Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Baán László: A megújult Liget elkészül 2022-re, és mindenben jobb lesz a réginél

Vincze Viktor Attila

2018.12.24. 16:30

A Szabolcs utcai új, központi múzeumi raktár átadásával és a régi magyar mesterek anyagának a Hõsök terére kerülésével folytatódik 2019-ben a Szépmûvészeti Múzeum megújulása - mondta el az intézmény fõigazgatója, Baán László a 888.hu-nak. A Budapest Liget Projekt miniszteri biztosa szerint minden alaptalan ellenzéki vádaskodásokra rácáfolva a magyar rockzenérõl is megemlékezõ Magyar Zene Házával együtt teljesen kész lesz 2022-re az újjáépült Liget.

Vincze Viktor Attila: Mennyire igaz az az ellenzéki klisé, miszerint a jelenlegi kormányzatnak egyáltalán nem fontos a kultúra, és hogy állítólag ezért nem is áldoz ilyen célra elegendő költségvetési forrást?

Baán László: Ez az állítás egyáltalán nem igaz, ennek pont a fordítottjáról beszélhetünk. Olyan léptékű kulturális fejlesztés, mint amit ezekben az években megvalósít a kormányzat, gyakorlatilag száz éve nem volt Magyarországon. Igazából a millennium idején voltak a mostani fejlesztési stratégiához hasonlítható léptékű kulturális beruházások az országban utoljára. Az elmúlt években országszerte több mint 500 milliárd forint értékű kulturális fejlesztésről döntött a kormány, amelyeknek a megvalósítása már jórészt folyamatban is van. Ezeknek a fejlesztéseknek a zászlóshajója a Liget projekt, aminek már javában zajlik a megvalósítása. Ennek a projektnek az első nagy állomása a Szépművészeti Múzeum több mint tízmilliárd forint értékű felújítása volt. Három és fél év után, történetének legnagyobb rekonstrukciós munkálatait követően, a múzeum épületének mintegy felét, csaknem 15 ezer négyzetmétert megújítva, október végén, tehát már másfél hónapja nyitotta meg újra kapuit a nagyközönség számára a  felújított Szépművészeti.

Vincze Viktor Attila: Milyenek a visszajelzések? Mekkora siker övezi a Szépművészeti Múzeum újranyitását?

Baán László: Nyugodtan lehet mondani, hogy óriási a siker, a nyitás óta már több tízezer ember látta a megújult múzeumot. De az érdeklődés már óriási volt idén márciusban is, amikor két hétre ideiglenesen megnyitottuk a múzeumot, hogy az emberek megtekinthessék az akkorra eredeti pompájában felújított Román Csarnokot, amely a közönség elől több mint 70 évig el volt zárva, raktárként működött és ez idő alatt rendkívül leromlott állapotba került. Tavasszal erre a gyönyörű teremre több mint hatvanezer ember volt kíváncsi, s ez a látogatószám – egy kiállítás teljes idejére  kivetítve – a Van Gogh tárlat utáni második legsikeresebb kiállítást jelentené a múzeum történetében. Eddig látogatóinktól csak pozitív visszajelzést kaptunk a múzeum megújításával összefüggésben. Egy külföldi múzeumigazgató barátom is itt volt a múzeum megnyitóján, aki így foglalta össze az élményét: azt eddig is tudta, hogy nagyon jelentős a Szépművészeti gyűjteménye, de ezzel a felújítással most már az épület is a legjobb, a látogatóknak legtöbbet nyújtó európai múzeumok sorába lépett. A Szépművészeti Múzeum gyűjteménye nemzetközi rangját talán az írja le legjobban, hogy a Bécs és Szentpétervár közötti térségben, tehát a Habsburgok és a cárok két nagy birodalmi múzeumi gyűjteménye, vagyis a Kunsthistorisches Museum és az Ermitázs között, a miénk a legjelentősebb európai képzőművészeti gyűjtemény. A Szépművészeti Múzeum 1906-os megnyitása idején egy korszerű, nagyszabású múzeumépület volt, de természetszerűleg nem voltak olyan, ma már a korszerű működéshez elengedhetetlen terei, mint például gyermekfoglalkoztatók, étterem, múzeumi bolt, de akkoriban még időszaki kiállítótermeket se terveztek az épületbe, de természetesen évi félmillió látogatóra s az azokat kiszolgáló terekre sem számított senki. Mindezekre ma, egy 21. századi múzeumban viszont már elengedhetetlen szükség van. A mostani felújításnak köszönhetően ezek a modern funkciók mind szervesen és nagyvonalúan megvalósultak a múzeumban.

Vincze Viktor Attila: A megújult épületben hogyan és miben változik meg a Szépművészeti Múzeum kiállítási anyaga az eddig megszokotthoz képest?

Baán László: Alapvetően változott az utóbbi évtizedekéhez képest a kiállítási anyag összetétele. Visszaállítottuk azt a magyar műtárgyakat is bemutató, eredeti struktúrát, amely a múzeum megnyitásától 1957-ig jellemezte a múzeum gyűjteményét. A forradalom után egy évvel ugyanis szovjet mintára  kioperálták a magyar műtárgyakat a Szépművészeti gyűjteményéből, pedig addig – ugyanúgy, mint ahogy az egész civilizált világban szinte mindenhol – együtt volt kiállítva a  hazai műkincsanyag a nemzetközivel. A kormány döntésének értelmében 2012-ben a Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria éppen emiatt újraegyesült, egy intézménnyé vált és most, a felújítással végre megtörténhet az eddig szétválasztott gyűjtemények fizikai újraegyesítése is. Hazatérnek tehát a Szépművészetibe a régi magyar mesterek, tehát a középkortól egészen az 1700-as évek végéig terjedő időszak alkotói, így a magyar és az európai alkotások ismét együtt lesznek majd bemutatva, úgy, ahogy az eredetileg is volt. Ez a barokk időszakot tekintve már most megtörtént, a nagy gótikus és reneszánsz szárnyas oltárok – amelyek eredetileg a Szépművészeti Múzeum nagy belmagasságú földszinti termeiben voltak láthatók – pedig 2019 második felében térnek vissza. De mindemellett megújultak, sokkal gazdagabbak, látványosabbak és informatívabb lettek az egyiptomi és a görög-római művészetet bemutató állandó kiállításaink is.

Vincze Viktor Attila: A rekonstrukció számos, évtizedekig „ideiglenesen” raktárként használt teret kiállítótérként adott vissza a Szépművészeti látogatóinak. De hova kerülnek az eddig itt elhelyezett műtárgyak?  

Baán László: Néhány hónapon belül nem messze innen, a Szabolcs utcai egykori kórházi területen, a Liget projekt keretében átadásra kerül egy új múzeumszakmai központ, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, amely Európa egyik legkorszerűbb ilyen jellegű intézménye lesz. Ez egy rendkívül fontos lépése lesz a fejlesztéseknek, hiszen 350 ezer műtárgy raktározását fogja majd szolgálni, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria raktári anyagának befogadásával. Ez a beruházás a látogatók számára egy nem igazán látványos múzeumi fejlesztés, hiszen egy raktárbázis természeténél fogva nem nyitott a nagyközönség számára, bár lesznek a látogatók számára nyitott látványraktári részek is. De a legfontosabb, hogy ezzel a fejlesztéssel három nagy nemzeti közgyűjteményünk teljes, sok-sok milliárdos értékű gyűjteményi anyaga, kulturális örökségünk egy meghatározó része kerül végre olyan világszínvonalú körülmények közé, amely hosszútávon is biztosítja az itt elhelyezett műtárgyak állagának a lehető legjobb színvonalon történő megőrzését. A gyűjtemények új raktárba költöztetésének lesz még egy fontos hozadéka, mégpedig a műtárgyak korszerű és átfogó rendszerzése, állapotfelmérése és a leltárak teljes aktualizálása, melynek révén erről a több százezer tárgyról ezt követően minden szempontból sokkal biztonságosabb és alaposabb tudásunk lesz mint eddig.

Vincze Viktor Attila: Már önmagában a Szépművészeti Múzeumnak a rekonstrukciója is egy több évtizede nem látott kulturális óriási beruházásnak számít, de a teljes Budapest Liget Projekt egy ennél nagyságrendekkel nagyobb megaprojekt. Hol tart ez a komplex fejlesztés? Időben befejeződnek az építkezések?

Baán László: 2022-re befejeződik a Városliget átfogó megújítása, vagyis az erre vonatkozó első kormánydöntéstől számítva mintegy 10 év alatt megvalósul ez az úgy léptékében, mint minőségében kiemelkedő jelentőségű városfejlesztési projekt. Csak összehasonlításképpen: önmagában csak a Szépművészeti Múzeum megépítése a parlamenti döntéstől a megnyitásáig anno ugyanígy tíz évet vett igénybe. De a Liget Budapest projekt nemcsak Magyarország száz év óta legjelentősebb kulturális beruházása, hanem jelenleg Európa, sőt az egész nyugati világ legnagyobb és legkomplexebb ilyen típusú fejlesztése. Ez immár a legjelentősebb, évente egyszer – most ősszel Berlinben – megrendezett nemzetközi múzeumépítési konferencián is egyértelművé vált, aminek köszönhetően jövőre Budapesten kerül majd megrendezésre ez a jelentős szakmai esemény, amely tovább fogja növelni a projekt nemzetközi ismertségét és elismertségét. Ebben egyébként már megszülettek az első kiemelkedő eredmények: tavaly Cannes-ban, a MIPIM-en, a világ legjelentősebb ingatlanszakmai rendezvényén Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektje lett a Liget projekt, néhány hete pedig a projekt egyik zászlóshajója, a már épülő Néprajzi Múzeum a nagy presztízsű londoni International Property Awards fődíját (Best Architecture) nyerte el. Azt mondják, hogy egy épület értékét az egy négyzetméterre eső gondolat határozza meg. A magyar Napur építésziroda által tervezett Néprajzi Múzeum új épületének a terveiben pedig kiemelkedően sok az értékes gondolat, nem véletlenül előztek meg vele a magyarok a 2016-ban elbírált nemzetközi tervpályázaton olyan világsztárokat, mint például Zaha Hadid vagy Rem Koolhaas. S persze megvannak az első itthoni élmények és visszajelzések is a már megvalósult parkmegújításokról is: a kutyás élménypark, az új ifjúsági sportpályák, a megújított Vakok kertje, mind-mind egyöntetűen pozitív visszajelzést kapnak sok ezer látogatójuktól.

Vincze Viktor Attila: A Liget Projekt a kezdete óta egyértelműen tisztán politikai indíttatású és alaptalan vádaskodásoknak van kitéve, amelyek általában környezetvédelmi köntösbe bújtatva jelennek meg a balliberális sajtó hecckampányaiban. Mit lehet tenni a minden alapot nélkülöző vádaskodásokkal, az álhírekkel és a szándékos zavarkeltéssel szemben?

Baán László: Igen, a Liget projekt ellen hosszú évek óta folyik egy hangos, öngerjesztő és politikailag motivált hadjárat, s nekünk hozzá kellett szoknunk, hogy Magyarország egyik legnagyszerűbb, minden elemében kiemelkedő minőségű és a közösség javát szolgáló tervének előkészítését és megvalósítását ebben a permanens zajszintemelkedésben kell előkészíteni és megvalósítani – s közben természetesen folyamatosan, újra és újra elmondani, bemutatni a projekt eredményeként majdan létrejövő tényleges valóságot. Aki ugyanis csak egy kicsit is tisztában van a Liget valós tényeivel, az pontosan tudja, hogy az immár évek óta hangoztatott súlyos ellenvetések, miszerint a Liget projekt keretében „beépítik”, „lebetonozzák” a Ligetet, több száz fa kivágásával csökkentik a zöldfelületet, a Liget megszűnik ligetnek lenni stb., nos ezek mind hamis, politikai indulatok és érdekek által motivált állítások. Ezeknek a fake newsoknak a kitalálói saját maguk gyártották le azokat a valósággal köszönőviszonyban sem lévő fantomokat a Liget elpusztításáról, amely ellen aztán bősz hadakozásba kezdtek és erre buzdítottak a nyilvánosság minden csatornáján. Ez a militáns szűk mag és politikai támogatóik – remélve, hogy a kormányzat legnagyobb kulturális tervének elhiteltelenítésével, netán megakadályozásával végre egy látványos, szimbolikus sikert érhetnek el – időközben annyira beleszerettek és belemerevedtek a saját álhíreikbe, hogy pont az ellenkezőjét fogják elérni, mint amit terveztek. Még akkor is a Liget elpusztításának apokalipszisével próbálják majd riogatni a közvéleményt, amikor az emberek látni fogják, hogy a most már egyre nagyobb számban megvalósuló projektelemek mind-mind a korábbinál egy sokkal jobb, élhetőbb és vonzóbb Városligetet hoznak létre, beleértve ebbe a ligeti zöldfelületek megújítását és tényleges növelését is – az eddigi 60 százalékról 65 százalékra, a ma a Liget egyharmadát kitevő lebetonozott felületek rovására. A kormányzat hosszú távú hitelessége pont azon múlik, aminek a Liget projekt egyfajta iskolapéldája: akár hosszú évekig is érdemes vállalni a vitát, a konfliktust, ha tudjuk, hogy amit meg akarunk valósítani, az a köz javát szolgálja. Mert a végén mindig a valóság győz. Mikor az emberek néhány év múlva, a projekt befejezésekor kijönnek majd a Városligetbe, s látni fogják, hogy az minden elemében, a zöldfelületektől az új és megújított intézményekig, többet és jobbat nyújt számukra, mint eddig, akkor ismét az lesz kérdésük, hogy tulajdonképpen mi végre is volt ez a folyamatos, nekikeseredett  támadás, ez az egész nagyhangú, permanens hecckampány a Liget „tönkretételéről”, miközben pont fordítva, egy évtizedekig lelakott és tönkretett Városligetet tett végre rendbe, annak régi fényét visszaadva a kormányzat, minden látogató javára és örömére. S ennek az élménynek a tanulsága, sok más hasonló esettel együtt bizony beépül úgy a kormányról, mint az annak ellenzékéről való hosszú távú tapasztalatba. Egyszóval kéretik kevésbé csodálkozni és szörnyülködni, hogy honnét van a kormánypárt közel egy évtizede nem csökkenő, masszív támogatottsága.

Vincze Viktor Attila: A Liget Projekt részeként megépülő Magyar Zene Háza különösen fontos a 888.hu számára, mivel lapunk már egy ideje felkarolta azt a magyar rockzenészek körében elindult kezdeményezést, hogy a Magyar Zene Házában méltó emlékhelye legyen a magyar könnyűzene elmúlt évtizedeinek a legkiválóbb alkotói és az ő műveik számára. Egy interjúsorozatban számos legendásnak számító magyar rockzenészt megszólaltattunk, akik kivétel nélkül hasznos és szükséges lépésnek tartották a közelmúlt és a jelen magyar könnyűzenei értékeinek a közintézményi gyűjtését és bemutatását szorgalmazó kezdeményezést. Igaz a hír, hogy a kezdeményezés megvalósulhat a Magyar Zene Házában?

Baán László: Igen, méltó módon és sokoldalúan lesz jelen a könnyűzene is a Magyar Zene Házában. A Magyar Zene Háza állandó kiállítása a magyar zenetörténet több évszázados nagy ívét fogja, igazán izgalmas, interaktív módon bemutatni, teret adva természetesen a könnyűzenének is, és az intézmény első időszaki kiállítása is a magyar könnyűzene utolsó ötven évéről szól majd. Fontos és megtisztelő a számunkra, hogy a magyar zenei szakma és tudományos élet teljes támogatását érezzük a Magyar Zene Háza megvalósításával kapcsolatban. Még csak nemrég kezdődött meg az építése, de valóban óriási az érdeklődés az új zenei intézmény iránt és már nagyon sok, a magyar zenetörténethez kapcsolódó hangszer, relikvia és egyéb felajánlás is érkezett hozzánk. Bármilyen furcsa is, igazából most szembesül a szakma és a közvélemény is azzal a helyzettel, hogy bár a zene a legismertebb és nemzetközileg is elismertebb művészeti águnk, fantasztikus egykori és jelenlegi nagyságokkal mind a komoly-, mind pedig a könnyűzene területein is, de ennek ellenére eddig nem volt az országban egyetlen olyan múzeum sem, amely átfogóan bemutatta volna a magyar zenetörténetet. Ezt a hiányt fogja pótolni Magyar Zene Háza, amelyben végre lesz egy állandó, átfogó interaktív zenetörténeti kiállítás, amely a kezdetektől, a természet hangjaitól és a nagy világvallások zenéitől elindulva jut el a mai kortárs zenéig. Ez nem egy hagyományos, tárlókban kiállított tárgyakat bemutató kiállítás lesz, hanem egy olyan interaktív élménytárlat, amely sokoldalúan kommunikál majd a látogatóival. A világ egyik legjobbnak tartott építésze, a japán Fudzsimoto Szu által tervezett gyönyörű, légies épület nem pusztán egy múzeum lesz, hanem annál több: a zene világába beavatást nyújtó közösségi tér, kiállításokkal, sokrétű oktatási, zenepedagógiai profillal, s egy benti előadótér valamint egy szabadtéri színpad révén természetesen az élő zene is állandó része lesz a Magyar Zene Házának, amely a maga komplexitásában egyedülálló intézmény lesz az egész világon.

A Magyar Zene Háza magyar kortárs könnyűzenei kiállításának előzetes terve: Noha az állandó tárlat főként az európai komolyzene történetérről szól, felvillannak benne könnyűzenei előzmények és vonatkozások is, illetve kiderül, milyen eszközökön keresztül hatottak és formálódtak a populáris műfajok. Milyen szerep jutott a könnyűzene történetében a rádiónak, a televíziónak, milyen áttörést hozott többek között a hanglemez, a gitár, a szintetizátor és a DJ-pult, és persze megjelennek az olyan ikonok is, mint Elvis Presley, a Beatles, a Rolling Stones vagy a Led Zeppelin. Az egyes műfajokat meghatározó városokkal párosítják, így a jazzt New Orleanshoz, a Rhythm and Bluest Chicagóhoz, a countryt Nashville-hez, a rockabillyt pedig Memphishez. A Magyar Zene Házának első időszaki kiállítása azonban kifejezetten a magyar könnyűzene 1957 és 1993 közötti történetéről szól. „A kezdő dátumot az indokolja, hogy a Martiny együttes 1957-ben játszotta lemezre a Rock Around The Clockot – igaz, nem az eredeti címén, hanem Rock and Roll fedőnév alatt, de a fő zenei motívum ugyanaz volt –, s ezt tekintjük a modern magyar populáris zene kezdetének. 1993-ra pedig sok minden lezajlott a könnyűzenében a rendszerváltás után kezdődött átalakulásból, például az intézményi struktúra és a publikációs lehetőségek terén, de megjelentek a külföldi lemezkiadók leányvállalatai és beindult a fesztiválszervezés is” – mondja Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró, a hazai és nemzetközi populáris zene évtizedeit feldolgozó könyvsorozatok szerzője, társszerzője. A kiállítás középpontjában a Kádár-korszak könnyűzenéje áll majd, tematikus blokkokba sűrítve a műfajokat, előadókat és persze a mindent meghatározó politikai környezetet. Az első nagy egység a dalokra és előadókra fókuszál, és bár a hagyományos tánczene is megjelenik, alapvetően a beatzenéé és a poprocké lesz a főszerep. A következő rész azokat a helyeket és azt a folyamatot mutatja be, ahol a könnyűzene eljuthatott a hallgatókhoz: a kisebb-nagyobb kluboktól a művelődési házakon át a Népstadionig. Külön egységet szentelnek a politikai hatásoknak és kapcsolatoknak. „Egy mai fiatalnak elképzelhetetlen, hogy itt bizony egydimenziós intézményrendszerről volt szó, minden értelemben: a szocialista kultúrpolitika emblematikus figurája, Erdős Péter élet és halál ura volt, azaz csak akkor volt esélye bárkinek a könnyűzenei piacon nagylemezt megjelentetni, ha vele jóban volt. Egyetlen hanglemezkiadó, egyetlen rádió és tévé működött, a belföldi koncerteket kizárólag az Országos Rendezvényszervező Iroda, a külföldieket az Interkoncert szervezte” – sorolja Jávorszky. Ezenkívül a látogatók megismerhetik a különféle médiumok szerepét, sőt, azt is, hogy milyen volt akkoriban egy hazai és egy külföldi lemezbolt kínálata – ezzel is érzékeltetve, hogy Magyarországon mindig fáziskéséssel jelentek meg a különféle irányzatok: míg a Beatles első dala, a Love Me Do 1962-ben jelent meg, nálunk csak 1966-ban szólaltak meg a rádióban az első magyar nyelvű beat dalok. Az 1969-es woodstocki fesztivál idején pedig éppen a Zánkai Úttörőtábort avatták az illetékesek. Kiderül az is, hogyan volt jelen a könnyűzene a társművészetekben: filmekben, képzőművészetben, színházban. Az úgynevezett rajongói részben a populáris műfajok divatra gyakorolt hatása követhető nyomon, a különféle kitűzőktől az olyan szubkulturális attribútumokig, mint hogy hogyan nézett ki egy akkori fiatal szobája, milyen poszterek díszítették a falakat.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Több mint 300 migránst tartóztattak fel a török hatóságok az Égei-tengeren

Szombat este és vasárnap reggel között összesen 330, Görögországba tartó illegális bevándorlót tartóztatott fel a török parti őrség az Égei-tengeren – jelentette vasárnap az Anadolu török állami hírügynökség.

Idézze meg a múltat Székesfehérváron vagy Pannonhalmán

Idézze meg a múltat Székesfehérváron vagy Pannonhalmán

Magyarország születésnapját idén négynapos hosszú hétvégével ünnepelhetjük meg, ami jó lehetőség arra, hogy felfedezzük kicsiny országunk csodáit. A Szent István királyunkhoz kötődő népszerű úti célok közé tartozik Székesfehérvár és Pannonhalma, ahol a múlt és a jelen találkozik, és ahol számos izgalmas látnivaló várja az ideérkezőket.

Zsarolóhadjáratba kezdett a migránsokat taxiztató Open Arms NGO-hajó

Zsarolóhadjáratba kezdett a migránsokat taxiztató Open Arms NGO-hajó

A balliberális spanyol kormány vasárnap bejelentette, engedélyt ad az Open Arms nevű spanyol civil hajónak, hogy kikössön a partjainál. A hajót működtető segélyszervezet viszont közölte: nem tudják elfogadni az ajánlatot, mert tekintettel a „szélsőséges humanitárius vészhelyzetre”, a fedélzeten tartózkodóknak azonnal partra kellene szállni.

Így néz ki a világ legfinomabb utcája | Képgaléria

Így néz ki a világ legfinomabb utcája | Képgaléria

Magyarország Tortája, Szent István-napi kenyér, valamint számtalan gasztronómiai különlegesség tárháza jelenik meg az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepségek kísérőrendezvényeként a Magyar Ízek Utcájában.

Szeptembertől játsszák a mozik a legendás magyar rendezőről szóló filmet

Szeptembertől játsszák a mozik a legendás magyar rendezőről szóló filmet

Szeptember 12-től vetítik a magyar mozik Kertész Mihályról, azaz Michael Curtizről, a Casablanca legendás magyar rendezőjéről szóló, több nemzetközi fesztiválon díjazott magyar életrajzi filmet, CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot címmel, Topolánszky Tamás Yvan rendezésében.

Esküvőn robbantott az Iszlám Állam, rengeteg a halott

Hatvanhárom halálos áldozata és több mint száznyolcvan sebesültje van annak az öngyilkos merényletnek, amelyet vasárnapra virradóra követtek el Kabulban egy síita muszlim esküvőn – közölték afgán hatósági források. A merénylet elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett.

Hatalmas üzlet az önvédelmi spray árusítása a „multikulti” Svédországban

Hatalmas üzlet az önvédelmi spray árusítása a „multikulti” Svédországban

Az erőszakos bűncselekmények számának növekedése egyre több svédet késztet arra, hogy gáz- vagy paprikasprayt vásároljon.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére