nyújtson Olaszországnak, így ha végre elszánja magát, hogy a határokat megvédi, segítünk, és abban is, hogy az itt lévő migránsokat hazavigyék – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párttalálkozóján Rómában. Orbán Viktor egyúttal leszögezte: a baloldal be akarja hozni a migránsokat.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére